Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1888
19 Azon napok, melyek anyagát a spectroscop segít ségével színeik után megakarjuk határozni,—bármily intensiv szintiek is legyenek, azok nem csupán egy elemből állanak, ha mindjárt egy színben is ragyognak, hanem különféle anyagokból; mindenesetre azonban a (‘őszinek valamelyikében tündöklő nap anyagában, az illető szinnek megfelelő elem az uralkodó. Erre vonatkozólag helyesen jegyző meg Proctor, hogy : „nem minden esetben, sői talán egyetlen egy esetben sem találni az összetételnek teljes egyformaságát valamely csillag és a Nap, vagy csillag és csillag között. De magának a naprendszernek tagjai között sem találhatni a physikai sajátságok teljes egyformaságát.“ Vannak napok, melyeknek színe és fényerőssége még te- leskop segítségével sem határozható meg elég biztosan. Sok napnak nincs határozott szine és fénye, vagy színét és fényét időnként változtatja, a mit bizonyosan olyan mellék körülmények idézhetnek elő mint a mi Napunknál a protuberantiák és pedig nagyobb mérvben, mert a legtöbb nap nagyságra nézve a miénket jóval felülmúlja s csak kevés bir kisebb térfogattal ; ugyanazért a rajtok történendő változásoknak is nagyobb mérvüeknek kell lenniük. Ha figyelemmel kisérjük a napok photosphürájában levő izzó elemeket, a melyek különféle színképeiknél fogva a színezett napok csodálatra méltó tüneményét tárják elénk; minthogy eddig mindannyian a könnyű fémek közé tartoznak, s ha hozzájuk számítjuk még mindazon légnemű elemeket, a melyek a speetroskop segítségével fel lettek fedezve; önkényt arra a meggyőződésre kell, hogy jussunk, hogy az ősanyag concentratió- jánál az elemek csakugyan fajsúlyúik szerint helyezkedtek el a vonzási centrum körül. III. A napok mint a naprendszerek központjai. Minden olyan állócsillagot, mely nem kölcsönzött, hanem saját fénynyel ragyog napnak nevezünk. A napok azért mert álló csillagoknak neveztetnek korántsem nyugvó égitestek, hanem a többi csillagok mintájára tengelyük körül forognak, azonkívül a világtérben is mozognak. Sőt tengelyük állása a pálya síkjára bizonyos szög alatt ferdén áll. Ha valamely állócsillagot nap gyanánt tekintünk, akkor önkényt azt kell követ2*
