Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1888
17 leink. „Ha Herschel és Laplace föltevése helyes“ úgymond Contejeau „úgy az anyagnak nemcsak naprendszerünkön belől hanem az egész világtérben ugyanannak kell lennie. És valóban a színképelemzés kísérletei bebizonyítják az anyag egységét. Nemcsak a Nap, hanem a csillagok és ködfoltok fényeit is megvizsgálták színképeik elemzése által és sehol sem akadtak más anyagra mint a melyet már a Földön ismerünk. Ebből kifolyólag, ha az anyag az égitesteknél ugyanaz, akkor a működő erők is az egész mindenségben egyneműek. Még Kirchlioff tanár — a színképelemzés hírneves felfedezője — is oda nyilatkozott, hogy: az anyagok és erőik lényegileg az egész mindenségben ugyanazok. Ezzel azonban nem az van mondva, hogy a többi égitestek ugyanazon anyagból állanak mint Földünk, hanem az, hogy: az égitestek anyagában olyan anyagra még eddig nem találtak, mely Földünkön, esetleg más csillagban vagy napban hiányoznék. így például a Nap színképét vizsgálva a Frauenhoffer-féle vonalak bizonysága szerint ki lett mutatva, hogy: a Napban van Vas, Titán, Mész, Magnesium, Nikol, Kobalt, Natrium stb.; de az Aranynak, Ezüstnek, Antimonnak, Higanynak és a Platinának eddig még a nyomára sem akadtak. Hydrogént először 1868-ban fedeztek fel rajta, Oxvgént 1877-ben,*) másrészt fedeztek fel a Nap lángjában egy olyan anyagot is, a mely semmiféle földi lángban nem fordul elő s ezen anyagot Héliumnak keresztelték el, lehet hogy ezen Hélium más napokban is fellelhető s nem kizárólag a mi Napunk annak egyedüli birtokosa. Némely ködfoltokat is a spectroskop jobbára Hvdrogén és Nitrogénből álló tömegeknek tüntet fel, pedig ezen elemek légnemüek lévén, önmagukban ködhalmazokat egyéb kozmikus anyagok jelenléte nélkül nem képezhetnek; ezek csakis mint a spectroskop által ki nem vehető s a ködfolt átlátszó belanyagát körülvevő burkolatok tűnhetnek fel a színkép elemzésnél. Mindezekből kifolyólag joggal feltehetjük, hogy a Nap azon anyagokat, a melyek tömegét alkotják izzó állapotban birja és azok vakító fénye képezi azon photosphárát, mely a Napot körülveszi. Nem lehetetlen, hogy a Nap Aranyat, Ezüstöt, Higanyt és Platinát vagy talán ezeknél még súlyosabb fémeket is *) Fiaininarion : JSépsz. csili. I 339. 1.
