Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1888

u

mutatnak rőperőmüvi kísérleteink is. Egyébiránt előttünk lebeg példaként a mi Saturnusunk, a melynek 8 holdja, azonkívül

egy pár széles és több keskenyebb gyűrűje van. Nagyon valószínű ; hogy Saturnus holdjai is akkor váltak el Saturnus tömegéből , midőn annak halmazállapota gyűrűk képződésére még nem volt eléggé alkalmas, tehát anyaga egyenlitője táján a centrifugális erő következtében gyűrű alakjában nem széled- hetett ki s ily alakot az elvált tömeg nem vehetett fel, hanem mindjárt gömbbé kellett hogy idomuljon.

Az ősanyag ezen levált gyűrűiből képződtek azon égitestek, a melyek ma mint napok ragyognak a világtérben, melyek midőn elváltak az ősanyagtól, addig mig halmazállapotuk engedte — az ősanyagtól öröklött működéseiket mintegy folytatva — mindannyian alsóbbrendű égitesteknek, a bolygóknak lettek alkotói.

A bolygókról váltak le hasonló körülmények között a mellékbolygók. Ezek már mint alkotásra képtelenek alárendeltjeivé lettek a főbolygóknak és ezekkel együtt köztársasági fejeiknek a Napoknak.

Az égitestek ezen közös eredetét bizonyítja azok megegyező alakja. Nevezetesen: minden csillag gömbidomu, egyenlitője táján ki van dudorodva, sarkainál lapos; mindannyian kettős t. i. forgó és keringő mozgással bírnak s tengelyeik állása a pálya síkjával bizonyos szöget képez; továbbá a napok physikája és szerepe a naprendszerekben és viszonya a többi csillagokhoz stb. mind hathatós argumentumok az unistieus elmélet mellett, végül azon körülmény, hogy a mellékbolygók főbolygóik körül s ezekkel együtt a Nap körül; valamint maga a Nap tengelye körül nyugatról kelet felé menve forognak, ezek is mind azt bizonyítják hogy a Nap és a bolygók közös és egyenlő eredetűek. Ugyan ez áll a többi naprendszerekre vonatkozólag is. A mi világunk keletkezése, tehát Földünk eredete is szoros összefüggésben áll az universummal, melynek egyik tagját képezi.

Eddigelé a mennyire a csillagász kutató távcsövével a végtelenségbe betekinthetett, mintegy 2000 nap lett felfedezve. Ezek mint saját fénynyel és tővel biró állócsillagok ragyognak különböző távolságokban s mindannyian egy-egy világ vagy naprendszernek képezik a középpontját.

Hogy a többi napok naprendszerét nem ismerjük, boly-