Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1887

7

gának működési kört, hanem ma itt holnap amott kontárkodik, az nem tökélyetesedhetik. Az emberszeretet megköveteli, hogy tehetségeik- és képességünkhöz képest segítenünk azokon, kik segélyre szorulnak, de ha magunk is csak tétovázva állunk meg az óriási munkahalmaz előtt, melyet az emberiségnek végeznie kell, ha nem választjuk ki a reánk eső és egyéniségünknek legjobban megfelelő részt, ügy mi is gyámoltalan és. segélyre szorulókká leszünk s elvonjuk az emberszeretet adta könyör- adományokat azoktól, kiket a rájok mért csapások után joggal megilletnének. Becsületes csak az lehet ki teljesíti az elválalt munkát, pedig az, ki mindenre vállalkozik ezt végbe vinni képtelen. Végül a kapkodó minden czél és előkészültség nélkül való munka hasznos nem lehet s az ilyen munka azé, ki nem választott magának határozott pályát; az ilyen munka mellett veszik el a munkakedv s áll elő a bűnök szülő anyja a mun- kátlanság.

Ha már az embertől, mint ilyentől, meg kell várnunk a pályaválasztást, mint elengedhetetlen kellékét a tökélyetesedés- nek: úgy az embert, mint honpolgárt még több erkölcsi kényszer készteti erre. Pedig mindenki beletartozik a nemzetek valamelyikébe s akár származás, akár nyelv, akár egyéb kötelékek fűzik öt a haza sorsához, abban részt venni tartozik. Mert egy ember, nem lehet egy formán képesítve arra, hogy művész, költő, szónok államférfiu, kereskedő, iparos stb. legyen s ha mindezeket akarná gyakorolni, kontárságnál sehol sem vinné többre; úgy lehetetlen, hogy valaki mint ember szerethetné az egész emberiséget, ha különös szeretettel nem ragaszkodik nemzetéhez. A kosmopolita nem világpolgár, hanem rossz polgár, ki csak a saját maga kényelmét és javát tartva szem előtt ama kifogással, hogy az egész világ szolgálatában áll, meg akar menekülni a honfiúi kötelezettségektől.

A haza iránt tartozó kötelezettségeket elé számlálni nem lehet feladatom s elég lesz csupán arra az óriási erőfeszítésre utalnom, melylyel eleink megszerezték s annyi ellenség köze- pett is egy ezredéven át megtartották e hont. Ezek hagyták ránk örökségképen ama kötelességeket, hogy a mit ők a csaták zajában s az alkotmányos küzdelmek nehéz napjaiban el nem végezhettek, végezzük mi el. Emeljük nemzetünket a műveltség és vagyonosság dolgában oda, a mely hely öt méltán megilleti! A művelődés s a nemzeti vagyonosodás ezer- és ezerféle mun-