Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1887
30 a cselekvéseiért a felelősséget, iparkodjunk őt olyanok társaságába vonni, kiknek körében e felelősség érzete erősbödik. Ilyen a felnőttek társasága. Itt van alkalma a nevelőnek megfigyelni a már ifjúvá válóban egyrészről az érzelmek és indulatok hullámzását, más részről az értelmi fejlettség ama fokát, hogy minő módon képes érzelmeit és indulatait az értelemnek alárendelni. Viszont az ifjú botlásainak annyi előtte magasabb biráját látva, hozzá szokik a felelősség folytonos tudatának szem előtt tartásához. Ez a felelősség érzete lesz támogatója a jellem önállóságának a pályaválasztás nem csekély feladatánál is. Pedig hovatovább ki nem kerülhető, hisz a Vl-ik osztályból már körjegyző is lehet s a múlt évben kiadott szabályrendelet értelmében a gyógyszerészeknél is ez a legalsóbb elengedhetetlen kellék. A Vl-ik osztály elvégzése után ugyancsak mégegyszer és utoljára fontolandó meg, hogy tovább járja-e a közép iskolát vagy ne ? Mert ezután már alig van megállapodás az érettségiig, ha csak kárba menni nem hagyjuk az eltöltött időt és elköltött pénzt. A nevelés innét onnét elvégezte feladatát a tanárokból a szó szoros értelmében tanárok válnak s a szülőben is helyet enged a gyámkodás a tanácsadásnak. Az iskolán és szülői házon kívül mozgó élet naponként nagyobb és nagyobb befolyást nyer az ifjúra, ki érzi, hogy számára szintén van hely a társadalomban, csak el kell odáig jutnia. Látja a a hegyet, melyet addig meg kell másznia, de nem tudja megbecsülni annak magasságát, nem hiszi, mily meredek s mennyi akadály gördülhet útjába. Nem tudja, hogy az a kimagasló hely, mennél közelebb jut hozzá, ennál kevésbé fog látszani, nem egy fordulónál eltűnik szeme előtt s csak akkor tudja mi várakozik' ott reá, ha odaért. Az ut felfelé nem csak tövises bokrok és hegyes sziklákon keresztül vezet, hanem virágos mezőkön is, de ezek csak azért vannak, hogy a kevésbé óvatost letéritsék útjáról és esetleg úgy kifáraszszák, hogy a feljutáshoz nincs erő. Ezeket elmondani, adandó alkalommal példákkal fűszerezni és az igazi élet bajaival megismertetni az ifjút a szülő kötelessége, de itt már nem annyira az apai tekintély mint a baráti figyelmeztetés lép előtérbe. És ha a vallás-erkölcsös nevelés megtette kötelességét s az önállóságra szoktatás évek óta folyik: úgy az ily baráti figyelmeztetés egy cseppet sem
