Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1887
9 lődik meg éjjeken át is, hogy a pályaválasztás balul ne üssön ki. Az apa gondját osztja az anya, belevonatik a tanácskozásba a rokonoság, szóval e fontos kérdés megoldását a gondos család nem bízza a pillanat hatására. De felmerült itt a kérdés, vájjon a pályaválasztás joga megilleti-e, azokat is kik a pályát választó családját képezik, vagy- pedig kizárólagos joga ez annak, ki a pályaválasztás előnyeit élvezendi vagy esetleg kellemetlen körülményeit tűrni kénytelen ? Bölcselkédő szempontból nagyon könnyű a felelet, mert a szabad akarat eszméje határozottan tiltakozik akár az ellen, hogy az ifjút megfoszszuk eme jogtól, akár az ellen, hogy az itju kénytelen legyen eme jogát mással megosztani. Ez a szépen hangzó elmélet, bár a bölcséles fegyvereivel szemben minden támadásnak ellene áll, a gyakorlati életben csak mint alkalom adtán használható elmélet szerepel. Alkalom adtán, vagyis akkor, ha a szabad akaratot a cselekvésben semmiféle mellék körülmény nem gátolja. Már pedig az élet sokféle ügye s baja nem egyszer vet gátat annak, hogy követhessük, mit azelőtt szabadon elhatároztunk; e szerint szabad akaratunk korlátozva van. a mi nem messze áll attól, hogy elmondhassuk, mi szerint a szabad akarat nem létezik. A böl- cselkedő nem is lenne bölcselkedő, ha bölcselkedve itt is nem segítene magiín s az akarat szabadságának eme korlátoltságát ki ne tudná magyarázni úgy, hogy a szabad akarat elmélete sértetlenül maradjon fenn. És nagyon helyes azok állítása, kik. az ember véges természetéből indulva ki, az akarat szabadságától is eltagadják a végtelenség tulajdonát s e szerint megmagyarázzák azt, hogy a szabad akarat ilyenül marad akkor is. ha korlátozta tik. csak ezen korlátok legyenek a végtelenség eszméjével össze egyeztethető valaminek kifolyásai. Sőt tovább menve a szabad akarat kinövésének tekintik az ember olynemü akarat nyilvánúlását. mely az erkölcsi eszmék követelte törvényeket megsérti. Mert ha nem igv lenne, akkor például a pályaválasztásnál a szabad akarat abban is nyilvánulhatna, hogy valaki a rabló életet tűzhetné ki jövőjéül. Íme itt az erkölcsi korlát, de hisz arra való a nevelés, hogy az ifjú eme korlátokat ne tartsa korlátolóknak, hanem ezeken belül lelje fel boldogulásának feltételed. Sokkal bajosabb azokat a korlátozásokat bele illeszteni a r
