Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886

67 ige közé vau, lehet, fog, akar, kell stb. segédige tétetik, de a hangsúly az igekötőn marad pl.: meg vagyok győződve (és nem meggyőződve vagyok), el fogom Ítélni (és nem rfitélni fo­gom), jól van festve, meg akarom nézni stb. Általában elmondhatjuk, hogy az a szó, melyet különösen ki akarunk emelni, a mondat élén áll s utána az ige követ­kezik. így pl. ha e mondatot veszszük: katonaság volt tegnap e hegyen, a szerint a mint ezen négy szó valamelyikét hang­súlyozni akarjuk, az mindig a mondat elejére kerül, természetes, hogy a mondat is mindig más és más kérdésre fog megfelelni pl.: .Katonaság volt tegnap e hegyen. Volt katonaság tegnap e hegyen. E hegyen volt tegnap a katonaság. Te<jnap volt a katonaság e hegyen. Közönséges beszédünkben és különösen ha több hangsúly­talan szó van a mondatban, a súlytalan részek rendesen arányo­san oszlanak meg a hangsúlyos rész körül. így lesz pl. az utolsó mondatból: Tegnap /katonaság volt e hegyen. A pauzák. Hogy az ember lelkében egy gondolat keletkez­hessek, arra habár végtelenül kicsiny, mégis mint azt Fechner*) kimutatta, megmérhető idő kell. Másrészt, hogy valamely már kimondott gondolat a hallgatóban teljes tudatossá váljék, azaz hogy mi a hallott gondolatot teljesen megértsük,, szinte a má- sodpereznek bizonyos része kell Mindez azonban mint az elő­adónál úgy a hallgatónál alig jöhet számba. De ha azt akarja az előadó, hogy egy egész gondolatmenetet elmondjon, hogy a hallgatók annak minden gondolatát megértsék : gondolatmene­tében szüneteket, pausákat kell tartania nemcsak lélekzetvétel végett, de azért is, hogy a hallgatónak ideje maradjon a hallotta­kat appercipiálnia, a/ ő saját gondolataival összehasonlítania Fel­fogni, megérteni csak azt lehet, a mit már meglévő ismereteink körébe helyezünk, a mi már e tárgyról birt gondolatainkkal viszonyba lép, a mi felett nekünk gondolkoznunk kell. Ehhez a léleknek időre van szüksége. A szünettartás a jó előadásnak nélkülözhetetlen feltétele. A pausákat mi három szempontból fogjuk tekintetbe venni, szólni fogunk ugyanis a lélekzetvétel, az interpunctió pausájáról s evvel együtt a logikai pausáról. *) Fechner Psychophysik. 5*

Next

/
Thumbnails
Contents