Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886
64 tényt kell tapasztalniok, hogy inkább vezettetnek mint vezetnek, hogy szavaiknak nincs a megkívántaié hatásuk, hogy felvilágosíthatnak, »le elhatározásra alig bírnak Mennyi értelmes és érzelmes embernek kell azt tapasztalnia, hogy a szellemi erőre gyengébbek, de akaraterőre erősebbek győzedelmeskednek felették? Mert az intól!igentián alapuló szilárd, erkölcsös akarat a világ kormányzásában a legnagyobb erő. Találóan mondja erre vonatkozólag Arany János: „És tudod az erő micsoda ? Akarat! Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat“. Egy szilárd akaratú férfiú szájából, még az igazság is igazabbnak látszik, inig a gyönge embernél még az igazság is úgy tűnik elő, mintha csak privát vélemény lenne. Tény, hogy a szellemi erőnek csak akkor szeretünk hódolni, ha az bizonyos morális erővel párosul. II. Az értelmi hangsúly. Az egyszerű és nyomatékos szórend. A szórend főbb szabályai. A pans.ik szükségessége. A lélekzotvétel pausája. Az interpunetiók pausái, a logikai pausák. A kellő pausák nélküli beszédet nem appercipiálhatjuk. A gyors beszéd hátrányai. Az értelmi hangsúly. Habár szavak képviselik a gondolatot, nem minden szó egyforma képviselője a gondolatban kifejezett eszmének. Az egyik vagy másik szó, a benne rejlő fogalom szerint, inkább képviseli a gondolatban rejlő eszmét mint a többi, azaz azt mondjuk, hogy az ily szón van a főértelcm. Ha tehát a gondolat nyelvileg formát akar ölteni, formája csak akkor lesz a tartalomnak tökéletesen megfelelő, ha már a for mában is figyelmessé leszünk téve egy központra. Az Író ezt a szavak rendje által éri el. Minden szó bizonyos helyet kap a nyelvileg kifejezett mondatban. Az előadó az iró fölött azon előnyben van, hogy ő az iró gondolatát mint készet veheti, s ezen már értelmileg a szavak rendje által árnyalt gondolaton az árnyalást még jobban töké- letesithcti. Ha azonban az előadó rögtönöz, tehát a saját gondolatát egyszerre formálja és mondja, úgy természetesen az értelem szerint először a szavakat helyezi el s azután hangsúlyoz s igy az iró és előadó munkáját egyszerre kell végeznie. Vegyünk egy egyszerű példát, ha az iró pl. azt mondja: János ir, úgy ez habár tökéletesen befejezett és világos gondolat,
