Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886
51 szülöttjei, használjuk őket akkor is, midőn nem vagyunk annyira meghatva, a mily meghatottság az ily kifejezésekhez szükségeltetnék. Innen ered az álpáthos, az érzelmeket és indulatokat meghazudtoló, mert nekik meg nem felelő, beszéd. Az ironia. A minket környező dolgokról, a világ folyásáról határozott Ítéleteket alkotunk. Mihelyt valami olyast látunk vagy hallunk, mi erkölcsi, s különösen aesthetikai Ítéletünkkel ellenkezik, szóval mit mi a mi szempontunkból helytelennek találunk, Kisebb vagy nagyobb fokban felháborodunk. Ezen felháborodás azon egoismusnak szüleménye, mely szerint szeretnők, ha a világ rendje és dolgai a mi fogalmaink szerint alakulnának. Erkölcsi érzetünk ezen felháborodása önkéntelenül is bizonyos bírói szerepre kényszerít. Igazságot akarunk szolgáltatni, Ítélünk. De mert ezt a legtöbb esetben nem tehetjük meg, a lélek kielégítetlen marad. Miután azonban tudjuk, hogy nem csak a tett, hanem a szó is kellemetlenül hathat az emberre, a lélek legalább oly módon elégíti ki megtorlási vágyát, hogy oly képzeteket és szavakat keres, melyekben a pillanatnyi elégü- letlenség objectiválhatja magát. Ezen elégiiletlenség kellemetlen érzelmeket támaszt fel, melyek mint segítő képzetek, oly módon befolyásolják az ítéletet mint a hyperbolánál, azaz nagyítanak, túlozzák az észlelt helytelenséget, az indulatos lélek tehát hyperbolikus Ítéletet hoz. De mert ez itélethozásnál a megtorlási vágy is szerepel, a hozott ítélet nemcsak túlzott, de van benne olyan valami is, a mi által az ellenfél kicsinyittetik, vagy nevetségessé tétetik. így keletkezik az ironia. Látjuk ezekből, hogy az iróniának alkotása sokkal kom- plicáltabb az előbbieknél, de láthatjuk azt is, hogy az igazságtól messze marad el, mert a kellemetlen érzelem domináló, alkotó befolyása alatt keletkezett, s nem követte a lélek nyugodt állapotánál követni szokott eszmetársitást. Legerősebb az ironia ha valaki által énünk támadtatik meg, ha önérzetünk, ha becsületünk van megsértve. Ez esetben az alkotandó Ítélethez a fenuebbieken kivtil még az én reactiója, a bosszú is hozzájárul s még erősebbbé teszi az iróniát. Ha a bosszú tettben nem nyilvánulhat, vagy ha a harag tettben nem nyilatkozhatik, az indulat az által is megkönnyebbül, ha szavakban testesíti meg magát, s ilyenkor csak is oly szavakat hasz4*
