Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886
45 zelmek nyomán történt, a kép melyet a lélek maga előtt lát nem lehet igaz, az ítélet melyet c képzetek segélyével megejteni kénytelen, nem lesz helyes. Megszületik tehát a hyperbola, vagy is oly Ítélet, mely a lesújtott vagy fölemelt én körül sereglett képzetekből keletkezett, Ítélet tehát, mely mértéken felül túloz. A lélek nagyitó üvegét tehát a felkeltett képzetek alkotják. Minél több kellemetlen képzet veszi körül az ént, annál nyomasztóbb az ő állapota, annál nagyobb a fájdalom. Nagyobb pedig azért, mert minden egyes kellemetlen képzet közli az ő kellemetlenségét az enuél, s a sok kisebb szúrásból éles fájdalom lesz. Az aetionak a reactió felel meg. A lélek természetszerűen menekülni óhajt a bajból. De hogy könyebbül a fájdalom '? A mint az indulat létrejöttét elemeztük, úgy annak megszűnésével is kell egy kissé foglalkoznunk. Az öntudatban levő képzettömeg eltűnése, egy a fájdalom könyebbülésével. A képzettömeg azonban nem tűnik el egyszerre és nyomtalanul. A testre való más hatáson kívül legelőször is a beszélő szerveket hozza mozgásba. A lélek képei e szerint a kiejtett szavak alakjában tűnnek fel az öntudatban, az indulat genesise tehát abban végződik, hogy a lélek hyperbolicus képei kiejtett szavak alakjában tűnnek el. A lélek tehát a hyperbolicus képnek szavakba való foglalása által megkönnyebbül. Nagyon nevezetes lélektani törvény az, hogy az agyban keletkezett indulat a test idegeivel kezeltetik s a hatás mintegy az egész testre terjed el. Innen az arcz elpirulása, a kezek tördelése, a mindenféle mozgás. Az indulatnak ily mozgássá való átalakulása már jelentékeny megkönnyebbülés. A nőknél e hatás leginkább és legelőbb a könymirigyekre gyakoroltatik, s igy érthető meg, hogy a gyermek egy kis sírás után oly könnyen menekül meg bajától. A nagy szenvedély nyelvileg leginkább hyperbola alakjában nyilvánul. Vegyünk egy nagyobb indulatot pl. a haragot. Ez leginkább a szitok, átok, panasz és ironia ruhájába szeret öltözködni. A szitok és átok azon ferde ítéletnek következménye melynek alakulásáról már szólottánk. Az ily Ítéletnél három fő dolog szerepel: az ellenfél képzete ki iránt haragra gyulladtunk, a segítő és nagyitó rokon képzetek, és végre a léleknek ösz- tönszerü megtorlási vágya. Ez utóbbi annál hatalmasabb, minél nagyobbak a segítő képzetek. Ha a megtorlás nehéz, vagy csak a jövőben várható, ez oda módosítja az Ítéletet, hogy a lélek
