Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886
39 jelenésben, akkor természetes, hogy tényezői is nem a külső alakban, de a benső kifejezésben nyilvánulnak. A prózairónál a külső alak csinosítása, főkép ba gyönyörködtetni akar, uevésbbé jő oly szigorú tekintet alá, mint a szónoknál. Midőn Castellár Emil „Lord Byron élete“ czimű munkájában a művészeti nagy alkotásokról elmélkedik, eszébe jut Michel Angelo, a ki az éj szobrát alkotta, Newton a ki a végtelent számította, és Kant a ki az ész kritikáját irta, eszébe jut, hogy ezek mind csak eszményeiknek éltek. 0 ezt a gondolatot művészi formában igy adta vissza : „A művészetek szülték Michel Angelot, a mennyiség tudomány Newtont, a bölcsészet Kantot, c szűzi tisztaságot, mely már már titokszerüvé válik. Az ő szerel- mök az eszmény, kedveseik az eszmék, gyermekeik: az éj szobra, az ész kritikája, s a végtelen kiszámítása. Byron sokkal közelebb áll az emberekhez, mint e nagy szellemek, mint e szobrok, kiket egy halhatatlan eszme lelkesített.“*) Van ebben a mondásban personífieatio, metaphora, hasonlat, hyperbola, paradoxon, van művészi elrendezés s a hatást az érzelemre a phantasiára, a mire számítva is volt, meg is teszi, de az értelemnek is ad anyagot; sőt épen ez menti meg, hogy a sok ornamentum alatt össze nem roskad. E helyütt még az idegen szavak használatáról is meg kell emlékeznünk. Különös divat kezd lábra kapni, úgy napi sajtóban mint a társas érintkezés beszédmodorában, a melynél fogva egyesek nagyobb műveltséget vagy olvasottságot avval akarnak negélyezni, hogy minduntalan angol, franczia, német stb. szót használnak arra is, a mire jó magyar szavunk van. Mások meg azt hiszik, hogy talán igazabban, szebben és jobban van valami megmondva, ha legalább is egy idegen szót kevernek bele. Még nem is jöttünk ki teljesen abból a nevetséges divatból, a midőn folyton latin és görög citátumokat, közmondásokat használtunk, hogy latinos műveltségűnket fitogtassuk, s már is egy másik nem kevésbbé becsülendő divatnak kezdünk hódolni: angol, franczia, olasz szavakat, kitételeket használni. Némely hírlappal már is úgy vagyunk, hogy szinte szótárral kell olvasnunk. Miután azonban minden Írónak, előadónak arra kell törekednie, hogy előadását minél jobban és minél többen értsék meg, miután az emberek nyelvi ismerete nagyon különböző s miután alig is képzelhető kör és társaság, a melyben mind egyforma '*) Lord Byron élete. Castellar Emil.
