Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886
80 V. Irányelvek. A legáltalánosabb irányelv: boldogulni é: másokat boldogítani. Mill Stuart a teleologia (r-zéltant alapelvéről. Az emberi alkotások különféle szempontból itólendők meg. A gyakorlati elvek. Az utopia. Minden előadó főleg két eszmekörben mozog; vagy azt adja elő, hogy a tünemények lefolytak és folynak, vagy arról beszél, hogy kellene és volna ajánlatos hogy a tünemények lefolyjanak. Minden tapasztalati tény az első eszmekörbe tartozik, minden a mi még csak várható a másodikba. Mig az első eszmekörben, mint a tapasztalati tények körében majdnem teljes biztossággal haladhatunk, határozott és biztos törvényekre támaszkodhatunk, a második eszmekörben minduntalan egy nehéz kérdés előtt államik, mely nem más mint: hogy kellene cselekednünk, mi lenne jobb ? Más szóval folytonosan törvényeket. kell keresnünk az élet jobbá és szebbé tételére. Mert hogy kell lennie valami normativumnak, valami zsinórmértéknek, mely cselekedeteinket szabályozza, hogy czélokat kell kitűznünk, elvekhez kell alkalmazkodnunk, ha boldogulni akarunk, az minden józan gondolkozó előtt ismeretes. Ez irányelvekről akarunk röviden szólani. Minden tettünk, előadásunk és gondolatunk három szempontból jő megbirálás alá: az erkölcstan (moralis) az észszerű- ségtan (politika) és a széptan (aesthetika) szempontjából. De ki nem állott már ezen tanok mellett töprenkedve, a való igazat gyakran fel nem találva, irány nélkül és a cselekvés előtt habozva, a midőn alkalmaznia kellett? És kérdés van-e oly általános, egyetemes irányelv, mely minden tettünkben vezérfonalul szolgálhat? Van. A történelem minden sora, a társadalmi élet jelen állapota, a minden élőlénybe bele oltott vágy, egy közös tüneményt mutat s ez: vágy a boldogulás után! Az ember minden telte, minden emberi productum, legyen az akár a tudomány akár a költészet, akár a művészet, az ipar mezejéről való, a legelső sorban abbéd a: szempontból bírálandó meg: mennyiben idézte vagy idézi elő az egyesnek és a köznek boldogulását ? Minél nagyobb mérvben mozdítja elő valami az egyesnek és a köznek boldogulását, annál nagyobb áldásnak tekintendő
