Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886

0 o

képzetek, melyek között minden ellentétességük mellett is van valami rokonság, valami közös vonás, mely kapocs gyanánt szolgál közöttük. így pl. az angyal és az ördög között a jóság lehet a kapocs, mert ez a fogalom az egyiknél a legfőbb, másiknál a legkisebb mértékben van meg. De lehet az ellentétes fogalmak között valami érzeti rokonság is, mely közöttök kapocs gyanánt szolgál. Másodszor, épen az a nagy ellentét, mely két képzet között van, keltheti fel figyelmünket, s kényszerit arra, hogy mi e képzeteket egymás mellé helyezzük. Ez a társítás tehát a megszokás alapján történik. Ez alapon társítjuk leginkább az ellentéteket.

Minthogy végre a nagy indulat, pl. a nagy harag pillanatnyi dühöngés, a nagy indulatban azon tüneményeket találjuk fel, melyek a dühöngőnél fordulnak elő. Ilyen: a hangulatnak pillanatonkénti változása. „Das Fühlen, während der Tobsucht, mondja Spielmann, ist ein Wechsel der Stimmungen, ein Ab und Zu von Gegensatz zu Gegensatz.“ A nagy indulat tehát, nemcsak rohamosan kergeti a képzeteket, de az által hogy a lélek hangulata pillanatonként változik, s egyik szélsőségből a másikba csap, ellentétes, egymást kizáró képzeteket állít egymás mellé. A mi a dühöngőnél nagy mértékben van meg, hogy pl. az egyik pillanatban sir, a másikban nevet, a harmadikban káromkodik, tehát a legellentétesebb képzetek, érzetek uralma alatt van, az van meg kicsinyben a nagy indulatnál, a mikor a legellentétesebb, egymást kizáró képzeteket társítjuk egymással.

így beszél pl. Shakespeare Coriolanusában Volumnia: „Haraggal élek, magamat eszem,

S ez ételnél éhen halok“

Vagy egy más helyen Menenius:

.... Nevetni, sirni Tudnék, nehéz s könnyű vagyok.“

Ismétlések. Ismételni gondolatot és egyes szavakat lehet, innen a stilistika is szó és gondolatismétlést különböztet meg. Említettük már, hogy egy képzet rendesen csak nagyon rövid ideig tartózkodhatik öntudatunkban, s mások által mihamar ki- szorittatik. Ha nem volt elég élénk, úgy e kiszorítás minden észrevehetés nélkül történik meg, azaz a gondolat szakadatlan folytonos lánczszemet képez. Ha azonban a képzet elég élénk volt, s utánna egyszerre több képzet akar az öntudatba tolulni, küzdelem támad a képzetek között, s a küzdelem e pillanata