Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1886
32 közreműködnek a moralis világban; mindez nagyon nehézzé és bizonytalanná teszi az általánosítást. Mill Stuart egy egész sereg álkövetkeztetést egy vaskos kötetben sorol föl és czáfol meg a tudomány és az élet különböző mezejéről. Ilyen álkövetkeztetések pl.: 1. A mi sóba meg nem történt, nem is történhetik meg soha. 2. A társaság bizonyos intézmények nélkül nem virágoz- hatik p. o. mesterséges rangkülönbségek nélkül. 3. Az emberiség mindig jobb és gazdagabb. Az emberiség mindig rosszabb s szegényebb. Az emberiség gyorsabban szaporodik, mint az életfentartási anyagok és megfordítva. A vagyon egyenlőtlen elosztása mindig növekedik. 4. A szülői kormányzat jóra vezet, tehát az állami absolut uralkodás felel meg legjobban az embereknek. 5. A politikai testületeknek is meg vau, mint a természeti lényeknek ifjú koruk, virágzásuk, férfi és aggkoruk és haláluk. (3. Az ország fővárosa olyan, mint az állati test szive, tehát terjedelemben való növekedése betegség. 7. A főnyeremény eltalálása nem ritka dolog, a mi nem ritka dolog, észszerűen várható, a főnyeremény eltalálása tehát, észszerűen várható. 8. Sokan igy okoskodnak: „Ezt a kiadást még elbírom, ezt is, meg amazt is, hiszen magában véve kicsiség“ — és igy mindig az egyes tételek kicsiny voltából következtetnek az el- birhatásra, nem gondolva arra, hogy a sok kicsiny, a mint az oly nagyon gyakori, mégis tönkre juttatja. A dorbézoló azt gondolja: „még egy nap mulatok, ez az egy nap csak nem okozhat komoly bajt“ s igy teszi magát tönkre. Ezen és efféle következtetések az okoskodó! magát csalják meg. Csalódnék azonban a ki csak tudatlanságnak, helytelen megfigyelésnek, gyenge gondolkodásnak akarná betudni összes tévedéseinket. Van ennek más, s talán a legtöbbször előforduló oka, melyre Joly H.*) párizsi egyetemi tanár is figyelmeztet, midőn az álokoskodásokról szóló fejezete végén kérdi: miért okoskodunk helytelenül oly annyiszor? miért nem találjuk az igazat? „A legtöbb esetben, úgymond, azért nem találjuk az igazságot, mert nem is keressük. De miért nem keressük az igazságot ? Mert nem szeretjük eléggé. Nem akarom ezzel azt állítani, hogy tényleg az ellenkezőjét szeretjük, a hazugságot *) P hilosopliiai Propädentika. Joly H. 1880.
