Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1885
39 képes beszámolni. Azt óhajtjuk továbbá, hogy ugyanazon szó különböző jelentései a képzettartalom különbségeinek felismerése alapján s nemcsak egyszerű beemlézés által váljanak a tanuló birtokává; s hogy végül a synonimák s a különböző nyelvek hasonló értelmű szavainak és kifejezéseinek egybevetésére az eddiginél több gond fordíttassék. Ebben az értelemben és csakis ebben nevezhetjük mi a szókincs kezelését jelentéstannak és sorolhatjuk egyúttal a nyelvtanulmány elméleti ágai közé; a mennyiben a szóanyag pusztán gyakorlati elsajátításánál az említett szempontok nem érvényesülnek s a növendék gondolatkörét ellenőrizni nem szokás. A jelentések figyelmes tanulmányozása által az összes oktatás niveauja emelkedhetnék. Jelenleg megelégszünk már avval is, ha a tanuló bizonyos megkívánt kifejezésmódokat a pillanatnyi szükséghez képest elég gyorsan képes adoptálni. Hogy e kifejezésekhez miként aránylik az ő gondolatköre, azt már kevésbbé szokás szigorú vizsgálat alá vonni. Innen tűrhetetlenül több a beszédes ajak, mint az érett gondolkozású fő. Egy és ugyanazon szó, mint valami gyűrű által a nyelv igen sok jegyet képes a gondolkodás könnyebbségére összetartani. Nagy áldása ez az emberi elmének, mely nélkül szellemi életünk nyomorúságosán eltörpülne; de veszedelmet is rejt magában, ha nem kiséri a jelentmények szoros ellenőrzése, főleg ama bizonyos általánosságoknál, hol, mint fentebb említettük, a javítás vagy igazolás nagyobb nehézségbe ütközik. A veszedelem abban áll, hogy az összefoglalásba más és más indító okoknál fogva a valóságnak meg nem felelő, vagy egymásnak ellenmondó részletek is belé lopózhatnak. Az előbbi körülmény a reális igazság kiderítését szokta megakadályozni, az utóbbi még hozzá a gondolkodás logikai szabatosságának is kátrányára válik.*) Természetes, hogy az ily hajlékony kifejezések az önkényes tételek fölállítását s mindennemű viták folytatását szerfölött megkönnyítik, de annál inkább megnehezítik azok igazságos eldöntését. A hírlapok vitái egy- és más pont fölött elegendő bizonyságot nyújtanak erre nézve. Ám hiba volna, ha az ingatag nyelvhasználatban minden*) A sokratesi módszer az emberi elme e két rendbeli eorruptiója közül főleg az utóbbi ellen emelt nagy sikerrel óvást.
