Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1885
5 natos részét képezi. S hogy c tekintetben egy rövidke történeti tankönyv még a reáliskolai növendékek számára is elégtelen, erről á bclátóbb tanférfiak közt kétség nem lehet. Egészen inás szempont alá esik a nyelvkérdés. Mindenekelőtt avval kell tisztába jönnünk: ninesenek-e életpályák, melyek a eláss, nyelvek ismeretét oly kevéssé nélkülözhetik, hogy tanításukat középiskolánk terjedelmességénél fogva, mely az egész, nyelvtanulásra alkalmas ifjúkort lefoglalja, már ez iskola feladatává kell tennünk. Egy tekintet a bölesészet, jog- és államtudomány, theologia és történelem nevezetes irodalmi emlékeire nemcsak az ó, hanem a közép-, sőt uj korban is, arról győz meg bennünket, hogy e tanulmányok alapos míve- lőire nézve fontos szükséglet kielégítéséről vau szó. Nem tekintve speciálisabb tudományágakat, minő pl. a nyelvészet; s nem is szólva ama különös helyzetről sem, melybe a népélet némely ágának vezetői s a magasabb nevelőiskolák s tanítóképzők tanárai jutnának akkor, ha nélkülöznék ama szükséges felvilágosítást, melyet a class, nyelvek ismerete művelődés- történeti szempontból nyújt. A gymnasium tehát több tudós munkakör közös igényeire van tekintettel s ilyformán épen a szükebb értelemben vett társadalmi szükséglethez alkalmazkodik, a midőn az ó nyelvek elsajátítására is módot akar nyújtani; igen természetes e mellett, hogy az összes hivatás köröket egyenlőkép ki nem elégítheti, sőt erre korunkban már nem is törekedhetnék a nélkül, hogy egyik vagy másik vagy akár mindakét csoport előkészítésében nevezetes hiányok nem mutatkoznának. Ez azonban magában véve még nem igazolja azt a kiváló állást, melyet az ó nyelvek főleg a külföldi gymnasiumok tantervében elfoglalnak; mert a nyelvek pusztán gyakorlati elsajátítását rövidebb s hozzá tehetjük, mellékesebb úton is elérhetnék. Itt uj tényezőkkel szükséges számot vetnünk; s ezek részben a fennt említett hivatás körök további szükségletei, részben pedig az átalános műveltség követelményei. Ugyanis, mint alább bővebben reátérünk, az ember szellemi világát s a társadalmat tárgyazó tudományokra nézve rendkívül fontos, vájjon művelőik a nyelv elméletébe előzetesen kellő belátást szereztek-e már? S habár a nyelvelmélet fejtegetése az anyanyelvből indul ki a legtermészetesebben, az idegen nyelvi oktatásnak, mint hasonlóképen alább látni fogjuk, oly kitűnő
