Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1881
6 Szabó István „Aesopust azon jeles emberek közé sorozza, kiket a természet kitűnő tehetséggel áldott meg, mi által hosszú jövendőt készitettek maguknak, de élet- és család viszonyaikat homály fedi.“ Maximus Planudes konstantinápolyi görög szerzetes, ki a XIV. század közepe táján élt, Aesopus életrajzát terjedelmesen irta meg, és jóllehet a meseirónak életét sok helyütt nagyon is mesésen Írja, minek következtében adatai nem eléggé hitelesek, mindazonáltal sok igaz van benne, mert mások nézetei is ugyanazt bizonyítják. Dr.Kich. Bentleys Abhandl. azt állítja: hogy Max. Planu- desnek Aesop életrajza cimü könyve telve van páratlan tudatlanság- és absurdummal. Emiit ugyan néhány való dolgot, mint pl. hogy Aesopus bizonyos anthus bölcsésznek rabszolgája; hogy egy zsák kenyeret hord vala, hogy Croesussal érintkezett, végtére hogy Delphiben végezték ki, de még e tények sorosabb körülményei is a többi elbeszélésekkel merő koholmányok. így Xantkust bölcsésznek nevezi, jóllehet a bölcsészetet csak Pythagoras találta fel. Azt állítja továbbá, hogy Xan- thust ép úgy, mint Platót és Arístotelest tanítványai körül vették és ezeket scholastikoi-nak nevezi, jóllehet e szó, fennti érteményben csak Aristoteles idejében kezdett használtatni. Maxim. Planudes Aesopus életrajzában azt említi, hogy Xanthus egyik tanítványával fogadott, miként lehet a tengert kiinni, pedig e kérdést az Aethiopíai király intézte, Amasis aegyptomi királyhoz . . . stb. Szabó J. is azon nézetben van, hogy Maxim- Planudes adatai nem eléggé hitelesek, de azért megengedi „hogy annak java igaz lehet, hadd érjen tehát a mit érhet,“ Maximus Pl. szerint Aesopus Phrigia Ammorium városában (Kr. e. 6-ik században) született. Ugyanezt bizonyítja Sepsi Zalányi Szabó Elek is. Hogy Phrygiai születésű, bizonyítják még: Maximus Tyrius in dissert XXXIII. továbbá: Lucianus in Icaromenippo. Azután Stobaeus in sermonibus és Svidas. Végül A. Gellius in noctibus Attic: „Aesopus, ille e Phrygia fabulator, haud immerito sapiens existimatus est“ pugeon pedig, egy régi sámosi történetiró állitjá, hogy Aesopgs tU.’Éí:
