Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1881

— í)

gazdagabbal akará eljegyezni, (a. A sas és a róka. b. A róka és a majmok.) — Stesichoros Himerából (580 Kr. e.) honfitársait*) Phalaris irányában vigyázatra intette, a midőn őt vezérökké tevék. **) Hasonló keletkezésű a görög mese is. „Mindig a samosiak vagy delphiek vagy atheneíek valamely és pedig többnyire botor cselekvényét vagy tervét adja elő mesében, mely a dolog állását sokszor oly világosan, helye* sen s találóan adja elő, a mint azt sohasem lehetne kidolgozott okoskodások által. „Die Griechen redeten gern in solchen Mythen verblümt und pikant, besonders bei Kollisionen des praktischen Lebens.“ (Bernh. 402)

Mindezekből világosan látható, hogy Aesopus nem feltalálója a róla nevezett aesop f. meséknek, de mivel ő volt az első meseköltő (logopoios), kinek nevét biztosan tudjuk, azért neveztetnek az ihynemü mesék aesopf. meséknek (lógos Aisópeios).

II.

Aesopus nem symbolum, hanem személy.

A nemzet szólásmódjában nem mint személy, hanem symbolum fordul elő, mely a természeti lények korábbi képzelgései helyett a szilárd jellem állandóságát emeli normává az állatmesékben, ily értelemben ^ fordul elő Bernh. 1. Th. 402. „Diese bürgerliche Weise der Fabel wird zuerst unter dem symbolischen Namen Aesopus in die Literatur jener Zeit eingeführt“ és „Classische Proben las man unter den Namen eines Archilochus und Stesichorus, dann unter den symbolischen Autorität des Aesop. Sie bildeten Fliegende Blätter in der Art von Apothegmen.“MigBernhardynak idézett két helyén Aesopus symbolumnak vétetik, addig találkoztak tudósok, kik történeti adatok alapján combinálva határozottan azt állitják, hogy Aesopus élő lény volt, hogy valóban élt, sőt a classicus korszak Aesopuson kivül nem is ismer más görög meseirót.

*) A lóról szóló mesében (Arist. Rhetor. 2. 20. Horác epist. 1. 10 34—38 ; és Phedrus 4. 4.)

**) Classische Proben lass man unter ien Namen eines Archilochus und Stesichorus ....

Baroh. 1. Th. 402-