Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1881

— 29 imádd az Istend s tiszteld a királyt. Félelmesnek mutasd magadat ellenségeid előtt, hogy meg ne vessenek, mint ha­szontalant. Imádkozzál, hogy ellenségeid ne árthassanak ne­ked. Könyörögj, hogy barátaid, jólétben éljenek. Az elrep- penő beszédre ne fektess nagy súlyt. Ne légy fecsegő. Ne irigykedjél a helyesen cselekvőkre, hanem inkább kivánj nekik szerencsét, mert ha irigy vagy, magadnak ártasz. Tégy «leget a hozzád tartozóknak, hogy ne csak mint uruktól fél­jenek, hanem mint jótevüjeket tiszteljenek is. Ne szégyeld megtanulni, a mi jobb. Naponként tégy el valamit a hol napi napra, mert jobb meghalni, mint ellonséges viszonyban élni és jobb nem élni mint jó barátok nélkül élni. Üdvözöld kész­ségesen a kikkel találkozol jól tudván, hogy a kutya farka esoválásával szerzi kenyerét. Ne bánd meg, ha jó vagy. A =csaeska embert utasiísd ki házadból, mert a mit beszélsz és teszesz, másokkal közlendi. Ne tégy olyasmit, a mi megszo- morít. Tieidnek ne okoz bánatot. A rósz tanácsot ne kövesd és a roszak erkölcseit ne utánozd. Ezekután a feladott kérdést fejtette meg szintén igen elmésen. Mindezen s még más fel nem hozott adatokból elég ha­tározottan következtethetjük, hogy Maximus Planudes nagy tisztelője Aesopusnak s hogy általa egészen el volt ragadtatva és csakis ezen körülményből magyarázható ki, miért írja a meseiró életrajzát ily mesésen s elég érdekesen. Hogy meny­nyiben igazak az adatok, azok mélyebb megvitatásába ez al­kalommal nem bocsátkozom s csak annyit akarok még meg­jegyezni, hogy az eddigiek alapján is kiki tájékozódhatik. De föltéve, hogy a felhozott adatok mind hamisak volnának is, még akkor sem róhatjuk meg Maximus Planudest, mert jó «zándék vezette, és szándékát a cél — mely szerint Aesopus «szélyességét akarta kitüntetni — nemesíti. És ha valaki Ae- sopust teljes valóságában egész nagyságában akarja megis­merni, ne sajnálja fáradságát és olvassa át meséit, ott fogja találni ama szellemi kincset lerakva, mely való értékkel bir. Mindegyik meséjében egy-egy szellemi s valódi — nem után­zóit — gyémánt ragyog,

Next

/
Thumbnails
Contents