Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1881

— 21 —

szikrákat hányt, a feleség kedélynyugalmác Aesopus felza- varván, fájdalmas könnyeket hullatott.

Legszebb sziporkákat szórt mégis csak Aesopus. Így a vendégek azon kérdés megfejtésével foglalkozván : mikor jő létre az emberek között a legnagyobb zűrzavar ; Aesopus közbevágva-dgy fejté meg : Majd mikor föltámadnak a halottak s birtokaikat fogják visszakövetelni. Egy másik kérdés volt. Miért nem lármáz a juh, mikor leölni készülnek, holott a sertés oly iszonyúan kiabál ? Ezt is Aesopus fejtette meg következőképen : Mert a juh ha kést lát, azt hiszi, hogy nyírni akarják, tehát oka abban rejlik mert a kést (ollót) megszokta, ellenben a sertés ehhez nincs szoktatva, s főképen mivel tudja, hogy csak húsa, zsírja által használ az emberiségnek, nem lévén se teje se gyapjúja mint a juhnak. E feleletkor nevetésbe törtek ugyan ki a vendégek, de egyúttal a szolga elme élét is bámulták. Azonban miként mindennek, úgy a lakomának is elérkezett a vége s a vendégek távoztak. Xanthus is haza felé ballagott semmi rosszat sem gyanítva ; a házba toppanván szeretetteljesen szólitá meg nejét, a ki dühösen rontott rá alig várva már az alkalmat s így szólitá meg : Add ki hozományomat én elmegyek, nem maradhatok tovább nálad, nem tűrhetem a megaláztatást, menj, hizelegj kutyádnak, hiszen engem mellőzve, annak küldéd az ételeket.

Xanthus e szavak után elbámulva nagy szemeket kezdett mereszteni, s azonnal Aesopus jutott eszébe, s mikor ártatlanságát Aesopus turpisságával bebizonyította, kérte nejét maradjon nála, ne távozzék, a ki azonban szép szóra kérésre nem hajolván távozott s szülőihez ment panaszkodva. Xanthus Aesopuson akarta boszúját kitölteni, ámde nem tudott igaz okot adni, mert Aesopus ez alkalommal is be tudta bizonyítani, hogy neki van igaza. Mert úgymond, az embernek legjobb akarója a kutya, mig asszony ellensége ; a kutya, ha megverik is, hü marad urához, őt védi talán még hívebben, mint a verés előtt, ámde az asszony, ha hiúsága megsértetik, azonnal távozik, s mível ez állítás igazságának legnagyobb bizonyítékát adta Xanthus felesége, azért Aesopusnak újra megbocsátott.