Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1881
— 11 — okét arra, az áldozat befejeztével visszakiildötte. Vannak a kik azt hiszik, hogy tréfáival s példázataival sértette meg a delpkieket — igy Aristophanes szerint (Wespen V. 1486 u. Friedens!'. V. 126.) előttük a kivégeztetés előtt biráira „A sas és a ganajturó bogár“ c. mesét mondotta, hogy bo- szút lihegő határozataiktól elrettentse. Max. Planudes is u. ezt állítja, Ö azonban még más : „A főldmives és a kis him szamarak^ c. niesét hozza fel; , A delphiek, hogy rajta bosznjokat kitölthessék, okot kerestek s egy arany serleget, melyet áldozatoknál szoktak volt használni, podgyászai közé rejtettek s mint templomrablót bevádolták, e hamis vádnak eredménye az lön, hogy Aesopust halálra ítélték és Hyampe szikla egyik kiálló Phaedriades nevű pontjáról a tátongó mélységbe taszították. (Ez volt egyik neme a büntetéseknek.) Hogy Aesopus ártatlanul halt meg bizonyítja Svidas. in voce Aesopos, nemkülönben azon körülmény, miszerint maga a jóshely szólította föl Aesopus barátjait a gyilkosság megtorlására, Aesopus halálának évét Eusebius és Svidas Kr. e. 560 évre teszik. Mások szerint Kr. e. 560 körül csak virágzott. Fennti adatok nyomán egész határozottsággal következtethetjük, hogy Aesopus nem symbolum, hanem személy volt. De ha személy volt, az a kérdés irt-e általában meséket ? Aesopus meséit le nem irta. Ez állitás bebizonyithatása céljából meg kell említenem, hogy az aesopusi mesék Ae- sopustól erednek ugyan, de csak hagyomány utján szállott az utódokra. Valószínű, hogy a mesék égy-két generation keresztül szóról-szóra a későbbi generatiokon át tárgyra nézve maradtak változatlanok. Beruh. I. Th. 402. lapon mondja : „Diese bürgerliche Weise der Fabel wird zuerst unter dem symbolischen Namen Aesopus in die Litteratur eingeführt, man bemerkt aber weder eine bestimmte Kunstform, noch eine Spur schriftlicher Überlieferung.“ Léteztek tehát a mesék, de le nem Írattak, hanem hagyomány utján a nép ajakán. Nagyon természetes, hogy idő múltával az eredeti elbeszélések csorbulást szenvedtek különböző körülmények befolyása alatt. Arra nézve, hogy Aesopus a meséket nem irta le, nagy fontosságú körülmény az is, hogy a