Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1881
gének bebizonyítására. Sepsi Z. Szabó Elek is azt állítja, hogy „még ifjú korában kitetszett belőle az elmének kincse“ (Pbaedr. I. k. 6. 13. — II. k. 3. — III. k. 5. Hogy Aesopus rabszolga volt, s hogy Xantkusnál szolgált bizonyítják M. Planudesen kívül „Svidas in voce Aisoo- pos“ 2. Aristophanis Scholiastes in vespas. Hogy Cadmusnál is szolgált, ki őt szabaddá tette, bizonyítják: 1. Herodotus Hist. libr. II. — 2. Plutarchus de audiendis poetis. 3. Svidas. 4. Aristophanis Scholiastes in Vespas. M. Planudes szerint Xanthus adta meg szabadságát. Mint szabad ember Corin- thusba ment és a 7 bölcs közé vegyült, miként Plutarchus állítja in convivio septem sapientum, s hire égész göröghonban szétterjedt, de leginkább tisztelte s becsülte őt Croesus, Lydia királya, ki Aesopust bölcsesége miatt magához hivatta Sardesbe, a hol Solonnal ismerkedett meg. Plut. vit. Solon. I. Thom, p: 370. ss. ed. Reiske (Péterfi Károly). „Épen akkor, midőn Solon Krésusnál volna, jelen volt É’sopus, hires meseiró“ . . . s mivel Solon nem Croesusnak hatalmát és gazdagságát csodálta s mivel bizonyos már elhalt magánembereket boldogabbaknak tartott, mint a leghatalmasabb királyokat, azért Croesus nem szivesen látta Solont. E miatt Aesopus következő szavakra fakadt: „Oh Sölon! az embernek a királyokhoz vagy épen nem kell közelíteni, vagy ha közelít, igen nyájasan kell velők bánni, és mind csak kedves dolgokat kell nekik mondani. De sőt inkább, válaszolá Solon. Az embernek vagy éppen nem kell hozzájuk közelíteni, vagy ha közelit, csak igaz és hasznos dolgokat kell nekik mondani. Aesopus mindaddig Croesusnál tartózkodott mig általa Delphibe nem küldetett. Plutarch mondja: „Croesus Aesopust Delphibe küldötte, hogy Apollónak ünnepélyes áldozatot vigyen, és egyúttal a város lakói közt tetemes pénzösszeget oszszon ki; Aesopus azonban a delphiek gyűlöletét vonta magára az által, hogy tétlenségüket szemökre lobbantotta, ezek ugyanis csak azon ajándékokból éltek, melyeket az Apolló józsdáját látogató s nálok időző idegenektől kaptak; de leginkább haragitá őket, mivel a Croesus által a delphiek számára küldött pénzösszeget közöttük ki nem osztotta, hanem érdemetleireknek tartván — 10 —
