Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1880
6 zubezeichnender Innervationstrom, welcher die Wirkung hat, die von ihm betroffenen Parthien für jede Art von Reizen, erregbarer zu machen, als sic.im ruhenden normálon Zustande sind.*)“ Nem lévén azonban czélunk e theoria bővebb vitatásába bocsátkoznunk, lépjünk inkább a világosabb tényadatok terére, hogy ezek alapján az emlékező tehetség törvényeiről, ápolásáról biztosabb s felhasználhatóbb adatokat vonhassunk le. Érzékeink számtalan behatást fognak fel minden pillanatban, a nélkül hogy e számtalan behatás legnagyobb részéről tudomásunk lenne. A levegő pl. mindig számtalan rezgéssel van tele, s mi csak egy némelyet veszünk észre. Különösen az elmerült vagy valamire ügyelő ember sok mindenfélét nem vesz észre, a mi körülötte történik. Fel kell tehát tételeznünk, hogy minden rezgésnek, melyet valamely érzékideg az agyba elvezet, mielőtt az öntudatba bejuthatna, valami akadálylyal kell megküzdenie, tehát minden rezgésnek bizonyos erősséggel, intcnsitással kell birnia, hogy a vezetési akadályokat legyőzze s ha erre elég erős, be jut az öntudatba, ha nem, úgy az öntudaton kivül esik. Az öntudatba bejuthatás ezen akadályait, helyeit, az öntudat küszöbének nevezik. De nem csak az erősebb ingerek által támasztott érzetek lesznek öntudatossá, a gyengébbek is tudatossá válnak, ha figyelmünket rájok forditjuk. A tudat küszöbe azonban, csak bizonyos számú képzeteket enged bejutni egy pilanatban. A már egyszer létre jött képzetek között mindig a legerősebbek, a rokonok, ellentett, s egy időben vagy egymás mellett létezett képzetek, culminálnak az öntudatban, azaz egy pillanatban csak bizonyos képzetekre emlékezhetünk. A meglevő de a tudatba be nem juthatott képzetek, az úgy nevezett homályos képzetek. Testünk érzete, mint életérzet egyike a legerősebb érzeteknek, mely számtalan gyengébb érzetet, szorít ki az öntudatból. Ha izom és idegrendszerünk a napi munka után kimerül, bizonyos homályos, nem magyarázható csak érezhető, érzeteket kelt, melyek oly erősek, hogy az életérzetet, s vele együtt az öntudatot elhomályosítják, az érzéklés *) „ Das Unbewusste vom Standpunkt der Physioligie und Descen- denztheorie V. H.“ Berlin 1872.
