Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1880
4 nem Tolt megmagyarázva. Hartmann Ede erre nézve a következő theoriát állította fel, melyről csak mint nézetről fogunk megemlékezni. Minden rezgési processus úgymond valami állandó nyomot liagy hátra az agyban, még pedig egy változást oly értelemben, bogy hasonló rezgéseknek a jövőben való visszajövetele, ugyanazon helyen kevesebb ellenállásra talál, mint az eltérő rezgések fellépése. A rezgések hullámai, mint azt a fizika mutatja, mindig azon vannak, hogy az anyag részecseknek más elrendezést adjanak, mutatják ezt a Chladni-féle hangidomok, a fény és hörezgés által keltett molecularis változási viszonyok. E szerint az ideg által elvezetett rezgés, az agysejtet is rezgésbe hozza, s ha a rezgés később el is múlik, a tömecseknek oly dispositioját hagyná maga után, hogy ugyanazon rezgés uj alkalommal ugyanazon helyen, már sokkal kevesebb ellontállási akadályra talál, mint egy más rezgés. Minden agy, úgymond, bir az agysejteknek lappangó dispositiójávál (elrendezés), hogy a molcculár rezgéseknek bizonyos formái annál könnyebben előállhassanak, melyeknek aztán bizonyos képzetek felelnek meg az öntudatban. Miként a kifeszített húrt a levegő hullámzó mozgása bizonyos rezgésre bírja, úgy az agyban is könnyebben előáll ez vagy ama képzet, a szerint a milyen az agyparányok elrendezése vagy feszültsége, a mint a rezgések eme vagy ama nemével, könnyebben felel egy megfelelő ingerre ; a mint továbbá a húr neai csak a vele homolog rezgésekre hanem azokra is resonál, melyek vagy csak keveset'térnek el tőle, vagy egy egyszerű viszonyban állnak vele, úgy egy agysejt előre elrendezett (praedisponált) tömecseinek rezgései nem csak a hozzá egy-félekép vezetett rezgések által ébresztőinek fel, hanem a kevéssé eltérő, vagy a vele egyszerű viszonyban álló ingerek által is. Ebben leli alapját Hartmann az eddig még meg nem magyarázott eszmetársitásnak (asso- tiatio idearum). Minden jelenlevő képzet, úgymond tovább, az ő actualis agyrezgéseivel, minden meglevő dispositiora, mint izgató inger hat, a rokonság fokától fog függni tehát, hogy a dis- positiók közül melyik fog a jelenlevő képzetre reagálni, ez aztán, ha az előbbi meggyengül, tartalmával mint az előbbi
