Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1880

14 nyoink jutnak eszünkbe. Az tehát a ki különböző dolgok vagy események között is tud valami hasonlatosságot találni, ha az egyik dolgot el is felejti, éppen a hasonlat által, melyet a különböző képzetek között talált, képes leend reá vissza emlékezni. Az emlékező tehetség egy másik törvénye abban nyilatkozik, hogy az ellentétes képzetek visszaidézik egymást. (Contrast). Oly képzetek is visszaidézik egymást, melyek egyidőben voltak a tudatban, valamint az olyanok is, melyek egymásután tűntek fel a lélekben. így ha ifjú­ságunk vagy gyermekségünkre tekintünk vissza, az emlékek azon rendben és időben fognak megújulni, a melyben azokat átéltük, egy mozzanat, egy tény egész lánezolatát vonja maga után az átélt eseményeknek, vagy tanult dolgoknak. Azért sokszor olyan dolgok jutnak eszünkbe társitás utján, melyekre nem is akartunk emlékezni, egyik emlék vagy képzet a legellentétesebbeket hozza tudatunkba. Ha valaki egy beszédet vagy történetet elmond a hallga­tóság előtt, ugyanazon beszéd, vagy a beszéd egyes részei, a különböző egyénekben különböző képzeteket fognak felkel­teni. Különösen ilyenkor van fontos szerepe a figyelemnek. A mint ugyanis valamely beszéd hallásánál valamely émlékünk vagy képzetünk megújul, azonnal hajlandók leszünk a magunk emlékeit tovább füzögetni, azaz ha figyelmünket folyton ébren nem tartjuk, vagy keveset vagy semmit sem jegyzünk meg magunknak az elmondott beszédből. Ebben rejlik annak fontossága, hogy az előadó tanár folyton ösztönöz a figyelésre ; e figyelmetlenség alapja a legtöbbször a tanuló tudatlan­ságának ; e gyakori figyelmetlenség szüli a szórakozottságot, mely aztán soknak annyira természetévé válik, hogy még akkor is midőn otthon valamit tanul, a szeme elolvassa, a szája elmondja az egyes mondatokat, esze máshol jár, s így a könnyű dolgot is sokszor órákig kell elmondania, mig megtanulja, bár igen sokszor — még a megtanulás előtt bele un a munkába, avval mentegetvén mágát hogy „igen nehéz,“ „nem képes megtanulni.“ Sokszor a gyengébb ész egyszeri figyelmes hallás után képes megtanulni azt, a mit a figyel­metlen — bár jobb eszünek — órai fáradtságos tanulással kell pótolnia. Sem az eszmetársitást, sem más lelki tehetséget közvet­

Next

/
Thumbnails
Contents