Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1879
20 — észre venni. Fülünk sem képes kezdetben a felhangok fölfogására. A nép egy Bethoven zenemüvében nem talál oly élvet, mint a nédal egyszerű hangjaiban, mert ezt megérti, azt pedig nem. Legegyszerűbb ritmusú versek tanítása által kell nekünk is a ritmus iránti érzéket a gyermekben fölébresztenünk. Amit a gyermeknevelésre nézve már Pláton mondott, az ma is figyelmet érdemel. Mihelyt a gyermek beszélni kezd. versek éneklésére és recitálására, aztán mesemondásra szoktatandó. Platón ezt főleg morális szempontból vette, de mi ezzel még két célt kötünk össze I. i. a versek külalakja által forma-érzékük, béltartalma által pedig képzöletük fejlesztését. Kezdetben talán csak az elsőt érjük el, mert a tartalom megértése egy kissé nagyobb fejlettséget kiván. A forma iránti érzék korábbi fejlődését mutatja az a számos gyermek-versike, melyben alig van értelem, de a ritmus erős lüktetése miatt mégis a gyermeki lélekhez tapad. Nagy költőink mind oly környezetben nevelkedtek, hol ezen forma érzékük már idejekorán kifejlődhetett. Yörősmarty anyja igen jó nótás asszony volt. A táj viszhangzott dalaitól, melyek közöl sokat maga komponált A költő sokszor elmerengett az aratók dalán s lelkének még meglett korában is szárnyat adtak ezen gyermekkori benyomások. Ebből érthető meg az is, hogy költőink mért ép a nép kebeléből emelkednek ki. Ott. ahol még azt a kedves naivságot a civilizáció nem ölte ki, ahol a csecsemő még anyja bölcsődalán szenderül el, hol a mező, liget a nép dalától viszhangzik : ott a költészet már a gyermek gyönge kedélyébe belopja magát. A természet mindenkit megáldott kisebb-nagyobb fogékonysággal a költészet iránt. De hogy fejlődhessék a kedélybe oltott csira,ha az anya dala helyett legtöbbször a dajka szitkozódó hangja altatja el a siró csecsemőt ? Pedig ma már nem divat a gyermek nevelés. A nő nem anya többé; a gyermek-szobát csak vizitkép látogatja s a családi örömökért hiúságának bármi módon való kielégítésében keres kárpótlást. A helyett, hogy, mint Göthe anyja, mesék és elbeszélések által fejlesztené a gyermek erkölcsi érzését és képzöletét, léha társalgásban öli el idejét. De vannak ezen kívül szegény családok, hol a mindennapi kenyér megszerzése a szülőt távol tartja gyermekétől. Az ilyenek számára való a kisdedóvó intézet, melyet még a legszegényebb faluban is föl lehetne állítani. Minden munkás szüle fizetne néhány krajcárt az ápolónőnek, ki még a szüle kenyérért fárad, a szülői
