Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1878
10 — Földleírás, h. 2 ó. tan. Ormay Á. Ausztriai birodalom bővebben és Europa. K. k. Yisontay. Mennyiségtan, h. 4ó. tan. Bulyovszky S. a) Számtan. Az előbbiek ismétlése. Tizedes törtek. Olasz gyakorlat. Rövidített szorzás és osztás. Arányok és arányiatok. Egyszerű hármasszabály. Százalékszámítások, b) Mértan. Idomok átalakítása. A körre vonatkozó tulajdonságok és szerkesztések. A kör kerület- és terület-számítása. K. k. Mocnik-Szabóky. Természetrajz, h. 2 6. tan. Varga F. Ásvány s növénytan. K. k. Papp J. Természetrajz elemei. Rajzolás, tan. Dömötör L. 1) Szabadkézi rajzolás, h. 2 óra. A görög és romai ornamentikából vett legegyszerűbb díszítési elemek, mint a bullám, és csigavonal; azok combinatiója. A gyöngysorok változatai. A rosetták alapidomai. A kettős csigavonal. Az összetámasztott kettős csigavonalra állított palmetta változatai, s alkalmazása folytonos és határolt téren. Néhány egyszerűbb, az említett díszítési rendszerrel összhangban componált homloktégla. A szemléltetések leginkább előtérbe helyezett eszközén, Jacobsthal „G ram matik der Ornamentc“-cziinü munkáján kívül a „Gewerbe halle“ — ból, Owen Johns „Grammatik der Orn“. és Racinet „Das polychrome Ornament“ czimü müvekből vett magán tanulmányok használtattak föl. Czél: a fölvett anyag teljes átértése és alkalmazása; a vonalak tiszta kihúzása és az idomoknak a megbeszélt szinharmoniai alapélnek szerint színezése. 2) Mértani rajzolás, h. 2 óra. A 3 és 4 szögek rajzolása ; a körbe és kör köré Írott szabályos sokszögek és ezeknek alapján a csillagidomok részletes földolgozása, a már ismert díszítési elemekkel combinálva és színezve. A kör, ellypsis, parabola és hyperbola rajzolása, azoknak érintési esetei. Szépírás, mint I. osztályban. Testgyakorlás, mint I. osztályban. III. osztály. Osztály tanár Varga Ferencz. Vallástan, h. 2 ó. tan. Ribiánszky A. Az ó-szövetség bibliai története. Ii. k. Roder A. Latin nyelv, h. 5 ó., tan. Dr. Tóth S. Szarvas „Tirocinium Pros.“-ából VI. „Nagy Sándor élete“ ez. olvas
