Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1877
6 legiinuepélvesebb dicsőítője a mi legnagyobb koszorús költőnk, Vörösmarty ; ez a nagyszerű történeti adatot irodalmunk fejledező korszakában (1827.) méltónak találta „Eger,, cziinü hőskölteményében megénekelni. Bocsátkozzunk a három énekre fölosztott 2792. versből álló') költői műnek bírálásába. A költő e tiszta históriai korlátolt következményű eseményt érdekes regényes (romantícus) hőskölteménynyé magasította. Ezt bizonyítja a mű tartalmának egész folyamata; erről tanúskodik a költemény fantasztikusra irányzott műi törekvése, mely képzelni ünket élénken foglalkoztatja, kedélyünket erősen meghatja, mindaket- tőt pedig hevesen megragadva fölizgatja, és láugokba hozza. E hőskölteményben, mint általában minden romauticus műben, ne keressük annyira a szelidebb érzeményeknek, mint sokkal inkább a lángoló képzelemnek, az indulatoknak és szenvedélyeknek megindulását. A mű e regényes természeténél fogva örömet, bánatot és vágyakat gerjeszt, vagy pedig csüggedést, reményt és gyönyörérzetet kelt bennünk; a világot már vidám képekben mutatja, már sötét borongó homályban, vagy komor zivataros tüneményekben, sokszor szentimentális, néha lélekrázó, borzadalmas veszélyes jeleneteket állít az olvasó elé; majd ismét a regényesség varázsával ingerel és csábít, egész lelkűnkben megrendít; képzelgő és érző tehetségeinket megzavarja; s összes szellemi erőinket mozgásba hozván, harmonikus nyugalmokat fölbontja. A hősköltemény eme természeténél fogva ellentétben áll az antique világ classicus hőskölteményeivel; mert ezeknek főjelleme: egyszerűség, lelki nyugalom, zavartalan egység, világosság, arányos öszhangzás. mintaszerű szabatosság, az indulatok mérséklése, a legnagyobb lelkesedés és szenvedély közepett gondosan megőrzött nyugott kedélyállapot és szigorúan határozott tárgyilagosság; s mert az óvilág classicus hőskölteményei ezen elősorolt tulajdonságaiknál fogva úgy alkotvák, hogy semmit sem lehet hozzájok adni. és semmit sem lehet belőtök elvenni, anélkül hogy a szép arány meg ne bontassék. A classicus müvek eme jellegüknél fogva a fogékony és romlatlan olvasóra nézve, ki nem gyönyörködik a szélsőségekben, megnyugtató és fölemelő hatással vannak; és minthogy szellemi tehetségeinket egyenlő képen érintik: lelkünk megzavart harmóniáját visszaállítják: a világot pedig s az életet egész természetesen a legnagyobb tökéletesség fokán rajzolják. A classicus müvekben a l) „Vörösmarty Munkái.“ II. k. Pest 1871.
