Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1877

7 szép plasticai szabatos arányosság nyilatkozik, és az öszhangzó egy­ség határozottan uralkodik az alkotó részek arányos egygyé olvasz­tása által a sokféleség fölött. Vörösmarty koszorús költőnknek „Eger,, czirnü hőskölteményéről, mint romanticus jellegű műről, ezt nem mondhatjuk, ezt mondanunk nem szabad; hacsak ezen a maga nemében remek műnek regényes természetével és törekvésé­vel ellenkező, egészen ellenkező attribútumokat tulajdonítani nem akarunk; mert e romanticus költeményben bizonyos szabad, sőt korlátlannak látszó szabálytalanság tűnik szemünk elé; s mert e költeményben, mint rendesen minden romanticus műben, az alkotó részek látszólag több önállósággal rendelkeznek, mint az egész, igy az öszhangzat zavartnak látszik. Pedig e látszólagos zavart öszhangzat inkább csak a képzelő és érző tehetségeinknek összesí­tett heves fölizgatásából mint e bájos változatosságu szép műnek képzelt ziláltságából ered; minthogy ziláltság és reiidezettlenség e műben tulajdonképen nem találhatók, hacsak az élénk fantazia merész csapongásait, vagy a képzelő erő föllengző szállongásait an­nak nem veszszük, mit ismét tennünk nem szabad; mert ennek állítása a romanticismus fogalmával ellenkezik. A classicismus, hogyha benne a kimért arányosság, határo­zott egység, szóval, a szabatosság előírta törvények egész szigorral szertelenül alkalmaztatnak, igen könnyen elfajul, s Ízetlen merev, rideg alkotásu müveket hoz létre, hasonlókat a francia ízlésű ker­tekhez, melyek az építési pro portiók és beosztások szerint alkotvák, s melyekben a megnyirdogált fák természetes alakúkból kivetkőz- tetve egész falakat képeznek. A romanticismust nem kell ezen un­tató, merev egyhangúságtól félteni; itt az élénk fantázia, a gazdag képzelő erő nincs oly rideg korlátok által szabályozva, mert a roman­ticismus örökké viruló tavaszként a szép eszmékben kifogyhatatlan lévén, a gondolatoknak szabad menetet enged, tarka változatossá­gával gyönyörködtet, s a szem száz meg száz, kellemesen meg lepő nyugvó pontot talál benne ; igy tehát, ha a romanticus műben az egység némi képen hiányos, ezt pótolja a váltózatosság szülte ér­dekeltség. Ilyen természetű lévén Vörösmarty koszorús költőnknek „Eger,, czimii hőskölteménye: korántsem foghatjuk rá a franczia Ízlésű kertek mesterkélt, egy hangú merevségét; nem is nevezhet­jük összefüggés nélkül való mozaikműnek, mint ezt Gyulai Pál mondja ') annál kevésbbé, pedig mondható egyszerű hősbeszélynek, 1) „Vörösmarty Életrajza,, Gyulai Pál. Pest 1868.

Next

/
Thumbnails
Contents