Kir. kath. nagygymnasium, Selmecbánya, 1875
— 10 — nyilatkozott a tanárok lakásainak helyre állítására, s a hiányzó bútorok beszerzésére, melyek a tanárok számának ezutáni növekedésével okvetlenül szükségessé váltak. 8 miután még a gymnasiumi termek helyreállítását is magára vállalta, és a még szükségessé vált tan helyiségek átengedésére is késznek nyilatkozott, a magas kormány 1850 év október 6-án. 7611/878 sz. a. kelt intézvényével intézetünket 8 osztályú gymnasiummá alakította át, oly formán, hogy ezen év folytán a 7-ik, a következőben pedig a 8-ik osztály nyittatott meg. Az uj tanrendszer, mely a nemzet válságos napjait követő időben országszerte életbe lépett — itt is elnémította a magyar múzsát. Már pedig Széchenyiként: „Az egészséges nemzetiségnek egy főkisér őj e a nemzeti nyel v, mért mig az fenni a r a d, a nemzet is el bár mi sin 1 öd ve is sokszor, mint erről számos a p ó 1 d a, — de ha egyszer elnémul, akkor csak gyászfűzt terem a hon, mely- a voltakért szomorúan eregeti földre esüggeteg lombj a it.“ Ama felsőbb rendelet, mely a főgymnasiumnak éltet adott, nemzeti nyelvünk koporsója lett! Tannyelvül a német hozatott be. Tekintettel azonban a vidék tótajkú ifjúságára s honi nyelvünk további műveihetésére, egy rendelet értelmében a történelemnek tót nyelvem előadása s a magyarnyelvnek a tantárgyak közé, mint részben kötelező tantárgynak fölvétele, kegyesen! megengedtetett. A tútnyelv ez ü d v ö s rendszer kezdetén, itt minden tanulóra nézve kötelező tantárgy volt. Később egy 1853. nov. 24-én 3610 és dec. 19. 3831 sz. a. kelt rendelet úgy intézkedett, hogy a két említett nyelv tanulása csak az azokat anyanyelvűi vallókra bir kő- kötelező erővel ; míg a német ajkú ifjaknak szabad választásra hagyatott egyik vagy másik, vagy mindkét nyelvnek tanulka- tása. Nem kis privilégiumként szolgált a későbbi években azon rendkívüli kegyesség, melyei a magyar és német ajkú ifjaknak ezután a történelemnek tanulása, tótnyelv helyett (mely azért előadási nyelv maradt, —) német nyelven éngedélyeztetett. Midőn pedig az 1854/5 iskolai év folytán gymnasiumunkban azon eset fordult elő, hogy az Y. oszt. csak 1, a IY. oszt. pedig csak 2 tanuló volt, kik képesek voltak a történelmet tótnyelven tanulni, a tanártestület felterjesztésére egy (19920/824 sz. 1854 okt. 8) még kegyelmesebb leirat e két osztályban a
