Kir kath. nagy-gymnasium, Selmecbánya, 1872
— IV — mondat az melyben csak alany és állitmány van. írassunk az alany mellé jelzőt, úgy az állítmányhoz is. vagy ha ez ige, határozót, s kérdezzük minő mondat ez most. Miután az igék felismerése is nem csekély fáradságába kerül a tanulónak azon legyen a tanár, hogy szemlélet által tegye felfoghatóvá az ige fogalmát, például: mit cselekszel te most. Felelek; milyen beszédrész az mely valami munkásságot fejez ki ? Ige satb. Az írásjelek képezvén minden olvasmány lelkét, nem szabad elmulasztani helyes alkalmazásuk magyarázását; kezdetben csak példákkal, midőn ezekben eléggé biztosak már, mondatoljon nekik tollba valamely darabot írásjegyek szerint hangsúlyozva, ezutáD olvastassa fel egyik tanulóval a díktáltakat, s a rósz Írásjeleket azonnal javitassa ki. A kezdő osztályban tehát a magyarnyelv tanítása vázlatos mondattannal kéz dendő meg; mert a tapasztalás mutatja, hogy a beszédrészeket, a mondat részeit s nemeit ha csak nagyjából is ismeri a tanuló, mindent tisztábban lát könnyebben fog fel s tanul. Az igy előkészített tanulóval megkezdhetjük az igetant. Mivel pedig az ige alapfogalma már sajátja a tanulónak, meg kell vele ismertetni a különféle igéket s azok alakjait megadván hozzá a kellő értelmes magyarázatot, p. o. minden cselekvésnek van valami hatása vagy önmagára a cselekvőre vagy pedig másra; ha valaki egy másra hatást gyakorol, az cselekszik, itt tehát az ige cselekvő alakú; akire pedig valaki hatást gyakorol az szenved valamit, ez szenvedő alakú ige. Ezután vegyen a tanár egy olvasmányi darabot elő s kerestesse ki a tanulókkal a cselekvő s szenvedő igéket; s ez történjék mindaddig mig a tanulók azok felismerésében könnyedséggel nem bírnak. Fordítson a tanár az igeragozás tanulásánál különös gondot arra, hogy tanulják megismerni az ifjak a külömbséget a határozott, s határozatlan alakú igék közt, mikor használható az egyik s mikor a másik; készítessen példákat határozott alakú igével, s ezt fejeztesse ki, ha lehet, határozatlan alakú igével is. Ne elégedjék meg azzal a tanár, hogy a tanulók az igealakokat egymásutáni következésben elmondani tudják, hanem hogy képesek legyenek az egyes ígealakokat meg is határozni s rövid példákban alkalmazni. Hogy pedig a tanulók az igeidőket biztosan eltalálják igen czélszerü leend ha egy és ugyanazon mondatot más- más időbe teteti a tanár. Az igék befejeztével a tanuló már annyira haladt, hogy képes már egyes darabokat nyelvtanilag már magyarul is elemezni. Miután pedig az elemzés nem egyébb mint a tanult szabályok gyakorlati felismerése, nem elég ha csak meg mondja a tanonc minő beszédrósz ezen vagy amazon szó, hanem mondja el egyszersmind azon beszédrész nyelvtani meghatározását is. Minden olvasmányt nyelvtanilag kezelni, épen nem szükséges. Egy olvasmányban a nyelvgyakorlat egész sorát lehet kezelni, s csakis változatosságból ajánlatos egy-egy olvasmánynál addig időzni, mig annak tartalma életet ad az elemzésnek. Oszvald Béla. Tanterv az 1872j3 tanévben. A. Rendes tantárgyak. Hittan. I, II, HI, IV. oszt. heti 2 órában. Hit- és erkölcstan — kath. egyház szertartásainak magyarázata — Ó és újszövetség történetei. Kézi könyvek: Közép katekizmus, Frenczl Liturgia, Roder Bibliai történetek. V, VI oszt. h. 1 órában. A kereszténység előtti s kér. kinyilatkortatások — a kath. hittan különös részének hitágazatai; K. k. Dr. Wappler kath. egélytan. M a g y a r n y e 1 v. I, II, oszt. h. 3 órában. Alaktan-mondattan; K. k. Szvorényi kisebb nyelvtana. Olv. k. I. köt. — III. oszt. h. 3 ór. Mondatkötés, irálytani szabályok; K. k. Szvorényi nyelvtana. Olv. k. II. köt. IV oszt. h. 3 ór. Irálytan. Polgári ügyiratok. Szó- és versmértan; K. k. Laky Irály- és költészettan. Szvorényi Olv. k. II. köt. V. oszt. h. 3 ór. A szépirály tüzetes tárgyalása; K. k. Szvorényi ékesszolástan. Olv. k.IV köt. — VI. oszt. h. 3 ór. Az elbészélő költészet remek műfajainak tagialtatása; K. k. Szvorényi szemelvényei. Minden oszt. irásb. dolgozatok. L a t i n n y e 1 v. I, II. oszt. h. 6 óra. Alaktan, megfelelő latin és magyar példák fordítása; K. k Sze- pessy Latinnyelvtana. — III. oszt. h. 5 ór. Mondattanból: esettan; K. k. Schulz-Varga. Cornel. Nép. IV. oszt. h. 6 ór. Mondattanból: idö-és módtan; K. k. Schulz-Varga. Jul. Caesar, Phaedrus. V. oszt. h. 6 ór. Nyelvtani ismétlésok, Cic. Cato- és Laelius. Ovidius. VI. oszt. h. 5 ór. Nyelvtani ismétlések Livius, Sallust. Virg. Minden oszt. irásb. dolgozátok. Görögnyelv. V., VI. oszt. h. 5 ór. Alaktan, a mondattan főbb pontjai. Megfelelő görög és magyar példák fordítása, szemelvények olvasása. írásbeli gyakorlatok; K. k. Szepessy Hellen nyelvtan. N é m e t n y e 1 v. I, II. oszt. h. 2 óra. Alaktan, folytonos forditási gyakorlatok; K. k. Toepler gyakorlati nyelvtana. Ill, IV. oszt. h. 2 ór. Olvasás és irás, folytonos fordítgatás mondattani alapon, szóvonzat főszabályai; K. k. Schinnagl-Leitf. Olv. k. Mozart I. köt. V. VI. oszt. h. 2. ór. Mondattan. Ügyiratok fogalmazása. Prosai és költői müvek olvasása és fejtegetése; K. k. Schinnagl-Leitf. Olv. k. Mozart. II. köt.
