Kir kath. nagy-gymnasium, Selmecbánya, 1871
Egy tömecs tehát mindenkor két paránynyal egyenlő, s így a tőmecsnek súlya is egyenlő lesz két parány súlyának összegével. Az elemek faj súly-számában azoknak paránysulyát is bírjuk. Látjuk tehát, hogy az egyszerű testek faj súlya összeesik azoknak paránysulyával; az összetett testeknek fajsulya pedig mindig a tömccsek súlyának felét képezi. Tegyünk pl. vizet, mely áll két parány Hydrogen és egy parány Oxygenből. E vegyületnek tömecssulya 18 ; fajsulya pedig ennek fele = 9. — A szénsavat alkotja egy parány Carbonium és két parány Oxygen. A szénsav tömecssulya tehát = 44, és fajsulya = 22. — Ha néhány vegyületet felveszünk, pl. HC1, Hi O, N H*, C IL tapasztaljuk, hogy előfordul azon eset, mely szerint az egyik elem egy paránya egy másik elemnek szintén egy parányával vegyülve képes már egy összetett testet alkotni; de viszont azt is tapasztaljuk, hogy egyik elem egy paránya egy másik elemnek két, három vagy négy parányával is egyesül és vegyületet képez. Az elemek ezen sajátságát nevezzük azok értéküségének s megkülönböztetünk egy — két — három — négy értékű vagy parányu elemeket. Ha pl. egy egyértékü elem vegyül egy másik szintén egyértéküvel, akkor az ily vegy telítettnek mondatik, mely más habár csak egy parányu elem föl- vevésére is képtelen. De ha egy kétértékű elemet veszünk fel, ez már vegyülhet két egyértéküvel vagy egy kétértékűvel, vagy e két érték közül az egyik leköt egy más kétértékűből egy parányt, a másik fennmaradt érték pl. szintén egy más kétértékűből egy parányt, s ez esetben még két érték telítetlen azaz szabad állapotban marad, melyek ismét képesek a vegyülés folyamát tovább folytatva összetettebb vegyületet létesíteni; miből önként következtethetjük, hogy már a kétparányu elemek vegyülési lánczolata végtelen azaz bonyolult. Ugyanezt észleljük a három — és négy-parányu elemeknél, melyek hasonlóképen alkotnak telitett vegyületeket, ha bennök minden érté- küség le van kötve, vagy telitotlcneket, ha néhány értéküség szabadon marad, minő pl. az Ethylengáz (Ci III), mely még két szabad értékkel bir. A alamint az elemek latin nevőknek kezdő vagy még egyéb jellemző betűikkel jelöltetnek, hasonlóinódou járunk el egyszersmind az összetett testek jelzésénél, midőn azokat egyszerűen az alkotó elemek jeleinek egymás mellé való helyezése által fejezzük ki. Pl. II Cl = sósav. CO =: szénéleg. S ha valamely elem a vegyületben többszörös vegysulybau fordul elő, akkor a hányszorosát kijelentő szám mindenkor utána iratik. Pl. Hí 80.» — kénsav. Ha pedig a szám egy egész vegyidet előtt áll, akkor azzal az egész vegyület szorzandó. Ljabb időben a tömecsparány elmélet aratott teljes diadalt, moly szerint bármely megjelelt vegyület mindig csak egy tömecset képvisel, melyet a benne jelzett parányok alkotnak. Pl. HNOj = egy tömecs légsav; — Hí SOi — egy tömecs kénsav; — IL PCL — egy tömecs phosphorsav. A vegyjelzés könnyítésére kitűnő szolgálatot tesz a már említett jelleges [typicus] jelzés, midőn alapjellegekül a köneny, viz, Ammonia, mocsárlég tömecsei vétetnek föl a következő alakban : jj j = egy tömecs köneny; H ) H ) H O = egy tömecs viz : jj H N = egy tömecs Ammonia; H H C = egy tömecs mocsárlég. S most már a legtöbb szervetlen vagy szerves vegyületet ezen jolleges képletekre visszavezethetjük, föltéve hogy az elemek értéküségének megfigyelésére kitűnő gondot fordítunk. Ismerkedjünk meg a gyökök, savak, aljak és sók fogalmával. Minden elem egyszerű gyök; azonban összetett testek is lehetnek gyökök csak hogy maguktartásában egészen az elemekhez legyenek hasonlók. Az összetett gyökök értéküsége mindig alább áll, mint az alkotó elemek értéküségének összege. Pl. OIL, NO. egyértékü, 80. kétértékű összetett gyökök. Savnak oly vegyületet nevezünk, melyben az előforduló Hydrogen parányok csak részben vannak és pedig negativ gyök által helyettesítve. j = sósav, jellegét kettővel szorozzuk, akkor szintén egy vegyjelleget 0 = légsav vagy légsavhydroxyd; vagy ha a viztömecs nyerünk [h'|^2| i melyre hasonlóképen számos vegyet vezethetünk vissza, pl. (S02)| H. í Üt — kénsav vagy kénsavhydroxyd. — Hatására nézve a sav fölismerhető savanyu izéről, továbbá a kék lakmuszt megvörösíti. Ha pedig valamely vegyületnek köneuy-parányai szintén csak részben de positiv gyökkel helyettesittet- nek, akkor aljat nyerünk. Pl. J|J 0,^j O; ezek aljak, melyek égvényes, maró hatásukról, lúgos izzükről ismerhetők fel s a vörös lakmuszt megkéldtik. Továbbá ha a viztömecs-minta szerint az egyik Hydrogen savképzö — a másik aljképző gyök által van helyettesítve, ez esetben sót nyerünk, pl. | O.
