Kir kath. nagy-gymnasium, Selmecbánya, 1870
A hiba, mely a júliusi évnek elfogadott hossza által elkövettetik, tesz egy év alatt 365*25—365'24224=0 09776 íiapot vagy 11 első és 10-464 inásodperczet középszámítás szerint. Del: 0-00776=128-866, tehát 0-00776 X 128-566=1 azaz 129-866 év alaát a hiba egy egész napot tesz ki; miért is a júliusi év 129-866 évnyi időszak alatt a fordulati évtől egy nappal hátramarad, azonban a chronologusoktól ennek daczára állandó napévnek*) fogadtatott el s alapévűi szolgál más tartamú évek reducálására. A júliusi év szerinti számítás által elkövetett hiba miatt a 325-ik évben Kr. ú. Xicaeaban tartott zsinat alkalmával a tavaszi napéjegyen a Julius Caesar által meghatározott marczius 24-ike előtt ([45—[—324) 0 00776=2-86344 nap) 2 nap, 20 óra, 43 elsö-és 2D216 másodperczczel előbb állott be. A zsinat ezért az éggel akkor megegyezőleg marczius 21-ikére tette át a napéjegyent; de ennek előnyomulása a meghatározott naptól, miután a zsinat az időszámításon javítást nem eszközlött volt, nem akadályoztatott meg. Csak a 13-ilc században kezdettek e hiba kijavításával íoglalkodni Johann von Sacrobosco, angol csillagász, és utána Johann von Sachsen s a lincolni püspök Robert Grosse-Test, de nevezetesebb siker nélkül. Elohozatott ez a constanzi zsinaton (1414-ben) valamint későbben a Baselben tartott zsinaton (1436—1439) is. V. Miklós pápa (1447—1455) is foglalkodott vele. IV. Sixtus (1471—1484) e czélból 1475-ben Rómába hitta Regiomontanus Jánost, ki azonban már a következő évben elhalt, mielőtt még kívánt eredményre jutott volna. Szóba jött a naptár- javításról szóló kérdés a laterani zsinaton is (1512), mígnem végre a tridenti zsinat (1545—1563) a kél deses javítások eszközlését a pápának meghagyta volt. XIII. Gergely még mint bibornok ajándékoztatott meg Lilio Antaltól Lilio Alajos, veronai orvos, ebbéli tervével. L terv uj átvizsgálása egy tudósokból álló bizottságra hagyatott, mely bizottságban az említett Lilio Alajoson Kivül különösen kitűnt Ciaconius, toledoi pap, és Clavius Kristóf, bamoergi jezsuita. E bizottság mindenek előtt Bolognában egy gnomonon a térítő pontokat vizsgáltatta meg, hogy pontosan meghatározhassa az év azon napjait,1 melyeken a nap a napéjegyen* s a térítopontukhoz ér, és miután az előadott terven néhány változás történt volna, elkelhetett megvizsgálás végett Europa hirnevesb egyetemeihez s a fejedelmekhez, kik midőn tartalmát helyeselnék, a pápa i582-ik évben tebruar 24-én kibocsátá ily kezdetű bulláját: Inter gravissimas (a legterhesebb . . . közt), melynek ere evei a Julius- léie évszámítást megszünteté és helyébe az újat, mely róla Gergely-félének neveztetik, hozá be. E javításnak kettős czélja volt: 1) a tavaszi napéjegyent marczius 21-íkére visszavinni; 2) egy uj de egyszersmind könnyű igtatási módszer által lehetségessé tenni, hogy az eddig becsúszott eltérések kikerültessenek. Az első czél, minthogy a júliusi év a valódinál hosz- szabb, csak bizonyos számú napok elhagyása által vala elérhető. Ugyanis a nicaeai zsinat óta elmúlt 1582—325=1257 év, s ha e számot a júliusi évszámítás által elkövetett hibával, mint fent már jelezve volt, szorzuk (1257X0-00776), kapunk eredményűi 9 75432 közép napot vagy nem egészen 10 polgári napot. Hogy a tavaszi napéjegyen a nicaeai zsinat határozata szerint a következő évben marczius 21-ikére essék, a számításból 10 nap vala kihagyandó. Elrendeltetett tehát, hogy 1582- ben október 4-ikér , minthogy e hónapban változó ünnep nem fordul elő, azonnal 15-ike számíttassák. A második czél elérésére legkönnyeben vezettetünk, ha kísérletileg kiszámítjuk, hogy mekkorák a júliusi időszámítás szerint elkövetett hibák 100, 200, 300, 400 .. . év alatt (0-00776 X 100 = 0-776, 0-00776X200=1-552, 0-00776X300=2-328, 0-00776X400= 3-104 . . . ). E számításokból láthatjuk, hogy az elkövetett hiba 400 év alatt 3-104 napot tesz, vagyis —a csekély tizedes törtet nem tekintve — 400 év alatt hárommal kevesebb szökő év veendő, mint a mennyi a júliusi időszámítás szerint vétetett. Ez után könnyen felfoghatjuk, hogy a felhozott bulla által miért hagyatott meg, miszerint az évszázadok zárévei közül csak azok tartassanak meg szökő éveknek, melyek 400-zal maradék nélkül oszthatók ilyenek: 1600. 2000, 2400 . . . , melyek pedig e számmal maradék nélkül nem oszthatók, közönséges éveknek vétessenek úgymint: 1700, 1800, 1900, 2100 .... Láttuk, hogy e számítás szerint 400 év 0104 nappal avagy 2 óra 29 első és 45-6 másodperczczel hosszabb, mint ugyanannyi fordulati év, azaz hogy egy ily év (0-104 : 400) 0 00026 nappal = 22-464 másodperczczel hosszabb egy iordu- latinál. E hiba következtében (1 : 0-00026 = 3846'153S46 . .) csak 3846-153 . ., tehát majdnem 4000 év alatt maradna egy nappal a Gergely-léle év a fordulati után. E csekély hiba az által volna kisebbíthető, ha minden négyezredik azaz az évezredek zárévei közül azok, melyek 4000-rel maradék nélkül oszthatók, közönséges éveknek vétetnek. Ugyanis ekkor 400 év alatt a bulla határozata szerint a júliusi számitásból 3 nap maradna el, mi 4000 év alatt 30 napot tesz, a második szabály szerint még a 4000-ik év is közönségesnek veendő, és igy 4000 júliusi év napjaiból, melyek (365‘25 X 4000) 1451000-et tesznek, 31 levonandó (146 jOOO—31=1460969), hogy a javított számítás szerint a 4000 évben előforduló napok számát nyerjük, miből közép számítás szerint egy évre (1460 969:4000=) 365-24225 napot kapunk, mi a fordulatitől (365"24221—365 24324=) O'OOCOl napnyi avagy 0-864 másodpereznyi különbséget tesz, mely csekély időmennyiség csak 100000 év alatt szaporodnék 1 napra. Joggal fogadható tehát el a Gergely-léle Ezámításmód, mert egyszerű számítás által a valódi napidő legjobban megközelíttetik. Az igy javított időszámítás czélszerüségét elismerték a müveit nemzetek mindnyájan, mit az által is megmutattak, hogy a Gergely-féle javítást elfogadták és pedig nemcsak a római katholikusok, hanem más vallásuak is. Ellogadtatott pedig a javítás a 10 nap kihagyásával Spanyolországban, Portugálban, Rómában és Olaszhon legnagyobb részében 1582-ik •) Állandó napév oly ér, melynek évszakai a csillagászatiakétól épen nem vagy igen csekélyben térnek el.
