Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-05-30 / 23. szám
1948 május 30 Zemplén! IV é p n | s A g 3 „Jobb az állami iskola és ott is megtanítják a gyerekeket az Isten szeretetére“ — mondják tfégardón, ahol az esperes ur és az iskolaszék maga kérte az omladozó iskola államosítását Rozoga, düledező épület volt a két teremből álló végardói görög katoliVus iskola. Más nem lévén, ide jártak az iskolába az ardói parasztok gyermekei. Itt, ebben a két teremben zsúfolódtak össze, itt tanultak évrfll-évre a 6 évesek együtt a 12 évesekkl. Kétszázan voltak és kát tanító foglalkozott velük, nevelte őket. Hiába is akartak ide helyezni segítséget: ebben a rozzant, otntadozófélben lévő épületben, nem volt hajlandó senki tanítani. Tavasszal, amikor langyosodon az idő, még csak megvoltak valahogy. De télen ? Az ablakokon, ajtókon befújta a havat a szél a padok tetejére, az ajtó- kit betenni nem lehetett, in=rt hasadozottak voltak és „madzag volt a húzójuk“. A falu szegény volt — egyház nem építtetett az Végardó szegény falu, ucm tudott az isko’ára pénzt ál dozní, ai egyház pedig nem építtetett. Így aztán 1943-ban a szülők követelésére — akik nem megfagyni, de tanulni küldték a gyermekeiket iskolába — az iskolaszék Orosz Ágoston esperes plébános urral az élen, a minisztériumhoz fordult és kérte: államosítsák a katolikus iskolát. I ?y lett hát állami iskola a végardői ieko'ából. De ez se sokat változtatott rajta. Maradt úgy minden, mint addig volt. A 3 éves terv ■ új iskolát épített A felszabadulás utáu már egy kicsi! többet törődtek a parasztgyerm-feek nevelésével. Helyeztek is ide más vidékről tanítókat, ds azok mind megszöktek a nyomorúságos iskolából. Egy év alatt 13-an. Akkor vette a nyakába az igazgató: Palaky Jenő elvtárs a hivatalokat, megszerezte a demokratikus pártok támogatását és a 3 éves terv keretében 140 ezer forintot utaltak ki Végardónak iskolaépítésre. Az esperes úr is elégedett Most már nincs b*j Uj nagyablakos, korszerű épület áll a régi rogyadozó egyházi iskola helyén. Nem ketten, hanem heten tanítanak már az egészséges, napfényes tantermekben. Mindenki elégedett és örömmel jár ebbe az iskolába. A tanítók külön szakonként oktatnak az uj, népi demokratikus szellemi általános Iskolai tankönyvekből. Dj az esperes plébános ur is jószemmel, örömmel nézi a demokrácia által épített korszerű, uj iskolát. Örömmel jár ide, hogy a hittanórákon istenfélelemre és krisztusi szeretetre tanítsa a gyermekeket. „ Jobb az állami iskola.. — De ez még nun minden, — mondja Pataky elv- társ. A kultuszminisztérium újból 72 ezer forintot utalt ti részünkre és ebből a volt ursdslrr.i intézői lskást építjük át. Két tanító jut majd itt lakáshoz és * nsgy, szép tanteremben az alsóbb ősz táiyosokít fogtuk tar.iiani. .. . csak ez segíthet Ví-girdón a szftiök ismerik a régi és az uj iskola között a különbséget. Amikor tavaly tiitasrozó tláiráso- k*í gyűjtőitek a fslubkn az ,ogy háti iskolák védslmében* — csak nevettek rajta. Illába hirdették ki háromszor Is, nem akadt senki aki aláirt volna. Itt már túl vannak az államosításon. S ujy beszélnek erről a faluban, ahogy Gurgdcz Józsefné — akinek egy fia, egy lánya jír iskolába: „Jobb most, mióta állami az iskola, nem panaszkodnak már a gyerekeit télen, hogy fiznak. A vallással ? — azzal sincs semmi baj Ugyanígy tanítják őket az uj iskolában az Isten szeretetére, mint azelőtt". Kapcsai Ilonba, 15 éves szép szőke kislány, már nem járhatott az uj iskolába, — tavaly- végezte a nyolcadik általánost. D; azért ő is azt mondja: „Régen a romos iskolában minden negyedórában tornáztunk télen, hogy meg ne fagyjunk. Igaza volt akkor az egyik tanító urnák, aki sít szokta mondani nekünk: , hiába nem segíthet rajtunk csak ai államosítás''. Igen csak az államosítás segíthetett — s csak ez se gtiheffl többi magyar falvak, tanyák tankönyv és tanító- nélküli, rotszabtakos, omladozó falu Iskoláin is. Hetest Ferenc A vármegyeháza dísztermében tartották a zempléni hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák megyei konferenciájukat. Ezen kimondották a rosszhirü HONSz megszüntetését, mintán innen eltávolüotiák a régi rendszerből ittmmdt népellenes reakciós vezetőket. A dísztermit zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők és ieikes helyeslés közben hallgatiik meg .z ott tartott beszámolókat. A megye minden részéből összejött 130 küldött a zemp léni hadigondozottak nevében kimondotta a Magyar Hadigondozottak Szövetségének megalakulását. A konfeFel akart ugrani a mozgó vonatra lemetszették a lábát a kerekek H'.tfőn reggel a sátoraljaújhelyi köztemetőnél a Széphalom felé haladó hegyközi vasútra fel akart ugrani An dódi Károly 62 éves nyu gaímazott fogházőr. Futás közben megragadta az egyik koca korlátját és felugrott a lépcsőre, olyan szerencsétlenül, hogy megcsúszott, a lába a vonat kerekei alá kerüli és a kerekek teljesen lemetszették a jobb alsó láb szárát. Az idős férfit az Er- s bt t kórházba szállították. A megindult rendőri vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenségért kizárólag a sérült felelős, mert éppen a súlyos balesetek elkerülése Beider József elvtárs a Magyar Dolgozók Pártjának zemplénmegyei titkára A Magyar Dolgozók Pártjának zemplénmegyei egyesítő konferenciája után mint az MDP zempléumegvei bizottságának titkára, Bondor József elvtárs vette át e héten a párt megyei irányítását. Bondor elvfárs régi, harcos tagja a munkásmozgalomnak. Már 1934 ben mint köiiiü vesta none Romániában bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba, 1936 ban pedig belépett a Szociáldemokrata Pártba. Mint építő munkás vett részt az erdélyi magyar munkásmozgalomban. A háború alatt került Magyarországra és a felszabaduláskor a Szociáldemo krala Pártban végzett szervező munkát. 1947 májusában mint az SzDP zemplén- vármegyei titkárát ismerték meg megyénk dolgozói. Egy éves zemplénmegyei munkája alatt mindig a munkásegység megteremtésén dolgozott itt Zemplénben is és élen járt a Szociáldemokrata Pártban lévő munkáséi uló jobboldal elleni harcban. Bondor elvtársat május l én a köztársasági elnök népi demokráciánk érdekében kifejtett jó munkájáért a köztársasági érdemrenddel tüntette ki. Most, amikor az egyesülés u án Bondor József elvtára a Magyar Dolgozók Pártjának zemplénmegyei vezetője lett, megyénk népe örömmel üdvözli őt és bizalommal követi abban a munkájában, amelyet a nemzet nagy pártjának, hazánk felépítésének és népünk boldogabb jövendöjénék megteremtése érdekében fog folytatni. Amióta Rákosi elvtárs kiadta a jelszót megsoksxoroxódolt a szocialista könyvek vásárlóinak száma A zempléni hadigondozottak konferenciája üdvözölte az iskolák államosítását rend* egyhangú lelkesedés- sfl táviratban üdvözölte Dinnyés Lajos miniszterelnököt s a kormánynak az iskolák államosításira vonatkozó kezdeményezését. , Ettől ml azl várjuk, hogy a hadigondozottak gyermekei, a hadiárvák jobb, olcsóbb és demokratikus Iskoláztatásban részesüljenek" — szól a távirat, m*Jd igy folytaij»: „ Tiltakozunk a reakciónak az egyház palástja mögül indított dtmokrdciaelltnes támadása ellen, mert nem akarunk ismét Shvov pütpőkur óital megáldott fegyverek ál dozalaivá válni. A Hadigondozottak Szövetségének zemylénuegyel koaferendíja" Döntő fordulatot jelentett néhány héttel ezelőtt sz MKP központi lapjában, a Sz*bid- népben Rákosi Mátyás elv- Hrínak a „Következő lánc szem* cimü cikke. Ebben Rákosi elvtárs kiadta a jelszót a marxista-leninista elmélet, a szocializmus felépítése tudományának elsajátítására. Azóta itt Zemplénben a Magyar Dolgozók Pártjának szervezeteiben, — élen a megyei bizottsággal, — szemináriumok kezdődlek meg, amelyeken hétről-hétre foglalkoznak Marx, Lenin és Sztálin, valamint Rákosi Mátyás tanításaival. Ennek nyomán nemcsak az MDP tagjait, de a más párthoz tartozókat vagy pár- tonkivülieket is hatalmas érdeklődés fogta el a szocialista társadalom építésének tudománya iránt. A Szabadság könyvesboltban Sátoraljaújhelyen, ahol a marxista-leninista könyveket árusítják, az utóbbi hetekben megsokszorozódott a vásárlók száma. A „Szovjetunió Kommunista Pártjának története“, a „Leninismus kérdései", a „Kommunista Kiáltvány“ és Rákosi elvtárs „Magyar Jövőért“ és a „Fordulat Eve“ cimü munkái tízszer annyi példányban fogytak el, mint eddig as elmúlt évek alatt. A könyvnapokon, június 3—4-én gyűjtést rendeznek Sátoraljaújhelyen a népkönyvtár felátlitésára A városi szabadművelődési tanács elhatározta, hogy június 3 án és 4-én az országos könyvnapok alkalmából utcai gyűjtést rendez az MNDSz és a társadalmi szervek bevonásával, a Sátoraljaújhelyen felállítandó népkönyvtár érdekében. A könyvtár részére a szabadművelődési felügyelőség 300 uj demokratikus szellemű könyvet ajánlott fel. A város ugyancsak 300 kötetet ajándékoz a könyvtár részére. A városban ezeken a napokon könyvsátrakat fognak felállítani, amelyekben kedvezményes áron a népi demokrácia irodalmának legújabb termékeit fogják terjeszteni. végett a közlekedési szabályzat rendeletéi tiltják a mozgásban lévő vonatokra való felszállást. Jólsilteriill tiizoltúversenyt tartottak Sárospatakra Vasárnap Sárospatakon járási tüzoltóversenyt rendeztek, amelyen Hargitai József elviárs az MDP megyei A rabkórházban meghalt Seimyey Miklós „báró* Az elmúlt esztendő őszén Ítélte börtőnbüntetésra a budapesti törvényszék Sennyei Miklóst, aki sorozatos szélhámosságokat és csalásokat követsít el. Sennyei a büntető törvényszék Markó-utcai fogházában töltötte büntetését. Itt kiújultak régebbi betegségei, úgyhogy a rabkórházba kellett szállítani. A kórházban hosszabb ideig kezelték, súlyos tüdő és szív- bajával. Állapota azonban annyira rosszabodoít, hogy az elmúlt héten meghalt. — Kalácssütő versenynyel egybekötve ünnepelték a tiszakarádi asszonyok az MNDSZ rendezésében az Anyák napját és megvendégelték a község gyermekeit. bizottsága nevében tartott előadást. A tüzottőszakszer- vezet nevében Szatori Ferenc, a Szakszervezeti Tanács képviseletében pedig Hotnylk József elvtársak szólaltak fel. A délután folyamán megtartott verseny keretében a mozdonyfecskendő szerelésben első helyezést ért el Siroopaták II. második helyezést I. csapata. Első lett Tolcsva, második Végardó, mig a harmadik helyezést Vámosujfalu és Ti- szakarád tűzoltói érték el. A kocsi fecskendő szerelésben : I. Tolcsva 2. Végardó, 3. Tiszakaréd.
