Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-03-28 / 13. szám

i: HEPUJIhG IV ÉVFOLYAM 18. SZÁM. Ára: 60 fillér Kel lem es húsvéti ünnepeket kívánunk minden olvasónknak ! SÁTORALJAÚJHELY, 1948 MÁRCIUS 28. RESíSi Zemplén megye dolgozóinak nagy ünnepe Rákosi Mátyás Sárospatakról beszél a magyar parasztsághoz Büszke üröm töltötte el Zempten megye do!go*ő né­pét, amikor végigfutott a megyében a hir: a dolgozó nép nagy vezetője, Rákosi Mátyás Zemplénbe jön. Még nincs egy éve,, hogy utoljára közöttünk járt. Tova;/ júniusban Si rospaiakon és Szeren­csen beszélt 40 e’er tmber előtt. Még mi is emlékszik mindenki k- kori nagy beszédére. Felejthetetlen emléke ez azóta is mindenkinek, aki meghallgatta. A? ő látogatása után Zemp­lén vármegye a fejlődés utján hatalmas léptéknél halad! előre, hogy Kos­suth Lajos megyéjéhez méltóan az éra ke­rüljön. Rákosi Mátyás eiv- társ tavalyi sárospataki beszédében hosszú idő­re utat mutatott ne künk: elmondta egy évre előre, hogy mi lest népünk, parasztságunk sorsa. Tőle tudták meg a zempléni faivak dolgozói, mit kell tenniők, ha ezt az országot valóban a nép országává akarják tenni. Egy évvel ezelőtt már meg­kezdődött a dolgozók ellen­ségeinek ettavoütása a de­mokrácia kormányából. Ak­kor már nem ültek óit a nép árulói, a földalatti összees­küvőkkel cimboráié Nagy Ferenc és Kovács Béla, de a nemzetgyűlésben meg bent ágáltak es uszítottak a fasiz­mus ügynökei, a Suiyot- párt képviselői. Azt mondotta róluk akkor Rákosi elvtars: »ha így folytatják, megkapják a magyar néptől azt, ami egy reakciós, fasiszta pártnak kijár". S azóta nemcsak a Sulyok-part, de annas utódja a fasiszta Pfeiffer-part és a munkásosztály sorai közöd romboló hazaáruiók is el­tűntek a magyar életből. Ar ról is beszélt Rákod elvtars, hogy népünk „nezze m g jói, kikre, meiyik pártra adja le a választásokkor szavaza­tát, nehogy megismétlődjek az, hogy összeesküvőket, kö­zönséges sikkasztókat küld­jenek be a parlamentbe". Zemplén dolgozó paraszt • sága megfogadta ezt a taná­csot. Nagy többségében Rá­kosi Mátyás pártja, a nagy országépitö Kommunista Párt mögé sorakozott fel a vá­lasztásikon. Moat ismét uj és nagy feladitok állnak parasztsá­gunk és az egész ország dolgozó népe elölt, uj utam tatásokra van ismét szüksé­günk. S eak íőiö, Rákosi Mátyástól, altól a nagy ve zetötől fogjuk megiudr.i, aki a felszabadulás óta legelöl állt népünk élén égvezpftelt bennünket afőldr-fo m vé* rehajtásában, az ország ujj* építésében. Az ő munkájának eredménye volt az, hogv megszabaduljunk a pu<zti!ó inflációtól s elindulhattunk feiemeUedás utján. Azóta mondjak róla a dolgozóit, hogy őa „forint apja“, azóla veszi őt tsörüi népünk sze retete, tisztelete és megbe csülése. M 5sr, amikor nagy veze­tőnk ismét közénk jön, tői fogja hallani április 4 én a m ghsllgatsséra összegyűlt 100 ezer paraszt, munkás é- értenmizégi.oü Sárospatakon — de «dión keresztül min d :n magyar ember, mi \e<z népünk jövéndája, hogya fogunk tovább irösődni, gaz dagodni, hogyan biztosítjuk magunk számára jólétünket és békénket. A választások óta most fog először az »gész parasztsághoz szólni Rákosi Mátyás, 8 beszéde történelmi esemény lesz nemcíak Zem plán megye, htnem az ország minden dolgozója számára. A választások óta soha ntm volt ilyen nagy, hatalmas seregszemléje a magyar pa­rasztságnak, mint a sáros „pataki találkozó. Nincs olyan bmüistis magyar hazafi Békesség nektek . . . így köszöntötte feltámadá­sa után Jézus tanítványait, valahányszor megjelent kö­rükben az írás tanúsága szerint. Szép szavak. Refraineze- rüen hangzanak élettörténe- iében, mert születésekor az angyalok is békét hirdetlek a jóakaraiu emberein:!?. Feltámadása tehát a béke Ígéretének beváltás >, amely­ről életében mindig szólt, örök jutalomként hirdetett s minden halódás és fejlődés ■^biztosabb alapjaként ta- niiott és helyezet1. A feltámadás ünnepén reá. mint a béke igaz alapjára néznek milliók követői sorá­ból s az emberiség iömegei bői, meit ez az a nagy kincs, amelyre a népek vágyakoznak! Mi diz, aki vele van. az békét akar. Mindaz, aki a széthúzást, az ellenségeske­dést siíija legyen bárki az, illene vagyon. A békét munkálni Krisztus Irta: Dr. Lukáts József Imádata, bárki is dolgozik annak megszilárdulásán: a béke ellen dolgozni az em­berek között, gyűlöletet tér jesifeni ember és ember kö­zött. Krisztus káromlás bár­mily külső köntösben is tör­ténjék az. Tsnitása szerint gyümöl­cseiről ismerjük meg a fát, á jó fa jó gyümölcsöt terem. Nézzünk szét magyar por­táinkon, a feltámadás ünne­pén mindannyian, akik Krisz­tus békéjére vágyunk s a békének a földön való meg­szilárdulását kívánjuk, mert érezzük, hogy ennek hiányá­ban, mint oldott kivé széthull nemzetünk. Értsük meg, ho£y pueztu látunk, átkunk a múltban a széíhuzís s szerenceétlensá- gü*k forrása a jelenben és jövőben az ellenségeskedés. Senkinek se fájjon, ha bé­kében él egymással néhány ember, mert ez Krisztus ta nánakmegszilárdulását jelenti az emberek között s a béke diadalát. Ha béke után, a béke je­gyében kinyúlik valahonnan egy kéz, gonosz az, aki meg nem ragadja békére szom­jasan, hogy igazán a feltá­madt Krisztus munkatársa legyen, aki békét hozott, beikét hirdetett és tanított egész életében, s ennek ter­jesztésére küldötte a tizen* kettőt a világ megtérítésére s nem a számitó ellenséges­kedés megszilárdítására a földön. A husvét, a feltámadás, a béke beteljesülésének az fln- n«pp ; de ez ünnep misz­tériumának azok az igaz hordozói, akik a béke érde­kében fáradoznak s annak megszilárdításán dolgoznak. Feléd tekintünk, Krisztus, feltámadásod ünnepén s Tő­led és igaz híveidtől várjuk isteni ígéreted, a béke aján­dékát, mert különben elve­szünk 1 Fontos Iníézkedések a liáríiméves terv sikerének biztosítására Állami kezelésbe veszik a száznál több munkást foglalkoztató ipari üzemeket Nógrádi Sándor eivtárs, rni<:isztt:rcliiök8éti államtitkár döntő fontosságú bejelentést !>»!t csütörtöki sajtófogadásán. A legutóbbi minisztertanács törvényjavaslat tervezetet fo­gadott ti mindazoknak az ipari üzemeknek az államo­sításáról, amelyek 1946. évi augusztus 1 e és a törvény hatálybalépésének napja kö zölt barmikor 100 vagy annál több munkást foglalkoztattak. Négradi elvtárs hangsú­lyozta", hogy a 3 éves terv sikerének biztosítása érdeké­ben feltétlenül szükséges volt ez az intézkedés, mert rend­kívüli nehézségeket okozott az, hogy egyes magánkézben lévő vállatok a Terv ellen dolgoztak, Ezek szabotazsa gátolta népünk életszínvona­lának emelését. Van több olyan üzem is, amelyik csőd előtt á<I vagy egyáltalán nem dolgozik, ezeket most. az ál lamo8Ítás során működésbe hozzák. A törvényjavaslat tervezet szerint az államosítás csakis ipari binya és kohászati vállalatokra vonatkozik, a kereskedelmi vállalarokat nem érinti. Az áiiami tulajdonba- vétul kártalanítás mellett tör­ténik, amelyről külön törvény fog intézkedni. Hangsúlyozta azt is Nóg rádi elvtirs, hogy a törvény- j»vasl«tnt mind a négy koa liciós párt közös kezdeménye zésére és egyetértő megáila podása alapján fogadta el a minisztertanács. Ez a törvény világosan megszabja az álla­mosítások határát es nemcsak hogy biztosítja a kisipar és kiskereskedelem érintetlen ön­állóságát, hanem számukra különös előnyöket biztosit. Fellendülnek az épiikezések, a nagyvállalatok fokozódó munkaüíeme következtében és ez maga után vonja a kisipar nagyobb foglalkozta­tottságát. Zemplén megyében, aki ne érezné kitüntetésnek, hogy a nsmzet nagy ünnepi eszten­dejében személyesen láthaiia és hallhatja beszélni a nép vezetőjét, Rákosi Mátyást. Nincs olyan családját ás yermekeit féltve szerető olgozó zempléni asszony, aki □« akarná megtudni, mikor térnek haza hadifog­lyaink és hogyan fogjuk biz­tosítani hazánk békéjét és nyugalmát. Nincs egyetlen egy ember sem, aki ne akarná tudni, hogy itt közel hozzánk, a határainkon túl — hogyan alakút majd Szlo­vákia magyar testvéreink sorsa. Rákosi Mátyás erről fog beszélni. Arról, hogy hogyan fogja tovább építeni népünk gazdaggá, virágzóvá a maga országát. Minden becsületes, igaz hazafi ott tesz, ezért a sáros­pataki nagy találkozón. H

Next

/
Thumbnails
Contents