Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-03-21 / 12. szám
2 Zempléni Hí é p ti j s fi g 19i8 március 21 el fog következni Kossuth és Petőfi eszméinek megvalósulása Megvalósítottuk 1848 tanításait Tanultunk 1848-tól, Táncsics Mihálytól. akinek azt mondták: »Haltja kend Táncsics? Minek a szabadság, ha nem a népé a föld ?“ És felosztottuk a nagybiríoko kát, földet adtunk a parasztoknak Petőfi szellemében, aki szembe állította egymással .a kunyhókat és a kastélyokat“. Ma minden magyar ember érzi amikor dolgozik, hogy magának építi az országot A magyar Ipar, agyárak, a bányák, a bankok a nép tulajdonában vannak már és munkánk gyümölcsét nem a főldesurak és nagytőkések, hanem a dolgozó magyarok fogják leszakítani. (Taps.) Zemplénben félre állítjuk az ingadozókat akik gyorsnak tartják fejlődésünket A tovaboiakban Aczel elvtárs rámutatott arra, hogy megváltozott az államhatalom és a nép viszonya. A múltban az értelmiség, az urak, a nagybirtok házőrzője volt, ma a népből kikerülő értelmiségi vezetők is a dolgozók javára használják fel tudásukat. De ezen a téren még súlyos feladatok állnak előttünk — mondotta Aczél elvtárs. — Itt jelentem be Monokon, hogy Zemplénben a 48-as évben alapos tisztogatást kell még végezni — Kossuth, Petőfi szelleméhez híven — a jegyzőségektől kezdve a megyeházáig. Mindenütt csak azok maradhatnak bent a hivatalokban, akik a dolgozó népet képviselik. Mi a nép szolgál vagyunk és félre fogunk mindenkit állt tant, aki fél a haladástól, aki soknak és gyorsnak tartja népi demokratikus országunk fejlődését. Ma fordítva történt, mint 1848 ban. Most Nagy Fe- renctől kezdve, Sulyokon, Pfeifferen át, Peyerig és Bánig leszámoltunk a nép ellenségeivel. 100 évvel szelőit ők győztek és a szabadság ügye elbukoti, ma pedig diadalmaskodott a dolgozó nép. (E'jen I Éljen 1) Megvalósult a dunavölgyi népek összefogása 10J évvei ezc.o.t a ts-um széd országok: Románia, Lengyelország é3 Szerbia urai ellenségként álltak velünk szemben. De akkor is velünk érzett ezekben az országokban a nép és el küldte fiait Bem tábornokot, Dembinszkyt és a többieket harcolni a magyar szabadságért. Ma a körülöttünk lévő országokban mindenütt népi demokráciák építik velU.ik t6yüU öiüiuá baráti szövetségben békés országaikat. Itt adok annak a biztos reményemnek kifejezést, hogy a velünk szomszédos Csehszlovákiában, ahol a kommunisták vezetésével most vette át a nép a hatalmat, rövidesen — még ez esztendőben — sor kerül magyar testvéreink sorsának rendezésére. (Tapsi) Az egyházak vezetői együtt ünnepelnek a néppel Ezután Aczél elvtárs rátéri az egyház és a demokrácia viszonyára. — Mi tudjuk azt, hogy az ember nemcsak kenyérrel, hanem hittel is él, de hisszük, hogy amikor népünknek szabadságot, kenyeret, jólétet teremtünk — Istennek tetsző cselekedetet viszünk véghez. Ennek ellenére mégis vannak bajok a demokrácia és az egyház viszonyában. Ezeket sürgősen rendezni kell, mert 1848 at nem ünnepelhetjük méltóbban, I mint ha r»jta leszünk, hogy a demokrácia egyik fájó kérdése, az egyházzal való viszonya végre megoldódjon. Éppen ezért külön szeretettel köszöntöm Madarász püspök ur nevében közöltünk helyet foglaló Kallós esperes plébános urat é3 dr Ényedi Andor református püspök ur helyettesét, dr Szabó Zoltán püspökh?'yettes urat. Méltó ünnepe a magyar demokráciának, hogy az egyházak vezetői együtt ünnepelnek a Pohárköszöntők az Monokon az ünnepség után a parasztok, munkások a vendégekkel és vezetőikkel egy asztalnál szerény, ízes pörköltből álló vacsorát fogyasztottak el, amely után az egyházak megjelent vezetői pohárköszön tőket mondtak. Kallós János esperes plébános Szent Erzsébetről szóló legendát mondta el, akinek a kenyér a kezében rózsává változott. »En is át nyújtom most lelkem egy rőzsacsokrát azoknak, akik felkaro'ják a nép ügyét...“ — mondoíta. ünnepi vacsorán Dr. Szabó Zónán püspök- helyettes a jó lelkipásztorról beszélt, akit a madárhoz hasonlított, amelyik bedobja a tiszta magot a földbe és az ott kicsirázifc. »Mi az Istenben való hit, a haza és a munka szerzetének magvait hintjük d népünk lelkében“ — mondotta. A régi föld suri rendszerben a kastélyokban égtek a villanylámpák — válaszolt Aczél elvtárs köszöntőjében. — A népi demokráciában a kastély helyett a monoki parasztházakban gyűl ki a villany világitó fényessége. demokráciával, a néppel. (Nagy taps.) Hazatérnek a hadifoglyok Örömmel jelentem be, hogy egy másik fájó kérdés a hadifoglyok kérdése is végérvényesen rendezést nyer még ebben az évben. Rákosi Mátyás elvtárs (hatalmas taps) amikor legutóbb a kormányküldöttséggel Moszkvában volt, közbenjárt hadifoglyaink érdekében, s azok mindnyájan még ez év szüretéig haza fognak tárni otthonukba. (Nagy taps és éljenzés.) Magyarország nagyhatalom, megnyerte a békét! 1948 nagy és döntő feladatának ismertetésére, — a nemzeti egység megteremtésére — tért rá ezután Aczél elvtárs. Mi kétféle embert akarunk ismerni az országban — mondotta — hazafiakat és hazaárulókat. dolgozókat és heréket. És azt akarjuk, hogy a pártoskodás megszűnjön. A háborút ugyan elveszítettük, de megnyertük a békét és ma minden dől gozó embernek látnia kell, A tovaobiakoan ismertette j a magyar demokrácia gaz dssági fejlődését és napról- napra fokozódó jóléiünket, de az eredmények után a hibákra is rámutatott Aczél elviárs, hangsúlyozva azt, hogy még mindég szegények vagyunk, mert 100 áv elmaradottsága után vettük át ezt az országot. Ezért kell mind annyiunknak ebben az ünnepi esztendőben szabadságunkat munkával megünnepelni, fo koznunk a termelést, a gyá rakban és a földeken, hogy hogy megváltozott a helyzet hazánkban. Kossuth, Petőfi szellemében beteljesedett népünk álma: az ország a dolgozóké. Magyarország 3 évvel a háború után nagyhatalom lett. Nem katonáink nagy számával, hanem a dolgozó parasztok, munkások, értelmiségiek munkájával, akik felépitetiék az országot és folytatták 1848 szabadságharcának munkáját. emeljük népünk életszínvonalát, jólétet teremtsünk ebben az országban. Az ország a népé és azé is marad Magyarországon ma az a jelszó, »termeljünk többet, magunknak termelünk 1“. És verseny indult meg az iparban, a mezőgazdaságban, mindenütt a termelés fokozására Ebben a versenyben Kossuth szülőfalujának, Monok népének példává! kell elöijárnia. Mi büszkék vagyunk erre a községre, arra, hogy Kossuth faluja oda állt a magyar nép nagy pártja, a Magyar Kommunista Párt mögé. És itt megfogadjuk, hogy megszerzett függetlenségünket és szabadságunkat meg is tartjuk. Magyarország a nép országa és az is fog maradni mindörökké. (Nagy taps.) Kossuth szülőfalujába múzeumot Aczél György ezután bejelentette, hogy az MKP sikraszáll azért, hogy Monokon Kossuth múzeumot létesítsenek, hogy az hirdesse a nagy hazafi szelleméi évszázadokon keresztül és ide zarándokoljon majd a magyar nép. (Nagy iapa.) 100 esztendő múlva ilt fognak állni unokáink, dédunokáink és ahogy mi, számon kérjük 1848 tetteit, majd ők is megnézik, hogy mit tettünk a jövőért mi magyarok 1948-ban. A falvak, gyárak munkával ünnepelnek Monok világossága mutassa az utat & $zabad$ág§zereíő embereknek Úgy keli dolgoznunk, hogy unokáink 100 év múlva úgy idézzenek bennünket, hogy 1948 megteremtett egy újabb dicső évszázadot. Teljesedjen be rajtunk keresztül nemzeti imádságunk szava, „Isten ádd meg a magyart, jó kedvvel, bőséggel“. És most — mondotta be Régi álmunk . . . A község bírája, Takács Sándor elvtárs lépett most oda Aczél Györgyhöz. „Régi álma és vágya teljesedett be ezen a napon Morok dől gozó népének“ — mondotta meghatódott hangon. „S mi itt ebben a községben mindfejezésül — amikor Monokon kigyullad a villany, Kossu'h faluja járjon elől jópéldával, világosítsa meg az utat az egész ország számára és a határokon túl is, minden szabadságszerető nép számira, hogy mindenki meg találja az utat a jólét, a boldogság és a béke felé. annyian tudjuk, ktnek köszönhetjük ezt. A Magyar Kommunista Pártnak és a mi zempléni vezetőnknek, Aczél Györgynek. Most ezen a szent napon teszünk ígéretet : örökké hűek maradunk ehhez a párthoz, a mi szeretett nagy pártunkhoz és annak vezetőihez, akik a mi nagy szabadságharcos szülöttünknek, Kossuth Lajosnak müvét most 100 esztendő után tovább folytatták és valósággá tették“. A köztársaság imáját szavalta el igen szépen ezután Fehér Hona, majd ifj. Vincze András elvtárs az ifjúság nevében mondott rövid ünnepi beszédet. Ismét egy vers következett, Petőfi 1848 cimü költeménye, amelyet Bém Éva szavalt el. A felejthetetlen szépségű ünnepséget a monoki református énekkar és a katolikus vegyeskar által előadott szabadságharcos dalok és a monoki lányokból és legényekből álló népviseletbe öltözött tánccsoport tették még emlékezetessé. Miu'án dr. Györffy János elvtárs ünnepi zárószavai elhangzottak, a tízezres tömeg ajkán imádságként csendüljek fel a szózat szavai: Hazádnak rendületlenül, légy hive óh magyar... (Az ünnepségről készült filmfelvételeket az ország összes filmszínházaiban vetiteni fogják.) ... és kigyultak a villanylámpák Amikor Aczél elvtárs befejező szavai elhangzottak, a tér fölött elhelyezett hatalmas ivlámpák, körték kigyultak s a közelgő alkony által félhomályba borított térséget szinte vakító fénnyel világították be Nem lehet leírni azt az örö met és lelkesedést, amely ezután következett. Az asszonyok sírva fakadtak, a gyermekek táncoltak, ugráltak örömükben... Sátoraljaújhelyen március 15 én zeneszóra ébrrd‘ek a városlakói. A templomokban mindenütt ünnepi istentiszteletek voltak. A vármegye- háza dísztermiben a törvényhatósági bizottság ün népi díszközgyűlést tartott, amelyen Úszta Gyula főispán mondott beszédet, majd fel - olvasták az ünnepi okiraiot, amellyel Kossuth megyéje a szabadságharc 100-ik évfordulóján megörökítette a nagy magyar népi forradalom emlékét. Ezután leleplezték a díszterem falán elhelyezett márványtáblát, amelyet Kossuth L jós arcképe, — Czinke Ferenc elvtárs által készített művészi dombormű — díszített. Igazi utódok . . . — Úgy érzem, hogy igazi utódok veszik át most a i szabadság nagy harcosának emlékét és tanításait s azt I igaz, becsületes hazafiakhoz méltóan fogják megőrizni — mondotta Úszta elvtárs, Kossuth szobra előtt... Mikor a díszközgyűlés véget ért, az Ünnepi zászló- díszbe öltözött város díszterén, a Kossuth szobor előtt már többezer főnyi tömeg szorongott. Hosszú sorokban vonultak fel nemzciiazinfl és vörös zászlók alatt a város
