Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-03-14 / 11. szám
ZEMPLÉNI \ V NEPUJtRG IV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM. Ára: 60 fillér • ossLith megyéjében a hazafiak . összefogásával tettekkel ünnepeljünk! SÁTORALJAÚJHELY, 1948 MÁRCIUS 14. RSS MÁRCIUSI KIÁLTVA Ősi vármegyénk dolgozó népe, parasztok, munkások, értelmiségiek 1 Emlékezzünk ezen a napon! Gondoljunk március idusára, arra a napra, amelyen száz esztendővel ezelőtt virágbaszökött az a sok-sok hősi törekvés, melyért Esze Tamás és Rákóczi kurucai századokkal előbb vérükkel öntözték ezt a földet. Nem véletlen előttünk, — nem lehet véletlen — hogy innen, ebből a vármegyéből indult el Kossuth Lajos, aki 1848 évében valóra váltotta évszázadok jobbágy sziveinek minden álmát, a magyar nép szabadságát, melyért azelőtt csak meghalni lehetett. Magyar Testvéreink! Amikor emlékezünk, gondpljunk egyúttal arra, hogy ez az emlékezés nemcsak ünneplésre kötelez bennünket, hanem arra is, hogy legyünk méltók azokhoz a nagy hazafiakhoz, akik — egy évszázad távlatából üzenik felénk: folytassuk és fejezzük be a nagy művet, amelyet ók, ma 100 esztendeje elkezdtek. Magyar parasztok, munkások, értelmiségiek I Kossuth köztársasága *— mindnyájunk szabad életformája — a magyar népi demokrácia ügy$* azt követeli tőlünk, hogy ugyanúgy legyünk ko runk fiai, mint azok, akiknek emlékét ma ün nepeljiik. A[ Ma is történelmi napokat élünkf^Ép ezért legyünk tisztánlátók, áldozatosak, mint Voltak a márciusi ifjak, mert ezt az előttünk álló feladatok kívánják meg tőlünk. ünnepeljünk, ekkel! Azzal, idalra juttassuk JKX1 15 nagy 1848 március örökségét 1 Ünnepeljünk a termelő munka fokozásávál, az ország gazdasági fellendít lésének elősegitésévél. Teremtsük meg- a bőség kosarát a 3 éves terv végrehajtásával a dolgozók életszínvonalénak fel- voríalának felemelésével! Ünnepeljünk minden igaz hazafi összefogásával, hogy közös erővel megvalósíthassuk a közös célokat, a magyar nép nagy múltjához méltó boldo gabb jövendőt ! Ünnepeljünk harccal, ahogyan Petőfi mondotta, „a belső bitangok“ ellen, f r az lesz a jövendőtök, amit Ti harcoltok ki, épittek fel magatoknak, gyermekeiteknek és unokáitoknak. Nem vagyunk mi sem kevesebbek másoknál, csak vállalnunk kell, mint vállalták vármegyénk nagy fiai: Esze Tamás, Rákóczi, Kossuth, a helyes utat és akkor miénk a jövendő ! Éljen 1848 március 15 szelleme! Éljen a szabad, független Magyarország ! Éljen/ » népi demokratikus köztársaság ! Kelt Sátoraljaujheken a sztibadsájjjiarc 100 éves évfordulójának március 15. napján. Zemplén vármegye Nemzeti Bizottsága nevében: ACZÉL GYÖRGY o Nemzeti Dtzottság elnöke. KOVÁSZBAYMEZSöáBmW Dr. BISZTRAYLÁSZLÓ a NemzemBizQltsá&titkára. a Nemzeti Bizottság alelnöke. — bármilyen köntösben is jelentkezzenek, — hogy sorainkat megtisztíthassuk az országépitést gátló reakciótól! Ünnepelj nk a demokratikus szomszéd népek- kai való összefogással, — Kossuth szellemében, — nemzeti függetlenségünk megvédésére úgy a külső ellenséggel, mint belső cinkosaikkal szem- ben. jM Magyar Testvéreink! Nagy, szabadságharcos őseink tettei nyissák fel szemeiteket! Ismerjétek fel, — mint ahogy 1848 hősei is felismerték, — hogy benneteket boldoggá senki más nem tehet, csak saját magatok, hogy Monokon március 15-én kigyul a villany Március 11 én, caflíönö kön reggel, amikor a mono- kiak kimentek az utcára, legnagyobb meglepetésükre megyénk dolgozóinak vezetőit találták oh, ingujjban, ázóval, csákánnyal a kdükben, amint a v llanyo$|!opo- kat állították fel az utcán. Jó! ment a munka. Az MKP megyei bizottságának és szerencsi járási bizottságának a tagjai ott ásták Kosruth szülőfalujának utcáján a gödröket a villanyoszlopok részére. 13 oszlopot^á'liiottajij fel. N:dsokára nézők is a1 adt ik. Zöldi elvtárs moso lyogvjj rázott kezet Aczél elvtárssal. — Eljöttem megnézni az elvtársakat — mondta—mert nem hittem vo'na, hogy el- jönnelf nekünk ^egiteni. A rohammunkások mellett álldogált egy kisfiú és ami ko:; látta, hogyan emelked nek egym^su'án a viilany- osz'opok, felkiáltott: „Jaj de jő lesz a villany, este tovább lehet majd kint játszani.. .“ Da a legszebbet egy öreg né nike mondta: , Most lesz dm csak város, a mi kis közsé günkbőlt‘ Igaza van. Aczél es Úszta elvtársak meliett óit dolgoztak Magos, Kincs, Völ gyesi, Sipos, Markos és Bence elvlársak, Kovács eivtárs, s párliskola vezetője, Megye bizottság gépkocsivezetői járási litkár, meg Erdei elvtárs, a íaktaharkányi biró ét; Brezovcríkné elyiás cukor- gyári tisztviselő a járási bi zottság tagjai. Monokon március 15 én az ünnepi gyűlés diszszónoka az egész tözség, az összes pártok, egyházak kérésére Aczél György lesz. Az ő szavára gyullad ki a villanyfény a k őrségben ezen a napon, hogy bevilágítsa nemcsak a monoki utcákat, hanem egész Zemp énmegyél és megmutassa a falemaikedís útját minden dolgozónak. A kölcsönös megértés jegyében... Baráti megbeszélést tartottak a demokrácia és az egyház vezetői Sárospatakon E héten dr Enyedy Andor református püspök meghívására a sárospataki főiskolában Aczél György országgyűlési képviselő, Kovács Máté kultuszáiiamtiikár és Nagy Miklós miniszteri osztályfőnök megbeszélést folytattak a tanári testület rész vételével, a népi demokrácia és az egyházi iskolák — a Sárospataki Főiskola — szoros együttműködésének kialakítása érdekében. Örömmel üdvözöljük ezt NEMZETI DAL Irta: Petőfi Sándor Talpra, magyar, hl a’ haza! Itt az idő, most vagy soha ! Rabok legyünk vagy szabadok ? Ez a kérdés, válaszszatok! - A’ magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A’ magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Sebonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Siiika és Honra* elvtársak és | IJES hogy rabok tovább Fekszt elvtárs a Szerencs s* Nem teszünk. Fényesebb a’ láncznál a’ kard, Jobban ékesíti a’ kart, É3 mi még is lánczot hordtunk I Ide veled, régi kardunk! . A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. A’ magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez, Mit rá kentek a’ századok, Lemossuk a’ gyalázatot. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborúlnak, És áldó imádság melíett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. a végig baráti légkörben lefolyt találkozót, amely egy lépést jelent a népi demokratikus állam és a református egyház közötti jó viszony megszilárdítása felé. A Sárospatakon megjelenő „Református Lapok“ cimfl egyházi újság március 15-i számában többek között a következőket írja a megbeszélésről : „Boldog örömmel állapítjuk meg, hogy ilyen légkörben, — kölcsönös jóakaratnak és megértésnek jegyében, ahogy a sárospataki tanácskozás lefolyt — igen hamar és mindnyájunk megelégedésére megoldható lenne az egyház és állam viszonyának sürgősen megoldandó kérdése\ Kossuth Lajos a vallásszabadságról: „Én, mini ember, Krisztus vallásának követője vagyok, aki arra tanított, hogy szeressük felebarátainkat, s én az egész emberi nemzetet, amennyire az emberi gyarlóságtól kitelik, szeretettel szorítanám szivemhez. Mint polgár az egyenlőség embere vagyok, ki senkitől sem kérdem e honban, melyik templomban Imádja Istenét, hanem azt szeretném, hogy a honnak minden polgára közösen élvezze, mind a jogot, mind a szabadságot." W
