Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-12-05 / 50. szám
9 Szovjet és francia küldöttek beszélnek a zempléni asszonyok nagyovllésán Ujhelybeii Fasiszta spekuláns vezeti az újhelyi földművesszöveíkezetet Munkások és dolgozó parasztok a megyei törvényhatósági bizottságban IV. ÉVFOLYAM 50. SZÁM. Ára: GO fillér. SÁTORALJAÚJHELY, 19« DECEMBER S. a szociausia mezoga^dasag at fatlu felemelkedésének óífat Rákosi Mátyás történelmi útmutatása ez MDP Központi Vezetőségének ülésén November 27-én a magyar rádió közvetítette a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének üléséről Rákosi Mátyás elvtársnak, a Párt főtitkárának történelmi jelentőségű beszédét. A beszéd megmutatta népünk számára a szocializmus építésének még előttünk álló útját. Rákosi Mátyás beszédét a nemzetközi helyzet ismertetésével kezdte. Arra a kérdésre, lesz e háború, igy Hazánk helyzetéről azt mondotta, hogy azt a terv szerű szocialista építkezés sikere jellemzi. Az államosított üzemek és vállalatok megszűntek veszteségesek lenni. Most ott tartunk, hogy az államosított ipar havi 60 millió forinttal járul már államháztartásunkhoz. És ez az Összeg hónapról hónapra emelkedik. A jövő évi költségvetésben a magyar népi demokrácia jövedelmei között az egyik legnagyobb tétel az államosított üzemek haszna lesz. — Az idei termés lehetővé tette, hogy a háborús gazdálkodást a minimumra csökkentsük és december 1-től kezdve Magyarország felelt: a demokrata erők ma világszerte hatalmasak. Ahhoz, hogy a nyugati imperialisták háboíus politikájának gátat vessünk, még szorosabbra keli fogni a proletár nemzeHő;iség, a haladó demokrácia erőit. Itthon pedig az eddiginél keményebben kell lesújtani azokra, akik az imperialisták kezére játszanak, akik minden reményűket egy harmadik háború vértengerébe, pusztításaiba és szenvedéseibe vetik. gon csak a kenyér és zsír- jegy marad meg. A terméseredmények azt mutálják, bogy a baza kivételivel az Összes egyéb termékek hóra■ ma az Idén már meghaladta a háboraelőtti tíz év átlagát. A magyar mezőgazdaság is az iparral együtt ál! talpra. Az MDP közbejötté meggyorsította fej- lődésiinket Rákosi elvtárs ezután megemlítette a beszolgáltatás sikerét, majd kijelentette, hogy a demokrácia ellenségeinek minden zavaró kiíéristc ellenére azt a tervünket, bogy az ősszel három és fél millió hóidat vessünk be kenyérmaggal, már teljesítettük. A belpolitikai helyzetre rátírve kijelentette: demokráciánk megerősödését meggyorsította a munkdsegység megvalósulása, a Magyar Dolgozók Pártjának létrejötte. Ez éreztette hatását a kormányzásban, ahol már sokkal kevesebb az ingadozás és következetesebben folyik az építés. A koalíciós demokratikus páitok egészséges fejlődése megadta a lehetőséget ma, hogy hozzáfogjanak az uj magyar függetlenségi frort megalkotáshoz. A Barankoslcs párt et fasizmus buvő- httlye A Brrankovics pártrői ezt mondotta : ez a párt vak és süket a demokrácia minden vívmányával szemben. Sajtója politikai megnyilvánulása minden izében a demokrácia tagadása. Újjáépítésünkhöz, UlemeikedésBnk- höz a kisujjukat meg nem mozdították, egyetlen használható javaslat részűkről nem hangzott el. Politikai éleiünkaek csak negativ, káros, a csüggedést, a terméketlen kritikát terjesztő szervei ezek. A választások óta eltelt idő azt mutatja, hogy ez a párt a fasizmus legális búvóhelye, csak nyűg és felesleges teher a demokráciában. a jépaternulők nem tudják, hogy a világpiacon a cukor ára a 4 80 forintnak ponto san egyhirmadn. A s&tfvetke&és í\ falu központi kérdése Rákosi Mátyás a drága és tervszerűtlen, bizonytalan helyzetben levő földművelésünk megváltos- tatásának útjáról azt mondáit» : — Érzi ezt a dolgosó parasztig i is és a Maga számára keresi a ! kiutat a helyzetből. A kiút a föld közös, társas megmunkálása, amelyhez a szövetkezet is tartozik. A szövetkezés ma a falu központi kérdése. A dolgozó parasztság egyro jobban megérti a szövetkezés szükségességét. A kulákság pedig ugyancsak megérti, hogy a szövetkezés, a föld közös megművelése a dolgozó parasztság élet- színvonalét és ezzel egész demokráciánkat emeli. Ezért tajtékozva fordul ellene. Víg y ózzuuk í\z önkéntességre! — Hazánkban most több mint 300 termelő földművesszövetkezet működik. Jelentékeny részűk azoknak a bérlőknek a szövetkezete, akik most vették át a kulikok eddig bérletben lévő földjeit. A szövetkezés kérdése ott forr a a faluban. Ezért Pártánk a földművelésügyi kormányzatnak azt javasolta, hogy Mindenekelőtt nézzük át é3 segítsük talpraállítani a már meglévő igazi, dolgosé parasztokból alakult termelő szövetkezeteket és igyekezzünk ezeknek a szövetkezeteknek egészséges tapasztalatait az egész dolgozó parasztság elé terjeszteni. Rendkívül kell vigyázni arra, hogy a szövetkezés önkéntes legyen. Nyomás vagy erőltetés csak kárt okoz. A szövetkezetek létrehozásánál meg kell szívlelni a lenini tanítást r inkább kevesebbet, de jobbít. Természeteses elkarilhetet- len, hogy a legjobb előkészület melleit is a szövetkezetek egy részével baj ne történjék. Ezt azonban előre kell látni 6s na® keli tőle megijedni.! — Sikereink alapja a dolgozó parasztság közölt éppen abban állott, hogy a falu népe saját tapasztalata utján tudott meggyőződni munkánk helyességéről Ez a politika fog most is eredményre vezetni a föld közös aiegmflvelése, a társas földművelés kérdésében. Ha a dolgozó parasztság a már létező szövetkezetek példájából maga győződik, meg ennek a termelési termának fölényéről és hasznosságáról, akkor önként rá fog lépni a termelésnek erre az Htjára. Mi javasoltuk a földművelésügyi kormányzatnak, hogy a szövetkezeteknek ne csak gépekkel, vetőmaggal, szerződési előnyökkel, adóztatási könnyítésekkel, hanem a szervezésben is nyúljon a hóna alá. A meglévő és rnükűdő szövetkezetekből válassza ki azt a három vagy négy termelőszövetkezeti típust, amely legalkal- mazabb a fejlődésre é* legéletképesebb Dolgozza ki ezeknek a termelőszövetkezeteknek a működési szabályzatát. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy politikailag is megvédjék a szövet- kezelekst a falu kizsákmányoló elemeinek, a kalikóknak, speka- lántokcak, a demokrácia ellonaé- j geinek áskálódásaival ás táma- dé«fiva! szemben. A tervszerű szociális!» épsiés sikere A föld közös megmunkálása a szocialista fejlődés úíja A dolgozó pai*»szísÁ€5 Ismerje meg a szovjet mcsré- gazdeság eredményei! Rákosi Mátyás elvlárs a továbbiakban részletesen foglalkozott mezőgazdaságunk fejlődésével: Mezőgazdasági termelésűnk elaprózott paraszti birtokokon alapul. Ez a termelési mód elég volt arra, hogy mezőgazdaságunk a demokrácia segítségévei négy év alatt lényegében elérje a békebeli színvonalat. Mi sem a városi munkások, sem a falu dolgozó parasztságának békebeli színvonalát nem tartjuk valami példásnak. Ellenkezőleg, tűrhetetlenül alacsonynak tartjuk. De ha nem tudunk gyorsan változtatni mezőgazdesági termelésűnkön, nemcsak életszínvonalunk emelkedése áll meg, de veszélyeztetjük népi demokráciánk eddigi összes eredményeit. Hiába épitjflk a szocializmust a városban, ha a falun tovább él a kapitalizmus és visszahúz bennünket, meggátolja a város és a falu felemelkedését egyaránt. Ha fel akarjuk emelni mezőgazdsságunk színvonalát —■ és vele együtt a dolgozó parasztság életszínvonalát — ehhez ugyanúgy, mint az Iparban, a nagyüzemi termelést eszközök: a modern gépek, traktorok, talajmegművelő gépek, műtrágya, nemesített vetőmag, kémiai védöszerek stb. alkat mazása szűk&fges. Mindenki tudj#, hogy mindezt négyholdas, szétszórt paraszti parcellákon nem lehet megteremteni. Mezőgazdasági termelésink drága Mi az állami mezőgazdasági gépflzemek felállításával akarjuk a parasztság rendelkezésére adni a modern gépeket. A parcellák elaprózottsága erőien lecsökkenti a géphasználat lehetőségét. A termelés emiatt drága és nem versenyképes. A ml külkereskedelmünk fejlődé sét rendkívül gátolja, hogy például a világpiacon a mezőgazdasági nagyüzemben termelt zsir, tojás sokkal olcsóbb mint Magyar - országon. A majdnem kétmillié apró birtok, amelynek jórésze gyakran fél és negyedholdas darabkákból áll, rendkívül megnehezíti nemcsak az olcsó, de a tervszerű termelést is. Cukorrépa iermelőink ez ősszel morogtak, mert a cukrot az állam 4 80 forintban számolta el nekik. Ezek Rák«» ‘Mátyás hangsúlyozta, hegy a magyar parasztságnak teltétlenül megkell ismernie azokat az eredményeket és tapasztalatokat, amelyeket a Szovjetunió ! parasztsága kialakított a szocialista ! mezőgazdasággal kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban meg kell változtatni azt a módot, ahogy Pártunk a szovjet kolhozok kérdését kezelte. Ebben a tekintetben mi négy esztendeje szakadatlan védekezésben, defenzívában voltunk. Ennek a magatartásunknak az lett az eredménye, hogy helyettünk a magyar reakció, a kulákok, a demokráciaellenes papok magyaráztak a parasztoknak, hogy mi az a kolhoz. Ök terjesztették a csajka mesét, meg a közös étkezésre szolgáló vályút és mindazt a rágalmat, amivel a tőkés reakció a szovjet ; mezőgazdaságot illeti — Itt az ideje, hogy módot adjunk a magyar dolgozó parasztságnak arra, hogy megismerkedjék a szovjet kollektív mezőgazdasággal. Ismerje meg és tanulja ; ' meg, hogy a kolhoz ugyanúgy | Magasabb mezőgazdasági formát 1 és kultúrát jelent, Miit ahogy a ! szocializált államosított i*ar mi- j gasabb termelési forma mint a í kapitalista kizsákmányolásé. A vi- j lágháboru nemcsak azt bizonyi- j tóttá be, hogy a szovjet hadsereg i jobb mint a fasiszta hadsereg, j hogy a szocialista ipar fölénybe* t van a kapitalista iparral sacahen, j hanem azt is, hogy i a szovjet győzelem a kollektiv mszögazd&ság, a kolhozok győzelme is volt a szétszórt egyéni birtokokon alapuló egyéni termoléoset szemben. Módot kell adni a magyar dolgozó parasztságnak arra, hogy leírásból, könyvekből, filmekből megismerje a szovjet kollektív mezőgazdaságot. Módot kell adni arra is, hogy delegációk menjenek a Szovjetunióba és ezek a küldöttségek nézzék meg a kolhozok működését és életet. Akkor saját tapasztalatukból és saját meggyőződésükből meg fogják érteni, menynyivel eredményesebb és számukra mennyivel hasznosabb a na-' gyebb területen folyó közös társas földművelési forma, mint a mostan
