Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-11-28 / 49. szám
1948 november 28 Zempléni Képo jság Mezőgazdaságunk fejlődését uj gépipar megteremtése biztosítja — mondotta Harustyák József elvtárs a szakszervezetek zempléni összvezetóségi ütésén---------------------------------------------------------Lemondott a Kemzeti Parasztpárt sátoraljaujbeiyi vezetősége Vörös díszbe öltözött az elmúlt vasárnap a vármegye háza nagytanácsterme: a zempléni ipari munkások, szervezett dolgozók, értelmiségitk, a szakszei vezeti mozgalom megyei vezetői nagyfontossága értekezletre gyűltek össze. Az első sorokban csillogó kitüntetésükkel a mellükön, — az é/mnnkások foglaltak helytt. A zempléni szakszervezetek összvezetóségi ülését Vlajka Jenő elvtárs, megyei titkár nyitotta meg, majd Harustyák József elvtárs, a Szakszervezeti Tanács elnöke mondott beszédet. Részletesen ismertette azokat a ha- ' tározatokat és feladatokat, amelyeket az egész világ dolgozóinak érdeklődése közben lezajlott Szakszervezeti Kongresszus tűzött célul a magyar nép elé. Rámutatott arra, hogy ma országimban a leg- központibb kérdés a termelés, a mnnka termelékenységének fokozása. Az a feladata ma minden becsületes dolgozónak, hogy minél többet, minél jobban és minél olcsóbban termeljen. Gondolkozzék megoldásokon, hogy megkönnyítse saját munkáját, ugyanakkor meggyorsítsa a termelés etemét. Hogy a magyar munkásosztály ezt megértette, annak bizonyítéka az, hogy az ipari munkásságnak több mint 80 százaléka vesz részt a munkaversenyekben. A dolgozó parasztság soraiból is mind többen lesznek, akik lelkesen kapcsolódnak be a mezőgazdasági munkaversenyekbe. Harustyák elvtárs a továbbiakban iparunk döntő feladatairól beszélt. Hároméves tervünk 2 és fél év alatti sikeres megvalósítása után elkezdjük az 5 éves terv és a 10 éves öntözési és villa moeitási terveknek a megvalósítását. Ennek a hatalmas munkának előfeltétele, alapja, hogy gyáriparunkat, első sorban nehéziparunkat kifejlesszük. Gépiparunk megerősítése elengedheiet len feltétele a mezőgazda ság fejlődésének. Arannyal és dollárra! üzérkedtek Két újhelyi csempészt leplezett le a rendőrség Népi demokratikus államunk eréllyel és kíméletlen szigorral sújt le azokra az élősdiekre, akik még ma is, — az építő munka helyett — a bűnös spekulációt és az üzérkedést választják. A gazdasági rendőrség fokozatosan felszámolja, itt a csehszlovák határ mentén is, — a csempészek és valutaüzérek bandáit. Ehéten ismét sikerült kettőt közülük leleplezni: Feinsilber József fodrászsegédet és Elsenberger Sámuel hentest, akik különböző aranypénzekkel és dollárral üzérkedtek. Mind a ketten évek óta foglalkoznak csempészéssel. Feinsilber hosszabb időn keresztül rendőri felügyelet alatt volt, mert embercsempészésen tettenérték. A két csempészt és valutaüxért őrizetbe vették és Budapestre szállították. Rövidesen eldől, van-e melegvizforrás Sátoraljaújhelyen ? 470 méter mélységig jutottak el a fúrással Sátoraljaújhelyen egy hónappal ezelőtt megkezdett fúrás ehéten 470 méter mélységig jutott el. Ebben a mélységben 17 fokos melegvizet mértek. A fúrást tovább folytatják, egészen 600 méter mélységig. A szakértők véleménye szerint 500 méter után van remény arra, hogy nagyobb hőfokú vizet találnak. Néhány nap múlva tehát eldől, van-e melegvizforrás Sátoraljaújhelyen a föld mélyében. „Köszönetiinket (ejezzük ki az MDP megyei bizottságának...“ Távbeszélőállomást kapott Semjén A község dolgozói a helybeli MDP szervezeten keresztül a közelmúltban azzal a kéréssel fordultak a megyei bizottsághoz és a postavezér- igazgatésághoz, hogy a községet kapcsolják be a távbeszélő hálózatba. A kérés meghallgatásra talált és a posta teljesen díjmentesen távbeszélő állomást létesített Semjénben. — Közei három éven keresztül Írogattunk kérvényeket, azonban csak 5000 forint készpénz lefizetése ellenében akarták bevezetni a telefont. Most, hogy munkásember lett a posta vezérigazgatója, — írják levelükben a sem- jéniek — sz MDP támogatásával díjmentesen bevezették a telefont, amelyre köz ségünknek már régóta szüksége lett volna. Ezért köszö Hetünket fejezzük ki az MDP zemplénmegyei bizottságának és a segítséget igyekezni fogunk jé munkánkkal meghálálni. Csík gépesített mezőgazdasággal tudjuk termalésünket a legközelebbi esztendőkben belterjessé tenni, fokozni, igy tudjuk csak olcsóbbá tenni. Ipari fejlődésünk tehát a falu és város dolgozói számára egyaránt megteremti egy boldogabb, gondtalan jólétet biztosító élet, a szocializmus-kommunizmus megvalósításának alapjait. A Nemzeti Parasztpárt sátoraljaújhelyi vezetősége lemondott és november 20-án a tisztújító közgyűlésen a párt tagjai uj vezetőséget választottak. A pártszervezet elnökévé Gséplős Mihály mintagazdát, aielnökké Varga Bertalant és Dudás Bertalant, titkárrá Szepesi Gyulát, vezetőségi tagokká Pallér Imrét, Matisz Mihályt és Ruttkai Jánost választották. Az uj vezetőség határozatot hozott, hogy a dolgozó parasztság érdekeit szemelőtt tartva harcolni fog a falusi kizsákmányoték elten és a pártot a befurakodott karrierista, jobboldali elemektől megtisztítja. Elitéit Mind szentynek és a fekete reakciónak népellenes és nemzetellenes politikai tevékenységét és követeli, hogy a kormány ennek minél előbb vessen véget. Ezért jut kevesebb föld a bodrogoiaszi szegényparasztoknak Ahol a itulák-pap „kormányozza“ a községet Bodrogolasziban mindenki »kormányzó urnák* hívja. Az idegennek, ha betéved a faluba és ezt az elnevezést hallja, akaratlanul is népink hóhéra, a nemzetgyiikos Horthy »kormányzó“ jut az eszébe. Aztán, amikor jobban érdeklődik Bodrogoiaszi »kormányzó ura“ után, megtudja, hogy kiről is van szó valójában: Dr. Pados Ottokárról, a Szent Bsntdekrend itteni birtokainak jészágkor- mányzőjáról. S valóban: ő itt nemcsak az egyházi birtokok, de ja tudatlan, vallá* sosérzésü, könnyen félrevezethető nép „kormányzója*. Oe kezdjük sorjában: a szerzetes- rendnek 2500 hold szantaja, 65 hold gyümölcsöse és 65 hold szőlője volt Bodrogoiaszi és Bodrogioadány határában. 1945 ben, amikor a föídre- tormrendelet megjelent, a szerzetes kormányzó bcdele- gálta magát a földigénylő bizottságba. Miniszteri biztosiak kellett jönni, aki meg magyarázta a falubelieknek, hogy dr. Pados, mint a föld- birtokos képviselője, nem lehet a bizottság tagja. Ekkor más fondorlathoz folyamodott. Kát falu földosztó bizottságát akik a földesurat látták benne — megfélemlítette és olyan határo zaihozataira bírta, amely 20 hold gyümölcsöst Olasziban és 100 hold szántót a ssa- dányi határban meghagyott a Bencés rend gimnáziumának tulajdonában. S mi több: az olaszi földigénylőbizott- ság oly nagylelkű volt, hogy a »kormányzó urnák* saját nevére 10 hold kaszálónak mondott fiatal gyümölcsöst és egy hold szőlőt juttatott. igy jutóit kevesebb föld a zsa~ dányi és olaszi szegényparasztoknak. Da dr. Padosnak ez sem volt elég. A katolikus' egyháztól még bérelt hozzá 37 et, meg háromszor 12 holdat három vilmatanyai ujgazdátől: Nagy Jánostól, Palkó Mihálytól és Szabó Ferenctöl, akik beálltak hozzá cselédnek. így lett a legnagyobb föidesur dr. Pados Ottokár az egész környéken. 1948 ban ez a kulik-pap mégegyszer kijátszotta, megkárosította a magyar népet. Amikor a dolgozó tömegek követelték, hogy államosítsák az egyházi iskolákat, a Bencés gimnázium és interná- tusnak meghagyott földeket átíratta a szerzetesrend nevére. így jutott kevesebb föld ismét az olaszi és zsadányi szegénypjsrasztoknak. Ezek után nézzük meg .körmire kellett a 100 hold a mánysé urnák* ott a xudanyi határban a Vilma tanya mellett? Erre Nagy Sándorné adja meg igazán a választ: — Arra, hogy több mint a fele évek éta parlagon heverjen. Mert dr. Pados cselédeivel alig a felét müveltette meg, vetette be napraforgóval ét kukoricával, a többit a dudva meg a gaz nőtte be, meg ezévben birkákat legeltettek rajta. a »kor mányzó urnák*? Erre Hogyan sikerülhetett mindez sem nehéz a válasz: Dr Pados az egész falut a kezében tartja. A szegényparasztokat apró cseprő ajándékokkal fával, gyümölccsel vásárolja meg magának. A kulákokkal, meg a módozataikkal jóba | ráiságban van. De lelkes hívőkre és követőkre talál a községházán is: Kovács Andor főjegyző, Nagy Sándor segédjegyző jóbarátai. Velük meg a többiekkel: Pecsár Béla katolikus pappal, a tolcsvai Waldbott »báréval* majdnem minden estetarta- nak közös összejöveteleket, ezen beszélik meg a tennivalókat.-------------------------, BodrogIgy kötöttek szövetséget oias’zi—----------------------! ban m kuiakok és a voit földesurak a mindszentysta fekete reakcióval. Ec a falubeli dolgozó parasztok még most sem ébredtek öntudatra. Hagyják magukat egy-egy szakajtó almával meg ingyen szántással megtéveszteni. Emiatt harmadszor is kevesebb föld fog jutni nekik. Azért, mert a szomszédban, a vilmatanyai parasztok azt mondják: Vegyék el a törvényt kijátszó, kulák paptól a földet, aki azt parlagon hagyja és adják oda azoknak, akiket illet: nekünk, szegényparasztoknak. Ml majd termelőszövetkezetet alakitank és közös erővel fogunk dolgozni rajta. Ez a helyes beszéd. Nekik kell adni. h -f— Markos Miklós elvtárs elutazott tanuMiyitra a Szovjeiuníóba Az elmúlt héten Budapesten 100 magyar ifjú szállt fel a Nyugati pályaudvaron a vonatra, amely a Szovjetunió fővárosába, Moszkvába indult. Mind a százan népi demokratikus államunk ösztöndíjával utaztak nagy barátunk és szövetségesünk, a Szovjetunió fővárosába, hogy a különböző egyetemeken tanulmányokat folytassanak. Az ösztöndíjasok között volt Markos Miklós eivtárs, az MDP Zemplénmegyei Bizottságának tagja, akit a kultuszminisztérium a Szovjetunió Filmművészeti Akadémiájára küldött ki, tanulmányainak folytatására. Markos elvtárs, •mikor elbúcsúzott a zempléni dolgozóktól, ígéretet tett arra, hogy levélben fog beszámolni a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól és élményeiről. A levelekből részleteket fogunk közölni a Zempléni N’pujságbaa. Felakasztották a bodrogoiaszi honvédek gyilkosát A közelmúltban tárgyalta a miskolci népbiróság Szilt László volt honvédszázados, zászlóaljparancsnok háborús bűnügyét. A vádlott 1944- ben csapattestével Bodrogolasziban állomásozott és kíméletlen hajszát folytatott a hazafias érzésű katonák ellen, akik a magyar fasiszta hadseregből megszöktek, mert nem akartak tovább harcolni a felszabadító Szovjet Hadsereg csapatai ellen. A kegyetlen zászlóaljparancsnok az elfogott honvédeket törvénytelenül legyilkoitatta. így többek között: Sziráki Lajos ét Kelecsényl István bodrogoiaszi lakosokat is. Szülét a népbiróság kötéláltali halálra ítélte. A kegyetlen gyilkost az elmúlt héten felakasztották.
