Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-10-31 / 45. szám

ZEMPLÉNI Újabb 9 millió szántási hitel a gazdáknak és a bérlőszövethezeteknek Külföldre szökött egy újhelyi vaskereskedő Kik szüretelik az újhelyi szőlők letét? Sztálin nyilalkozaía az imperialisták támadó politikájáról és a háborús bujtogatók kudarcáról Sztálin elvtárs, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nöke nyilatkozatot adott a Pravda tudósítójának. Államok és Anglia képviselői ezt újra nem létezőnek nyil­vánították. KÉRDÉS: Hogyan értékeli Ön a Biztonsági Tanácsban a berlini helyzetre vonatkozó tárgyalás eredményét és az angol, amerikai, valamint a francia képviselők ezzel kap­csolatos magatartását? VÁLASZ: Úgy értékelem, mint az ango', amerikai és francia vezető körök 'politi kaja aggresszivitásának meg­nyilvánulását. KÉRDÉS: Igaz-e, hogy ez év augusztusában a négy hata­lom egyszer már egyességre jutott a berlini kérdésben ? VÁLASZ: Igen, igaz. Mint ismeretes, a Szovjetunió, az EgyesQlt Á'iamok, Anglia és Franciaország képviselői kö­zött ez év augusztus 30-án Moszkvában megegyezés jött létre arra, hogy egyidejűleg intézkedéseket tesznek egy­részt a közlekedési korláto zások megszűntetésére, más­részt a szovjet övezetbeli né­met márkának mint egyedüli berlini valutának bevezeté­sére. Ez az egyezmény senki [ íresztizsét nem érinti, figye- einbeveszi a felek érdekeit és biztosítja a további együtt­működés lehetőségét. Az Egyesült Államok és Anglia kormánya azonban megha­zudtolta moszkvai képviselő­jét és az egyezményt nem létezőnek nyilvánította, vagyis megszegte azt és elhatározta, hogy a kérdést a Biztonsági Tanács elé terjeszti, ahol az angoloknak és az amerikai­adnak biztosított többségűk van. KÉRDÉS: Igaz-e. hogy nem rég Párlsban a kérdésnek a Biztonsági Tanácsban, való tárgyalásakor nemhlvataios tárgyalások keretében újra megegyezés jött létre a ber­lini helyzet kérdésiben még mielőtt a kérdés szavazásra került volna a Biztonsági Jandcsban ? VÁLASZ: Igen, Igaz. Argen­tina képviselője, Bramuglia, aki egyúttal a Biztonsági Ta­nács elnöke, más érdekelt hatalmak nevében nemhiva­talos tárgyalásokat folytatott Vi8inszkijvel. Valóban kezé­ben tartotta a berlini kérdés megoldásának egybehangol tervezetét, de az Egyesül KÉRDÉS: Mi is tulajdon kipp a dolog lényege? Nem kaphatnék errentzve magya rázatot ? VÁLASZ: A dolog ügy áll, hogy az Egyesült Államokban és Angliában az agresszív politika 8ugalmazói úgy vé­lik, nincsenek érdekelve ab­ban, hogy megegyezzenek és együttműködjenek a Szov­jetunióval. Nekik nem meg­egyezésre és együttműkö­désre van szükségük, ha­nem csupán megegyezést és együttműködést ilíető szóla­mokra, hogy meghiúsítsák a megegyezést s ennek bűnét a Szovjetunióra hárítsák és ezzel bebizonyítsák, hogy lehetetlen együttműködni a Szovjetunióval. A háborús gyujtogatók, akik uj háborút akarnak kirobbantani, min­dennél jobban félnek a Szov jetunióval vató megegyezés­től és együttműködéstől, mert a megegyezés politikája alá­ássa a háborús gyujtogatók pozicióját és tárgytalanná te­szi ez urak támadó politiká­ját. Éppen ezéít borítják fet a létrejött egyezményeket, meghazudtolják képviselőjü két, akik a Szovjetunióval együtt dolgoztak ki ilyen megállapodást, átteszik a kér dést a Biztonsági Tanács elé, megsértik az Egyesült Nemzetek Szervezetének alap­szabályait, amely szervezet­ben biztosított többségűk van és amelyben mindent „bebi­zonyíthatnak“ ami csak jól­esik nekik. Mindezt azért, hogy meg­mutassák a Szovjetunióval való együttműködés lehetet­lenségét és ezáltal előkészít­sék a feltételeket a háború kirobbantására. Az Egyesült Államok és Anglia jelenlegi vezetőinek politikája az ag- gresszió politikája, uj háború kirobbantásának politikája. KÉRDÉS: És hogy értékeli ön Kina, Belgium, Kanada, Argentina. Szirla, Columbia képviselőinek magatartását a Biztonsági Tanácsban ? VÁLASZ: Nyilvánvaló, hogy ezek az urak támogatják az aggresszió politikáját, az uj háború kirobbantásának po­litikáját. KÉRDÉS: Mivel végződhe­tik mindez ? VÁLASZ: Ez csak az uj há­borúra bujtogatók csúfos kudarcával végződhetik. Churchill, a háborús főbuj- togató elérte, hogy nemze­tének és a világ demokratikus erőinek bizalmát elveszítette. Ugyanez a sors vár a többi háborús bujtogatóra. A kö­zelmúlt háború borzalmai tulélénken élnek a népek emlékezetében és túlságosan nagyok a béke melletti tár­sadalmi erők, semhogy Chur­chill tanítványai az aggresz- szióban ezeket az erőket le­gyűrjék és uj háború felé fordítsák. Az MDP Szervező Bizottságának határozata az őszi munkák időben való elvégzésére A Szervező Bizottság meg­állapítja, hogy az őszi mező- gazdasági munkák, főként a vetés, nem haladnak megfelelő ütemben és a késedelem jövő évi kenyerünket veszélyezteti. A Szervező Bizottság meg­állapítja, hogy az őszi munkák vontatott menetének oka első­sorban az, hogy a kulákok a klerikális es egvOb reakciós erőkkel együtt újabb támadást indítottak a demokrácia e*len. A kulákok legkülönbözőbb formában megnyilvánuló sza­botázsa, háborús és egyéb rémhír-terjesztése arra irányul, hogy dolgozó parasztságun« at visszatartsa az őszi munkák időben való elvégzésétől. A Szervező Bizottság fel­hívja a párttagság figyelmét a reakciónak erre a támadá­sára és utasítja az pártszer­vezeteket : 1. Tegyék haladéktalanul központi feladatukká az őszi szántási és vetési terv mennél gyorsabb, maradéktalan végre­hajtását. 2. Leplezzék le kíméletlenül a kulák szabotázsát és rém­hírterjesztését. 3. A koalíciós pártokkal és a közigazgatási szervekkel együtt mozgósítsák a népi bi­zottságokat és biztosítsák a mezőgazdasági munkák idő­ben való végrehajtását. 4. Lankadatlan éberséggel ellenőrizzék a szántás-vetési munkák menetét. Indítsák meg és tegyék tömegmozgalommá a termelési versenyt. A dol­gozó parasztság mozgósításá­val törjék le a kukkoknak kenyerünk ellen intézett táma­dását. Zemplénben emelkedett az őszi szántás és vetés területe Szigorúan kell eljárni a szabotáló kulákokkal szemben! Az őszi mezőgazdasági munkálatok teljesítése Zemp­lén megyében az október 28 i jelentés alapján foko­zódott. Ennek egyik oka az, hogy a dolgozó parasztság felismerte a gépi művelés jelentőségét és az állami Irakiorállomisokon szinte ver­senyeznek egymással a gaz­dák a traktorok igénybevéte­lénél Az Őszi traktorszántás jóval túlhaladja az előirány­zatot, 166 százalékban van teljesítve. A felszántott terű let a megyében 71 675. hold, az ütemtervben előlit terület 102 százaléka. Hogy állunk a szántás-vetéssel ? A vetési munkálatok még nem kielégítők, de ezen a téren is jelentős javulás lát­ható. Az őszi buzavetés Zemplénben 30.091 hold, az ütemterv 81 százaléka. A rozsvetés is megközelíti az előirányzatot 91 százalékkal. A napraforgó és a kukorica betakarításánál kielégítő az eredmény: 33 210 hold, az ütemterv 99 százaléka. A ricset járás első ív tokaji utolsó fi Az őszi munkák legjobban a ricsei járásban haladnak, ahol a szántást 105 száza­lékban, a rozsvetést 111 szá- . zalékban végezték el. Kűlö- I nősen kiemelkedik Láca és j Révleányvár, ahol a szántás és a vetés jelentősen az elő­irányzat fölé emelkedett. A megyében még Tolcsva, S.’éphalom és Mikóháza végezte el 100 százalékig az őszi munkát. A sárospataki járásban az előirt szántást teljesítették, a buzavetés azon­ban nem kielégítő, mert csak az ütemterv 50 százaléka. A szerencsi és a tokaji járás a legrosszabbul állnak a me­gyében, az őszi munkák el­végzésénél. Több éberségei a népi szervek munkájában l Megállapítható az, hogy az őszi munkák, különösen a vetés elvégzését a nagy­gazdák, a zsirosparasztok szabotálják. Lehet látni a megyében nagy területeket, ahol még kint áll a kukorica, s nem hogy a vetés, hanem a szántás sincs elvégezve. A községi termelési bizott­ságok sok helyen nem jól végzik a feladatukat, nem ellenőrzik az őszi munkákat. Pedig ha néhány szabotáló kuláknak igénybevennék a földjét és odaadnák a sző vetkezetnek, akkor a többiek nekilátnának a munkának. Hiba az is, ami Bodrog- kereszfuron történt, ahol ín­séges vetőbúzát juttattak az egyik szabotáló kuláknak. A népi szerveknek a községek­ben nagyobb éberséggel kell dolgozniuk és kíméletlenül kell vinni a harcot a jövő évi kenyerűnket szabotáló zsirosparasztok ellen. Hibák a MOSZK körül Nagy hibák mutatkoznak a MOSZK központja körűi is. Zemplénben a dolgozó parasztok a felvilágosító munka következtében a szer­ződéses vetőmag termelésre az előirányzott 25 vagon tisztított csávázott vetőbúza mennyiségnél még többet is igényeltek. A MOSZK azon­ban késedelmesen szállítja a vetőmagot, s amint kiderült az előirányzott 25 vagon helyett csak 15 vagonnal osztanak szét a szerződéses termelésre feliratkozott dol­gozó parasztok között. Vaj jón mi lehet az oka a MOSZK központ ezen a téren végzett szervezetlen, rossz munkájá­nak ? Ezen sürgősen változ­tatni kell/

Next

/
Thumbnails
Contents