Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-01-25 / 4. szám
1948. január 25. 6 Zempléni Dfépujiág Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság. A íag- könyvujitás során nem szabad elkallódni egyetlenegy embernek sem, hanem száz és ezer uj embernek, a magyar nép legjavának kel! pártunkba jönni. (Taps.) Mindenkinek éreznie kell, hogy nincs nagyobb kitüntetés ebben az országban, mint a Magyar Kommunista Párthoz tartozni, amelynek uj tagsági könyveit, a mi szeretett Rákosi Mátyás elvtársunk kézjegye fog disziteni. (Viharos, hosszantartó taps.) Megvalósítjuk Petőfi álmát: szabad országban boldog életet minden dolgozónak Többórás beszédének végén Aczél elvtárs ismét felhívta a zempléni kommunistákat: dolgozzanak, hogy a mezőgazdaságban is hatalmas lendülettel haladjunk előre. Erősítsük Pártunkat továbbra is növeljük a kommunisták hatalmas erejét. Ma már százmilliók állnak a béke nagy ügye mellett és semmisitik meg a reakció dühö3, alattomos támadását, amely hazánkban szét van verve, de még mindig igyekszik kárt okozni. De elfogjuk taposni őket úgy, hogy ir- magjuk sem marad ebben az országban. (Nagy taps.) Ma már saját magunknak építjük ezt az országot és minden egyes tégla, amivel erősítjük a Magyar Kommunista Pártot, megrövidíti ne- hézsgeinket és meggyorsítja boldogulásunkat. Megváltozott az élet ebben az országban. Máskép néz ma a mun kás, a paraszt, az értelmiség, a dolgozó kisember a jövő elé, mint eddig. Minden igaz hazafival együtt fogunk haladni, — mondotta végezetül Aczél elvtárs megsemmisüve a reakció erőit a népi demokrácia utján, Amiről Budai Nagy Antal, Dózsa Qyörgy, Petőfi ábrándoztak, azt megfogjuk valósítani: szabad, független országban boldog és virágzó élete lesz minden dolgozó embernek. Elérkezett az idő, most 1948- ban, hogy előre menjünk ezen az utón, magasra emelve a vörös zászlót, a szabadság zászlaját, a piros fehér zöld zászlót, ami nemzeti lobogónkat, itt magyar földön együtt megyünk a népi demokrácia utján a szocializmus felél Aczél elvtárs hatalmas, át fogó, lelkesítő beszédének végén a konferencia minden küldölte és hallgatója kirobbanó lelkesedéssel, helyéről felállva, perceken keresztül ünnepelte a Magyar Kommu nista Párt zempléni vezetőjét. Felszólalnak a falvak küldöttei Ácsét elvtárs szervezeti beszámolója után Sziics Gyula elvtárs, Cigánd jegyzője nyitotta meg a hozzászólásokat. A közigazgatás munkájáról szólva kijelentette, — eredményes és jó közigazgatást csakis a Kommnista Párttal való szoros együttműködéssel érhetjük el. Telefont, villanyt, vasutat kér Karosa Orosz József elvtárs, kar- csai UFOSz elnöke elmondotta, hogy a falu értelmisége támogatja a párt munkáját. Ennek eredménye a 45 százalékos választási győzelem. Felkérte Aczél elvtársat, hogy támogassa Karcsát abban, hogy minél előbb telefonjuk legyen és a 3 éves terv keretén belül bekapcsolják a falut a vasúthálózatba és bevezessék a villanyvilágítást. Hiszen már eddig is segítségével Karcsúból nagyközség lett, vásártartási engedélyt és postát, halászati jogot kapott és a berecki- hid felépítésével megjavul a megye székhellyel az össze köttetése. Paronai Erzsébet, Tisza- karád küldötte elmondotta, hogy mint az (JFOSz és az MNDSz tagja végez felvilágosító munkát a falusi nők közölt. Szabó Lajos az UFOSz zemplénagárdi elnöke hangsúlyozta, hogy a parasztság nagy átfogó érdekvédelmi szervezetévé kell felépíteni az UFOSz-t és annak munkájába be kell kapcsolni a régi gazdákat is. Ahol az értelmiség is segít juhász József elvtárs, sárospataki körzeti titkár tömegbefolyás eredményes növeléséről számolt be és példakép hozta fel az MKP tolcsvai vezetőségét, élükön Tóth Gyula elvtárssal, amely a járás egyik leggyengébb szervezete volt és a jó munka eredményeképpen bevonták ez értelmiségieket, Szabad Föld Téli Estéket, előadásokat tartanak. Kik a panaszkodik Répási Sándor elvtárs, az MKP megyaszói elnöke arról beszélt, hogy az aszály ellenére javult a parasztság helyzete. Megdönthetetlen ez a demokrácia, amelynek mi vagyunk a gyökerei és mindinkább a mesterei leszünk (taps). Ha panaszkodást hallunk, akkor nem mi panaszkodunk, — pedig nekünk van okunk panaszra. Hanem azok, akiknek mindig jól ment a soruk, a gazdagok, a tőkések (nagy taps). Eredményes községpolítíkát Markos Miklós elvtárs, a Megyei Panasziroda vezetője a konferencia hatalmas tapsa közben lépett az emelvényre. Elmondotta, hogy az MKP megyei panaszirodája a legfőbb támogatója a zempléni népnek. Egész községek panaszait intézi, ugyanakkor minden jogos kérelmét elintézi az MKP-hoz forduló dolgozóknak. Felhívta a községi MKP vezetők figyelmét a községpolitikai csoportok megszervezésére és a képviselőtestületekben való munka fontosságára. Mint követendő példáról emlékezett meg a karosi kommunistákról, akik elkészítették önállóan községük 3 éves tervét. A tagkönyvújítással növeljük tömegbefolyásunkat Lelkesen ünnepelte Vöt- gyesi János elvtársat, a Megyei Bizottság tagját a konferencia, amikor az emelvényre lépett. Felszólalásában a tagkönyvújítással kapcsolatos szervezési munka fontosságát, a választási munka nagyságával hasonlította össze. Kiemelte a 10 es csoportok munkáját, hangsu lyozva, hogy ezeknek élén a pártbizalmiaknak kell összefogni a tagságot, hogy pártunk töriiegbefolyását erősíthessük. A tagdíj befizetésről szólva hangsúlyozta, hogy annak nemcsak anyagi, de főleg politikai jelentősége van, mert a párthoz tartozás szoros kötelékét jelenti, (nagy taps). Sipos Károlyné, Kasicz Erzsébet a MaDISz vezetője arra kérte a konferencián megjelent pártszervezetek vezetőit, törődjenek többet a falvak ifjúságával, kapcsolják be őket a párt munkájába. Ezután Csathó József elvtárs javaslatát egyhangú és kitörő lelkesedéssel fogadják: a konferencia üdvözlő táviratot küld népünk nagy vezetőjének az MKP vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak. Az MKP hirdeti nemcsak kifelé a demokráciái A hozzászólások közben a jelölőbizottság összeállította a Megyei Nagyválaszmányba javasoltak névsorát. Szabó Lajos elvtárs terjeszti nagy tapsok közben a konferencia elé a javaslatot, majd felhívja a küldötteket egyenkénti szavazásra. Ekkor feláll egy parasztember és az egyenkénti szavazás elhagyását javasolja. — Biztos az hogy mindenki egyformán szavazna, mert mindannyian biza'ommal vagyunk a Megyei Bizottság és a választmányban jelölt elvíársak iránt — mondja. A konferencia küldöttéi helyükről felugorva lelkesen ünnepük a Megyei Bizottságot. Aczél elvtárs feláll é»a következőket mondja: — Elvtársak, mi örülünk az irántunk való bizalomnak,, de a névszerinti szavazást még sem lehet elhagyni, mert a mi pártunk nem csak kifelé hirdeti a demokráciát, hanem pártunkon belül is a legteljesebb demokrácia van és mindenki megteheti a maga javaslatát (nagy taps). Megkezdődik az egyenkénti titkos szavazás, majd folytatják a hozzászólásokat. a varos Ismerjük meg a falu, az üzemek legjobbjait fogadta Hosszantartó, ütemes taps Kincs István elvtar- sat, a megyei káderosztáiy vezetőjét, aki a íagkönyv- ujilá8dönló jelentőségéi hangsúlyozta. — Az uj lagköny- vek kiadásával járó munkában az a feladatún!:, — mondotta, hogy a falu, a varos, az üzemek legjobbjait megismeijük, kiválasszuk, mert pártunknak és a nemzetnek a magyar élet minden területén szüksége van uj, a népből való káderekre. Ezzel a munkával fogjuk meggyorsítani fejlődésünket frissebbé tesszük az ország vérkeringését, (éljen Kincs, lelkes taps). Időközben elkészült a konferencia határozati javaslata, amelyet Csathó József elvtárs terjeszt elő. Sirota József elvtárs javasolja: egészítsék ki azzal, hogy a Föld- müvesszövelkezetek számára állami támogatással mező- gazdasági gépeket kell juttatni. A konferencia a határozati javaslatot lelkes taps közben egyhangúlag elfogadja. Mozgósítsuk megyénk népét Baíó János elvtárs, legyes- bényei titkár és Ignácz Gyula a Földmüvesszövetkezetek megyei vezetője felszólalása után a konferencia ünneplése közben Magos Gábor elvíárs a Megyei Bizottság tagja szólalt fel. Arra hivta fel a konferencia figyelmét, hogy a tizes csoportokat vezető bizalmiak hatalmas munkájuk közben ne csak a kommunistákkal foglalkozzanak, hanem végezzenek fel világosító munkát az egész nép között, mert ha mi csak egy hétig nem neveljük a jóra és az igazságra a dolgozókat, akkor azonnal ott terem a reakció és hazugságaival félrevezeti rossz őket. saját érdekük ellen útra igyekszik vinni (ügy van.) Titkáraink közül nem egy azon panaszkodik, hogy azért nem megy jól a pártnap, a gyüiéselőkészités, a Szabad Föld Téli Este, azért nincs több újságolvasó é8 előfizető tagjaink és a többi falusiak közölt, mert egyedül ő do’gozik. Most itt a lehetőség — mondotta Magos elvtárs a hallgatóság nagy tapsai között — hogy a titkár elvtárssal a bizalmiakat és raj'uk keresztül egész tagságunkat is be tudják vonni a nép érdekében folytatott nevelő és építő mánkéba 1 fi konferencia ünnepli népünk vezetőit Az előadás alatt megszámlálták a szavazatokat, amelyeket most Magos Gabor elvtárs hirdet ki nagy helyeslés közben. Aczél elvtárs válaszolt a felszólalásokra. Válaszában dicsérettel emlékezett meg arról a fejlődésről, amelyet a zempléni kommunisták értek ei s amelyet most minden felszólaló beszédéből láthattunk. Köszönetét mondott a szervezet titkárainak és vezetőjének, a Megyei Bizottságnak, akik a konferenciát előkészítették. — Arra kérem az Elvtársakat — mondotta végezetül — ba most hazamennek, vigyék szét a községekbe konferenciánk határozatait, hogy ét ezzé mindenki, a parasztságé a föld, a népé az ország és azt a célt, amit magunk elé tűztünk, azt az ügyei, amelyért szabadságharcos őseink harcoltak" 1848-ban, ebben az esztendőben győzelemre fogjuk vinni. Nem tehet leírni azt a lelkesedést, amellyel a konferencia küldöttei ünnepelték hosszú perceken keresztül vezetőiket: Rákosi Mátyás elvtársat, Olt Károly népjóléti minisztert, Aczél Györgyöt és a Központi Vezetőséget és egyenként ütemesen tapssal a zemplénmegyei bizottság tagjait. Mindenki érezte ott, a Megyeháza termében, hogy a nép küldöttei gondolataikban, telkükben tetteikben összeforrtak vezetőikkel, a nemzet nagy épitő pártjával, a Magyar Kommunista Párttal. Végétért a konferencia, ötszáz küldöttje és hallgatója hazaindul. Vissza falura, tanyára, üzembe. Másnap, hétfő reggel kezdődik a munka, az építés, amelyben ők, kommunisták a legelsők mindenütt. Büszke örömmel hagy- jak el mindannyian az ősi megyeházát és indulnak vissza hogy tovább dolgozzanak még nagyobb szorgalommal, ön- feláldozással hajtsák végre határozataikat. Népükért,J a magyar dolgozókért...
