Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-09-19 / 39. szám
ZEMPLÉNI NEPUJiAt IV. ÉVFOLYAM 39. SZÁM. Ära: 60 fillér Kedvezményes különvonatok a monoki ünnepségre Zempléni eredményeink seregszemléje a pataki Kiállításon FiiggellenségiiÉ, békénk biztosítéka az erős Néphadsereg ! Biinbarlangot lepleztek le Sátoraljaajlieljeu SÁTORALJAÚJHELY, 1948 SZEPTEMBER 19. KOSSUTH LAJOS UTJÁN „Ti robotoztalok, dézsmál adtatok, úri székeknek volta tok alávetve, ki voltatok zárva a polgári szabadság minden malasztjaiból, a föld melyet véres verejtékkel műveltetek, nem nektek jövedelmezett, mint szolga volt a föld, melyet műveltetek". „Száz esztendővel ezelőtt, 1848 szeptember 23-án mondta ezt Kossuth Lajos kiáltványában, amellyel a magyar jobbágyok millióit, a népet hívta a császári és főúri elnyomatás ellen harcba a szabadság zászlaja alá. Igen, Kossuth ismerte, szerette népét és tudta a módját, ho gyan keli őket megszabadj tani vérszopóiktói. Ezért élt az ő neve száz esztendeig, ezért forrt össze a szabad ságharccat, neve és tanítása a nép lelkében. S most 100 esztendő múltán, amikor független, szabad hazában, uj országot épít magának a magyar nép, nézzük meg mit akart alkotni, miért harcolt Kossuth Lajos? Amikor a múlt században, a harmincas évek elején elindult innen a mi megyénkből, Zemplénből, — középkori sötétség, elmaradottság, nyomorúság borította az országot. Kossuth, a kisnemes, a monoki intéző fia állt azok nak az élére, akik vele együtt felismerték; csak akkor lehet Magyarországon ipart, közlekedést, kereskedelmet te remteni, akkor indulhat csak el a haladás, a fejlődés utján a nemzet, ha a nemzeti erők összefogásával, a néppel együtt, a népre támaszkodva kivívjuk a Habsburg császárral szemben a nemzet függetlenségét. Voltak mások is, akik a haladást hirdették. A főurak közül Széchenyi István is változást akart. „Mindent a népért, de semmit sem a nép által". Ez volt az ő jelszava, s e sorokból ki- csendűlt a földesur félelme a néptől. Széchenyi s a többi főurak, inkább választották a császárt szövetségesül a jobbágy helyett. Kossuth Lajos így osto rozta ezeket a megalkuvókat: „Biztosíthatjuk nemzetünk jövendőjét, ha a jövendő épületének alaprakását elmu lasztottuk ? És mi lehet ezen alap már, mint a néppeli egy testté forrás egy ép egészséges nemzeti test előteremtése, erről pedig miként lehet csak álmodnunk is, mig az úrbéri viszonyoknak gyülölségnem- ző válaszfala közöttünk fenn- jjlll." S hiába börtönözték be Kossuthot, ő ezt hirdette tovább. Az ő beszédei, írásai nyomán mind erősebbé vált azoknak a hazafiaknak a tábora, akik független, szabad országot akartak a magyar n‘p számára. 1848 ban azután, amikor kigyulladt a párisi munkásfelkelés és a márciusi bécsi forradalom nyo mán a szabadság lángja, meg világította az utat a népüket és hazájukat szerető magya rok számára. Nem lehetett tovább várni. A pesti utcákat is elöntötte a forradalom árja. Március 15 én Petőfi Sándor, Táncsics Mihály vezetésével az ifjúság kibontotta a haza függetlenségének zászlaját. A császár a forradalom nyomására kinevezte ugyan a nemes urak ból álló független magyar minisztériumot, de mindjárt hozzálátott a magyar nép függetlenségének megsemmi- sitéhez. Egymás ellen bujto gáttá a különböző nemzetiségeket és Jellasicsot küldte az országba. Amikor ez csapataival betört hazánkba, a kormány tétovázni, ingadozni kezdett és szívesen kiegyezett volna a császárral. Kossuth Lajos ekkor a nép oldalára állt. Járta az országot és izzó beszedekben hívta harcra a hazafiakat. Megszületett a magyar honvédség, s a iul erővel szemben felvette a harcot, diadalmasan nyomulj előre. Koásuth volt ekkor aki megszervezte a magyar nem zeti ellenállást, történelmünk legnagyobb és leghősiesebb szabadságharcát, amelyet cső dálaital néztek a világ sza badság után vágyó népei. Marx és Engels, a fudo mányos szocializmus m:g alkotói, igy Írtak akkor róla: „Hosszú idő óta első Ízben akadunk egy valóban fórra dalmi jellemre, aki r.épe nevében fel meri venni a kétségbeesett harcot." A 8zabadságh3rcot azonban nem a parasztok, hanem a birtokos nemesek vezették; ők alkották a tisztikart, belőlük került ki az ország gyűlés többsége. Hiába mondták ki a 48 as tői vényekben a jobbágy felszaba diiásás: azt nem hajtották végre. így a parasztság nagyobb része nem érezte a magáénak a harcot a nemzet elnyomói eiien. Az osztrák császár pedig az orosz cár segítségével zudult a hős magyar honvédségre. A szabadságharc elbukott. A. vigasztalan rabság, a , sötétség és árulás korszaka ' következett ezután a magyar nép történetében. Kossuth idegenben harcolt [tovább népe szabadságáért. Uj szabadságharcot akart szervezni. Egyesíteni akarta a császári rabság alatt nyögő duna- vöigyi népeket. Ezt hirdette: „Egység, egyetértés, testvériség magyar, szláv és román közölt, ime ez az én legforróbb vágyam, legőszintébb tanácsom." A láng'elkü hazafi tervei akkor nem siktrültek. Nem érhette meg álmainak megvalósulását. A magyar nép pedig, tovább viselte kezén a robbilincseket. A sötétség, sz elnyomatás korszaka, két háború puszlitása és nyomorúsága után a Szovjet Hadseregnek kellett jönni, I hogy elsöpörje az élősdi nagybirtokosok rendjét és felszabadítsa a magyar népet. S a parasztság, amelynek tekintélyes része az urak jobbágya, cselédje volt, a munkásosztály szervezett támo gatásával birtokába vette a földet. A régi urakat és csatlósaikat, a nép ellenségeit, akiket Kossuth és Petőfi 48- ban belső bitangoknak ne vezlek, a magyar nép kiverte hadállásaiból. Megszabadult a parasztság a bankok uzsorájától. A népé lett a gyár után az iskola és a hadsereg is. 100 évvel ezelőtt is kis nép volt a magyar, de nagy fitteket hej'ott végre. Most egy évszázad után ismét a* élre került, a nagy nemzetek közé; a szabadságot, a függetlenséget, a békét őrző Siovjduniő és a népi demokráciák táborába. M t jogosan és büszkén ünnnpeljük 1848 szabadságharcát és vezérét Kossuth Lajost. Büszkén hirdethetjük, hogy valóra váltjuk Petőfi lángoló sorait: „Mit ránk- kentek a századok, lemossuk a gyalázatot". Igen, a magyar dolgozó nép büszkén hajolhat meg most a nemzet nagy fiának, Kossuthnak emléke előtt: kemény harcok, küzdelmek árán megvalósítja tanításait és szilárd, biztos léptekkel halad előre boldog jövendője felé. H Növekszik az ellenállás Titóék terrorjával szemben Súlyos zavargások Jugoszláviában Az elmúlt héten a magyar és a román kormány eiélyes hangú jegyzékben ulasi’otta vissza azokat a rágalmakat, amelyekkel a jugoszláv kormány illette a magyar és a román népi kö-íáraaságokaf. A Jugoszláv Kommunista Part népáruló vezetőinek nacionalista klikkjével, Tito terrorjával szemben Jugoszláviában is mindinkább erősödik a Szovjetunió mellett álló nép ellenállása. Az | ország különböző részeiben | súlyos zavargások törtek ki. Zágrábban tiltakozó gyűlések zajlottak le és több más városban összeütközésekre került sor Tito fegyveres terroristái és a tüntetők között. Az iskolák államosításának mérlege: 50 iskolát építettek újjá a falu járók 12 ezer ingyen tankönyv az iskolásoknak 40 százalékkal több gyermek jár iskolába népi demokrácia szellemét sugárzó iskolák padjaiba. Ä demokrácia sikerét jelend ez, s az elért eredmény nem kismértékben a jól dolgozó pedagógusok érdeme. A legjobbak, munkájukért jutalmat kaptak: 68 zempléni tanító és tanár között 30 ezer forinfot osztottak ki az el- múlt hetekben ünnepi gyűlések keretében. A magyar nép kormánya a gyermekek tanulásának elősegítéséről is gondoskodott ebben az évben. Az olcsó tankönyveken túl a közoktatásügyi minisztérium ingyen tankönyveket osztott ki a gyermekek közölt. Zemplénben 5520 gyermek kapott összesen 12.400 tankönyvet. 8,60 forint lesz a szabad rizs kilója A Gazdasági Főtanács csütörtöki ülésén úgy határozott, hogy a kielégítő rizstermés miatt megszünteti a rizs kötött forgalmát. A kgkénti fogyasztói árat lényegesen leszállították: az eddigi 12 forinttal szemben 8.60 forintban állapították meg. Csökkent a fertőző betegségek száma Két hét óta folyik már a tanítás az államosított általános iskolákban. Hiába volt Mindszenty József és a vele szövetkezeit fekete reakció minden erőlködése: a magyar dolgozó nép a magáé nak tekinti az állami iskolákat. Bizonyíték erre az a nagysikerű tömegmozgalom, amelyet a dolgozók széles réiegei indítottak és sikerrel végeztek az elhanyagolt állapotban lévő, omladozó voit egyházi iskolák felépítésére. Zemplénben 30 falujáró csoport dolgozott vasárnaponként az iskolák újjáépítésén, összesen 50 iskolát építettek újjá, 9 ezer munkaórával és 80 ezer forint anyagköltséggel. Ez a munka méltó válasz a nép ellenségeinek. De válaszoltak a reakció hazugságaira a falu dolgozói is. Mig az elmúlt évben a tanköteles gyermekek 60%-a járt csak iskolába, addig most 8 szülők a.gyermekek 95 Vo-át küldik el tanulni a A vármegyei lisztifőorvoá jelentése szerint az elmúlt hónapban a fertőző megbetegedések száma Zemplén megyében a felére csökkent. Mig júliusban 147 en kaptak különböző fertőző betegséget, addig augusztusban összesen 73 voit a fertőző megbetegedések száma.
