Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-08-29 / 36. szám

<w ZEMPLÉNI Az állami általános iskolák várják a tanulókat Kik kaphatnak határátlépő Igazolványt? Fegyelmi vizsgálat Adriányi ügyvéd ellen & Kormányrendelet a haszonbérletről és a földvásárlásról IV. ÉVFOLYAM 36 SZÁM, Ára: 60 Hllár SÁTORALJAÚJHELY, 1948 AUGUSZTUS 29. Zemplén dolgozó parasztsága fi falusi általános szüvelkezetsk megvalósitásárél tanácskozott az MDP megyei szövetkezeti konferenciája Sátoraljaújhelyen a vármegyeháza dísztermében gyűltek össze az elmúlt héten víz sárnap megyénk dolgozó parasztságának szövetkezeti vezetői, a gazdajegyzők, a Magyar Dolgozók Pártjának falusi titkárai, az MDP első megyei szövetkezeti konferenciájára, hogy megvitassák parasztságunk legközelebbi feladatait, a falusi szövetkezeti mozgalom megerősítését és kiépítését. A megye minden részéből mintegy 300 an összegyűlt résztvevőket., közöttük külön Hegedűs András, Réesei László, Bomovszky János elvtárickat, a Pártközpont küldötteit és Prieszol józsef eh társ országgyűlési képviselőt, az MDP borsodi titkárát B o ndor József elvtárs, az MDP megyei titkára üdvözölte „ A Magyar Dolgozók Partjára — mondotta — mint a do'gozó parasztság legnagyobb pártjára bizalommal tekint az ország dolgozó népe Tőlünk várják minden kérdésben a kezdeményezést és olyan törvények al kotását, amelyek népűnk érdekeit szolgálják A szövetkezetek kérdésében Pártunk állás ponlja: a népi demokrácia mi den kényszertől mentes, a teljes önkéntességen alapuló mezőgazdasági szövetkezetek alapításúval megakadályozza a szegény és középparasztság leszfgényedését, lehetővé teszi felemelkedésüket“. Bondor elvtárs bevezető szavai után He gedüs András evárs az MDP központi szövetkezeti osztályának vezetője lépett a hallgatóság nagy tapsa közepette a szónoki emelvényre: demokratikus állam azonban biz- | küldötteik le a gépállomásokra a -------*--*■—.... i-.-,*-.*-* legjobb ipari munkás elvtársain­kat, akik valóban a dolgozó parasztságnak és a szövetkeze­teknek adnak segítséget. A termelési szerződésekről szólva Hegedűs elvtárs hang­súlyozta, hogy ezeket nagyrészt kapitalista cégek kötötték, s meg­történt, hogy nem vették át ide­jében a különböző terményeket. A jövőben tervszerűen aka­runk a népi demokratikus állam segítségévet a dolgozó parasztokkal szerződéseket kötni. tositja a szövetkezetek fejlődésé­nek előfeltételeit. Nemcsak adó- kedvezménnyel támogatja őket, hanem a gépállomások segítségével az állam lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztság hozzá­juthasson olyan mezőgazda- sági gépekhez, amit egyéb­ként nem tud megszerezni. A gépállomások nagyrészének élére régi uradalmi gazdatisztek kerültek, akik nem a dolgozó parasztságnak, hanem a kulákok- nak voltak a támogatói. Ezért Megsztíraielffilt íaluo a kizsákmányolási Bí8zá mólójának elején hangsúlyozta, hogy hazánk ban ma a dofgoiő nép van uralmon, nem kapitalista állam a magyar állam többé, hanem a nép államg. Ráírni tato t azokra a döntő váltó záookra, amelyek következ­tében hazánk ipara es Köz lekedése szocialista jelle­gűvé vált. Ezek után rátért a magyar falu helyzetére, ahol a fel­szabadulás, a földreform után sem szűnt meg a tőkís fej lődés, a gazdag parasztok, a spekulánsok gyorsabban gazdagodtak, mint az uj birtokosok, a dolgozó gazdák. A faluban mm szűnt még meg az embernek ember által való kizsákmányolása. — Ha mi szabadjára engedjük a tőkés fejlődést, szabad kezet adunk a gazdag parasztoknak, spekulánsoknak — mondotta -, akkor a dolgozó parasztok egy­más után mennek tönkre, aho­gyan történt ez a Horthyrend- szerben és ahogyan történik ez* ma Í3 a kapitalista országokban. Mi nem azért osztottuk fel a föl­det, hogy újra bérmunkásokká váljanak az ujgazdák, hanem hogy ezzel megnyissuk a dolgozó parasztság számára a felemel» kedés utját^ — Az ilyen viszonyok között kell meghatároznunk szövetkezeti mozgalmunk útját, amelynek sze­repe messze túl megy a szatócs­bolt keretein — mondotta Hege­dűs eivtárs. — Szövetkezeteink segítségével függetleníteni tudjuk a mai viszonyok között a dolgozó parasztságot a kulákságtól A dolgozó parasztoknak mó­dot ad a szövetkezet arra, hogy a nagy gaz dáktól füg­getlenül erősödjenek, gaz­dagodjanak, több termelést érjenek el és jobban tudják értékesíteni árujukat, jobban tudják beszerezni fogyasz­tási és termelési cikkeiket. A szövetkezetek segítségével megszilárdul a dolgozó paraszt­ság és az ipari munkásság szö­vetsége, parasztságunk közelebb ; kerül a népi demokrácia állam- j hatalmához. így segít a szövet- j kezet az uj parasztság kialakítá­sában, ezért fegyver a dolgozó j parasztság kezében, amely nélkül , harcát nem tudja megvívni. Szöveíkezeiek a kulákok kezében A továbbiakban rámutatott Hegedűs elvtárs, hogy a szövet­kezetek Zemplénben, de az or­szág többi megyéjében nem felel­nek meg ezeknek a feladatoknak. Döntő hiba, hogy jelentős szám­ban vannak régi kapitalista szö­vetkezetek, nagyrészt változatlan formában Ilyen a Hangya, a tej- szővetkezet s ide kell számita­nunk a parasztszövelségi szövet­kezeteket is. Ezekben a vezetés a falu gazdag^ parasztjainak ke­zében volt és' maradt a felszaba­dulás után is. De baj van a föld- rnüvesszövetkeeetekkel rs, ezek­ben is fennáll a tőkés veszély, az, hogy spekulánsok kerülnek be a szövetkezetbe. Mi nem vagyunk barátai még azoknak a kapila istáknak sem, akik a föld- müves3zövetkezeti köntösbe búj­nak, mert azt valljuk, hogy nem lehet a kapitalistákat belenöveszteni a szocializ­musba, ez csak újabb ki­zsákmányoláshoz vezetne. Nincs szillsség újgazdagokra A kapiialista veszély másik módja, hogy az ujgazda vezető­ségből kinő egy uj spekuláns réteg, hogy egy klikk veszi ke zébe az irányítást és kezd gaz­dagodni. Ezekre az újgazdagokra nincs szükségünk, még akkor sem ha párttagsági könyv van a zsebükben. Mi mindenfajta kizsákmá­nyolás ellen vagyunk, mi a szövetkezeteket a falu egész dolgozó pa asztságának se­gítőeszközeivé akarjuk tenni. Nagy hiba az is, hogy sok helyütt az ujgazdák nem vesznek be régi dolgozó parasztokat, párttagok nem veszik be más pár. tagjait a szövetkezetekbe. A továbbiakban Hegedűs elv társ hangsúlyozta, hogy a ma­gyar szövetkezeti mozgalom elmaradott, a nemzetgazdaság egyéb ágaiíioz viszonyítva. A népi Megszervezzük a boréríékesliésl borhHeieket nagyrészben nem szövetkezeteink kapták, hanem a különböző borkereskedők. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha a bort az állam és a földmüvesszövet­Az értékesítésről szólva hang­súlyozta, hogy az állam irányí­tása alatt álló vállalatok igazi támaszai a szövetkezeti mozga­lomnak. Meg fog mutatkozni ez a bor értékesítésében, amelyet eddig a spekulánsok, de a MObzK is kapitalista Kódon végeztek. A kezetek, segítségével vásárolják fel, kikapcsolva a spekulációt. Általános, egységes fnlusi sxöveíkexeíekei i Így, ezen az utón fogjuk kiala­kítani az erős népi demokratikus szövetkezeti mozgalmat, amely­nek első lépése lesz, hogy a fötdmüvesszövetkezetekből megteremtjük az általános és egységes falusi szövetke­zetei, amelybe bevonjuk az egész dolgozó parasztságot. Itt vigyázni fogunk arra, hogy a szövetkezet vezetése szilárdan a dolgozó parasztok kézében ma­radjon. Ezeknek a szövetkeze­teknek az lesz a feladatuk, hogy bekapcsolódjanak a mezőgazda- sági termelésbe, hogy tagjaiknak lehetővé tegyék a jobb termelési feltételeket. Etuián Hegedűs elvtárs a szövetkezetek értékesítési és fogyasztási tevékenységé­nek fontosságát iiangsu iyozta. Mi nem akármiféle módon akarjuk átadni a sző vetkezet* knek az értékesítést, — mondotta — hanem úgy, bogy a hasion ,a do'gozó parasztoké legyen. Ezért tan­folyamokon képeztünk ki gyapjú és gabona felvásárló­kat, akik jó! megállték a he iyítket. Külön kiemelte, hogy az uj falusi általános szö­vetkezetek munkájában az egész tagságnak részt kell venni és a felső vezetésbe be kell vonni a dolgozó parasztságot, különösen a parasztasszo nyokat. Bejelentette, hogy felállítják a földműves szö­vetkezetek megyei és orszá­gos választmányait, mint népi ellenőrző szerveket a MOSZK mellé. Ezután a földbérlő szövetkezetekről szólva hangsúlyozta, hogy a dolgozó parasztság kívánsá­gára a nagybérleteket a föld­osztásból kimaradt, még min­dig napszámba járó, föld­munkásokból alakult bérlő szövetkezeteknek kell juttatni. Ezeknek munkájukban min­den segítséget meg keli ad­nunk. A Magyar Dolgozók Pártjának ’vezetésével a szocializmus felé! Beszédének végén Hege düs András hangsúlyozta: a szövetkezeti mozgalom csak a Magyar Dolgozók Pártjá nak vezetése mellett tud erőssé, egészségessé fejlődni, csak igy érvényesülhetnek a dol­gozó parasztság érdekel. Ezért ezt a bonyolult munkát pártszervezeteink nélkül nem tudjuk elvégezni. Országunk­ban a szocializmust nem tudjuk felépíteni anélkül, hogy ne építenénk a szo­cializmust a falun is. Pár­tunk már sok nehéz feladatot elvégzett Rákosi Mátyás eivtárs vezetésével, ezt a munkát is el fogja végezni, felépíti a dolgozó parasztság virágzó, jő módot biztosító mezőgazdasági szövetkezeteit — fejezte be beszédét a hall­gatóság lelkes ünneplése közben. A ciolpo^ö pairvezesse £sl falusi SíKövelfeeíeetekeí Ezután Vőlgyesi János eivtárs az MDP megyei szövetkezeti ve­zetője tartotta meg szervezeti beszámolóját. Rámutatott arra: a i.fö!dmüvesszövetfeezetek első feladata, hogy megnyissa kapuit a dolgozó parasztság előtt. Ugyan­ekkor meg kell akadályozni a kulákok befurakodását. Hang­súlyozta, hogy a szövetkezetekből el kell távolítani kíméletlenül azo­kat a korrupt vezetőket, akik saját maguk hasznát nézve megkárosítják a paraszt­ságot. Ismertette azt a rendeletet, amely szerint valamennyi földműves- szövetkezetben ez év december 31-ig alakuló közgyűlést kell tar­tani és az uj alapszabályok ér- j telmében a földmüvesszövetke- I zetek igazgatósági és felügyelő- bizottsági tagjait négyötöd rész­ben a dolgozó parasztokból keli választani. Hangsúlyozta Völ- gyesi elvtárs, hogy azoknak az értelmiségieknek, akik bebizo­nyították a náp iránti hűségűket és szeretetüket, ott a helyük a szövetkezetekben is, de a vezetést a dolgozó paraszt­ság kezébe kell adni, mert esak Így vehetünk Irányt a falusi egységes szövetkeze­tek megvalósítására. Ezért adjuk ki most a jelszót: arccal a szövetkezeti mozgalom felé. Mozgósifsuk a széles nép­rétegeket, mert a szövetkezet az az emeltyű, amely a régi világot a faluban kifogja vetui a sarkai­ból és .a dolgozó parasztságot rávezeti a szocialista fejlődés . széles útjára — fejezte be beszé­dét nagy tapsok közben Vőlgyesi elvtárs. Ezután a földműves szövetke-

Next

/
Thumbnails
Contents