Zempléni Népujság, 1948 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-07-18 / 30. szám
ZEMPLÉNI Hogyan nyúzza a zsíros paraszt a szegény embert ? „A mi kis városunk“ dicsősége Internálják a spekuláló cséplőgéptulajdonosokat IV. ÉVFOLYAM 30. SZÁM. Ara: 60 fillér SÁTORALJAÚJHELY, 1948 JÚLIUS 18. Eg?es maimosok megakarják károsítani az örölletö gazdákat A megye számos községéből panasz érV-r/'-n malomok ellen, akik a gazdáktól, azon a címen, hogy nedves gabonát őrölteinek, a száradásra 10-15-20 kilogramot is levonnak. Úszta Gyula elvtárs utasítására a közellátási fel ügyelősiet körrendeletben fi g\ elme:, itti a nmhno' okát, hogy nedvesség címén a ga hónából nem vonhatnak le. Azok ellen, akik igv teljesen jogtalanul és önkényesen megkárosították az őröltető gazdákat, a legszigorúbban fognak eljárni. Aljas merényletei követtek el az Olasz Kommunista Párt főtitkára ellen Hétmillió munkás sztrájkol! Követelik a felbujtó kormány lemondását E búért s* rdá't feiwäbo rílő és: aljiks merényletet kö veitek e! Paimiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, h demokratikus r Népfront veMőja elfen RóBarátsági és segélynyújtási szerződést kitettünk Bulgáriával Szerdán. délután Dinnyés Lajos Btiniszttrelnök, Rákosi Mátyás elv társ, Szakosíts Árpád dvtára, miniszterelnök- helyettesek, Molnár Erik elv társ, külügyminiszter Bulgária fővárosába Sz‘-fiába utaztak, hogy megkő^sftk a ma gyár-bolgár barálsági — és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A magyar kormányköldöit- ség Jugoszlávián keresztül utazott, ahoi Szimles jugoszláv külügyminiszter kisérte a bolgár határállomásig a magyar államférfiakat. Sió fiát) ;n G'-rtirgí Dimitrov bolgár mi* iv/i-r h-.ök és a i-os- mány tagjai fogadták őket. A bolgár dolgozók nagy tö mpge gyűlt össze a miniszterelnökség épülete előtt és éltették a magyar államférfiakat, A kormányküldöttség látogatást tett Nejcsevnél, a bolgár nemzetgyűlés elnöké nél, ahol Dinnyés Lajos mi-' nisxteretnök válaszolt az üd yöz'ő beszéd kre. —- Látogatásunknak az a célja, — mondotta — hogy megkössük a bolgár kor mánnyal a barátsági és köl csöndé segélyn,ujtási egyez ményt, továbbá, hogy meg szilárdítsuk azt a békearc- vnnalat, amelynek az élén a nagy Szovjetunió áll. A magyar kormányküldöttség és a bolgár kormány tagjainak jelenlétében lefolytatott tárgyalások eredménye ként, pénteken délelőtt Diny nyés Lajos magyar és Dl mitrov bolgár miniszterelnökök aláitták a magyar bolgár szerződést, amely még jobban megszilárdította a két népi demokratikus ország közötti testvéri és baráti viszonyt. ' 485 ezer forintot utaltak ki a zempléni iskolák újjáépítésére ;oában. Togliatti elvlársat egy fiatalember, amikor ki lépett az omágház kijáratán, három pisztolylövéssel súlyosan megsebesítette. A merénylőt aznap letartóztatták. A gyilkos szándékú és aljas orvtámadás egén Olaszországban a'dolgozók milliói nak felháborodását váltotta M. Csütörtökön reggel a Szakszervezeii Szövetség felhívására hétmillió munkás, lépett sztrájkba Az Olasz KP és a szocialista párta parla-^ mentben a merényletért fe-* lelős, népellenes USA béren# Gasperi kormány azonnal lemondását követelte. Az olasz munkásság az egész országban hatalmas tömegtüntetéseken mutatta meg erre a becstelen merényletre válaszolva erejét. A répellenos kormány belügyminiszterének utasítására rendőrség a tüntetések alkalmával ösz- szetüzéseket provokált, amelynek számos olasz dol- gzző esett áldozatul. A Togliatti ellen tiköve tett merénylet az egész világ dolgozóinak osztatlan felháborodását váltotta ki. Az MDP Politikai Bizottsága azonnal táviratot küldött az olasz Kommunista Pártnak amelyben felháborodását fejezte ki sz aljas merényletről és mielőbbi gyógyulást kívánt Tőgliatti elvtársnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja nevében Sztálin küldött táviratot az Olasz KP nak, amelyben együttérzését biztosította a [hősiesen har- culó olasz nép és annak szeretett vezére iránt. A beszolgáltatás nemzeti feladat A koalíciós póriok határozata A Magyar Dolgozók Pórijának pro-, ra'mnyiJatko át."bí': * 4 demokratikus nevelés egységes szellemének bizto sttása szükségessé teszi az általános iskola rendszerének megszilárdítását és kiépítését, iskolatermek és épületek, tanítói lakások építését, a tanulók olcsó és később az állam teherbíró képessége szerint ingyenes ellátását iskolaszerekkel és tankönyvekkel.* Az MDP programja nem maradt papíron. Most, az isko’ák államosítása után — valósággá válik. A düledező, romos, elhanyagolt állapotban lévő volt felekezeti iskolákat még ez esztendőben újjáépítik, kijavítják. Bóka László elvtárs, közok tstásügyi államtitkár e héten Sátoraljaújhelyen járt és bejelentette, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának megyei bizottsága javaslata alapján Zemplén megyében a leg eihanyagoltabb állapotban lévő 17 iskola részére ösz- szesen 485 ezer forintot utalt ki újjáépítés céljaira a kultuszminisztérium. Ebből az összegből 377 ezer forinfot fordítanak építkezésekre, 108 ezer forintból pedig kiegészítik az iskolák felszereléseit. Az alábbi köz Bégekben kezdik meg rövidesen az iskolaépületek átépítését: Alsóbereckiben 18 ezer forint költséggel, Bőd- roghalászban 10, Bodrog- klsfaludon 2, Vilma tanyán 2.800, Cigándon 12, Gesz- telyen 8 Hernádnémetin 30, Me >yaszón 5, Mikóházdn 22, Sárospatak- Várhomok tanyán 30, Taktaharkányban 60, Tlszakarád Mária majorban 5, Zemplénagárdon 40 éa Tolcsván 30 ezer forint költséggel. 75 ezer forintot kapott az újhelyi kereshedeimi iskola A sáioí ill ujhe'yi Icons- kedeimi is-ob-, amelyet a régi rendszerben, a város vezetői egy öreg lakóházban helyezlek el — most jelentékeny segítséghez jutott : 75 ezer forintot utaltak ki kisebb építkezések elvégzésére, amelyek már szeptemberig — a tanítások meg kezdéséig — befejeződnek. A magyar népi demokrácia az iskolák államosítása után azonnal megkezdte a falvakban az építkezéseket. Most még csak a legjobban rászoruló régi épületeket hozzák rendbe. Az uj 5 éves terv azonban a magyar falvakban é« v-író?.oV<v>n kor hí. rü, modern issolát epií m >jd. S uj és régi iskola épületekbe egyaránt uj szellem költözik. Úgy ahogv az MDP programja céíul tűzte: ,Az általános műveltség, a szaktudás, a haladó nemzeti és emberi kultúra kincseit hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára..." A Magyar Dolgozók Pártja a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasz párt, továbbá a FEKOBz és az UFOSz vezetői értekezletet tartottak, melyen az alábbi határozatot hozták: 1 a gabona betakarítása, csép!ése,a cséplés eredményének hathatós ellenőrzése, valamint a demokratikus kormány által megálapltott beszolgáltatás! kötelezettség teljesítése egyike a legdöntőbb nem- .zeti feladatnak. Annak maradéktalan végrehajtása a 3 éves terv éa Így t*z életszínvonal emelésének alapja, valamint ettől függ a dolgozók zavartalan kenyérellátása, továbbá az elemi kárt szenvedett vidékek vetőmaggal való ellátása is. 2. legszigorúbban utasítják szervezeteiket és felkérik a többi népi szerveket is, hogy hatáskörükben a gabonatermés betakarítására és a dolgozók ellátásának biztosítása érdekében elvégzendő nagy munkában teljes erejükkel vegyenek részt 3. a koalíciós pártok és népi szervek helyi szervezeteik vezetői számára kötelezővé teszik hogy jó példát mutassanak? azok ellen pedig, alk: 1. a csépléssel és a gabonabeszolgáltatással kapcsolatos érvényes rendelkezéseket nem tart Ják be, vagy azoknak végrehajtását hátráltatják. 2. elnézik, hogy azoknak végrehajtását mások akadályozzák, 3. a rájuk bizott munkát hanyagul látják el, a szervezeti szabályzataik szerint a legszigorúbban eljárnak. A falusi szövetkezeteket csakis a parasztság önkéntes güiatarnzásával lehet építeni Gerő Ernő iránytmutató beszéde az MDP szövetkezeti konferenciáján A Magyar Dolgozók Pársji 10 A.o és 11 én tarioüa első szövetkezeti konferenciáját Budapesten Az MDP megyei titkárainak, a termelési versenyben kitűnt gazdák, a Kossuth díjas szövetkezetek, a szövetkezeti vezetők előtt, Gerő Ernő elvtárs miniszter hatalmas beszédben mutatta meg a magyar szövetkezeti mozgalom útját. Többek között meghatározta a falusi szövetkezetek feladatait is. — Népi demokráciánk szövetkezeti rendszerének kiépítésénél a súlypontot a falusi általános szövetkezet megteremtésére, a földmű vesszö- vetkezeteknek általános falusi f, övettezeiíé vdó f- sére kell helyeznünk. Arra keli vennünk az irányt, hogy az értékesítési és elosztási tevékenység hathatós támo gatása mellett előmozdítsuk a termelés szövetkezeti megszervezését. Emellett a termelő szövetkezetek egyszerűbb formáira kell irányt vennünk, mert ezeket a dolgozó parasztság könnyebben teszi magáévá, mi pedig semmit sem akarunk tenni a dolgozó parasztság ellenére, hanem csakis vele együtt, önkéntes elhatározása és meggyőződése alapján. Hangsúlyozta G;rő elvtárs, a termelés szerződéses rend szerének fontosságát, amely nem a falu tőkés elemei, hai.cíq a dolgozó parasztság érdekeit kell, hogy szolgálj1*. Kiemelte az állami mező gazdasági gépállomások fon tosságdt, amelyeknek számát fokozatosan 750 re emelik. Arról is kell gondoskodnunk, hogy a bérbeadott föld ne a kulákok kezébe kerüljön, hanem mezőgazdasági munkások és kisparasztok bérlőszövetkezetei műveljék meg. Ezeket a feladatokat a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás vezetésével kétségtelenül megoldja, Ugyanúgy, ahogy sikeresen megoldotta a többi feladatokat is — fejezte be iránytmutató beszédét Gerő Ernő elvtáti
