Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-05-11 / 19. szám

ZEMPLÉNI NEPUJinG III. ÉVFOLYAM 19. SZÁM. Ára: 40 üllér Uj vasúti menetrend a negyedik oldalon — Közöljük a szőlőmun- kások uj órabéreit SÁTORALJAÚJHELY, 1947 MÄJUS II. Sátoraljaújhely dolgozói! Ma délután 5 órakor a forint bejelentésének első évfordulóján Rákosi Mátyás elvtárs beszél Angyalföld dolgozói előtt. A nagyjelentőségű beszédet a rádió is közvetíti, hallgassuk meg tömegesen Nlepszerte vidáman ünnepeltél! május elsejét Az első szabad május 1. a felszabadulás után, a második világháború utolsó napjaiban köszöntött a magyar népre. Országunk elpusztítva, gazdasági életünk szétrom­bolva hevert a földön, de már megindult az ujjáépiiés és javában folyt a földosztás. A második május 1. az infláció tébolyitó tánca közepette zajlott le, amikor még csak re mény volt, hogy szilárd pénzrendszerünk lesz és ezzel együtt a gazdasági javulás is ránk köszönt. Ez a harmadik máju3 elseje azonban már úgy köszöntött ránk, hogy a magyar nép az újjáépítés terén, gazdasági téren is óriási eredményeket mutathatott fel. Eredményeinkért külföldön is megbecsülnek, gazdasági helyzetünk nagyot javu’t és állandó emelkedést mutat. Ennek a bíztató öröme sugárzott a május elsejét ünneplők arcán. Megyénk majd minden községében gyűléssel, szó­noklatokkal, felvonulással és vidám majálissal, tánccal, szórakozással ünnepeltek meg a munka ünnepét. SZERENCSEN a Baloldali Blokk pártjai közösen tartották meg az ünnepet. A Cukorgyárat gyö nyörüen feldíszítették zász­lókkal, feliratokkal és este kivilágították. Az utcákra május 1-i jelszavakat festet­tek. A gyűlésen iöbbezres tömeg vett részt, akikhez az MKP részéről Aczél György elvtárs megyei titkár beszélt. Május elseje — mondotta többek között — a tavasz ünnepe, a dolgozók ünnepe. Ünnepelnek ma az egész világ dolgozói. Görögországban, ahol a szabadságharcosok fegyverrel a kézben küzde­nek a külföldi imperialisták és a belföldi fasiszták ellen, Amerikában, ahol a szerve­zett munkásság óriási harcot folytat a reakciós nagytőke ellen, amely munkásellenes törvényekkel akarja szabad­ságukat megfojtani és ünne pelnek még Spanyolország­ban is, Kínában, Indonéziá ban és mindenhol, ahol a népek felszabadulása még nem következett be. Minden májusban szabad nyarat vár­tak a dolgozó népek. A múltban mi sem ünnepel­hettünk szabadon, a Vihar­sarokban csendőrszuronyok támadtak a május 1-ét ün­neplő földmunkásokra, a vá rosokban pedig lovasrend- őrök kardlappal rohamozták meg a tüntetőket. Estére a börtönök parasztokkal és munkásokkal teltek meg, akiknek nem volt más bű­nök, mint hogy a dolgozók nagy napját ünnepelték. Ma két éve még háború volt — folytatta — ami !e- rombpüa az országot, de a két év alatt előre mentünk és ma úgy néznek ránk, mint a csodák országára. Vannak azonban meg belső ellenségek: a volt nagybirto­kosok, a nagytőkések és Horthy , minden rendű és rangú lakája,; kik haditerve- két kovácsolnak a dolgozó nép ellen, összeesküvést szer veznek, hogy a dolgozókat újra nyomorba taszítsák és szembe állítsák egymással. A mi jogfolylonos8águnk nem az embertelen Horthy rend­szer, a nagybirtokotok jog folytonossága, hanem Dózsa György, Esze Tamás, Rá­kóczi, Petőfi és Kossuth szabadságharcainak jogfoly­tonossága. Nagy eredményeket értünk el és most már nemcsak hátra tekinthetünk, hanem előre is. A 3 éves tervvel megszünteijük a gazdasági zűrzavart, jómódú, bőségben élő ország leszünk. Az elet színvonal emelését már eb­ben az évben el kell kezdeni és ezért augusztusban meg kell lennlök az uj kollektiv szerződéseknek, s addigra az agrárollót is le kell szűkíteni. Ha a paraszt a saját földjén akar nyugodtan dolgozni, ha a munkás nem akar kizsákmányolt rabszolgája lenni a tőkéseknek és ha az értelmiségi a fizikai dolgo­zóval mint testvér akar fel­emelkedni, akkor szorosan össze kell fognunk és résen kell lennünk. Mi nem olyan demokráciát akarunk építeni, ahol sokan nyomorogva dol­goznak és kevesen élveznek, hanem olyat, ahol a dolgozó a munkájából tisztességesen megél. Nemes versenyt hirdetünk május 1 én, mert mi kommunisták a május l et versennyel szoktuk meg ünnepelni. Abban versenyez zenek egymással a pártok, hogy melyik tesz többet a népért. Ehhez fogjunk kezet és készüljünk együtt a bé­kéért, a rendért és a nyu­galomért — harccal is, ha arra kényszerítenek — fe­jezte be Aczél elvtárs hatal­mas é jenzés közben. A kitünően sikerült fel­vonulás és gyűlés után nagy tömeg részvételével egész délután tartó majálist és ün­nepélyt rendeztek szinielö- adással, szavalatokkal, ko­moly és tréfás sportverse­nyekkel, este pedig meg­kezdődött a bál és eltartóit egész hajnalig. OLASZLISZKÁN diadalkaput állítottak május elsejére elvtársaink, s reggel zenés ébresztőt adtak. A fel­vonulók zenekisérettel a falu több utcáját bejárták és a diadalkapunál fogadták a szónokokat. Az MKP nevé­ben Dégi elvtárs, budapesti népnevelő mondott beszédet. Délután kezdődött a nép­ünnepély és éjfélig tartott a bál. TOKAJBAN Úszta Gyula elvtárs a me gyei bizottság tagja volt pár­tunk szónoka. A római kato­likus pap, Skriptczki kimu­tatta ellenérzését a dolgozó magyar nép ünnepe iránt, mert már korán reggel ki vitte az ifjúságot a szomszé­dos erdőbe külön majálisra, amit eddig még egyetlen vasárnapon, vagy ünnepna­pon sem tett meg. Ezen a cselekedetén Tokaj dolgozói igen megbotránkoztak. Dél­után futbalmeccset és nép­ünnepélyt rendeztek Tokaj­ban jól sikerült bállal egy­bekötve. RICSÉN a Baloldali Blokkba tömö­rült pártok rendezték meg az ünnepélyt. Gyönyörűen kitett magáért a dalárda, amelyet Sípos István igaz­gató-tanító vezetett nagy hozzáértéssel. Az ünnepi be­szédet Boros elvtárs, csepeli vasmunkás tartotta. Zem- plénrgárdon az ünnepélyt Nemesik Endre református lelkész nyitotta meg és be­szédében kiemelte a mun­kásság erőfeszítéseit az újjá­építésért. Május elseje nem­csak a munka ünnepét je­lenti nekünk — mondotta —, hanem a népi demokrácia felé vezető ut tavaszát és nekünk ezt az utat követni kell, mert ez az emberiség megbékélése és jobb léte felé vezet. Pártunk részéről Szat márl elvtárs, járási titkár mon­dott tartalmas beszédet. NAGYROZVÁGYON Bárány István református lelkész vezette be a május 1-ét, amelyen az MKP fiatal kullurgárdájának énekszámai emelték a gyűlés hangulatát, majd estig tartó majálist ren­deztek. Révleányváron Mészáros elvtárs beszéde után majálist tartottak, s azt kerékpárversennyel kötötték össze. Cigándon több mint 500 hallgató jelent meg a május 1-i gyűlésen. ERDŐHORVÁTIBAN és Komlóskán majdnem minden ház elé májusfákat állítottak. Monokon a nem­zeti bizottság rendezésében tartották meg az ünnepélyt és a Kisgazdapárt is részt- vett benne. A Kisgazdapárt résztvett Pácinban és Ka roson is a gyűlésen, mind­két községben szónokot if állított. Tolcsván zöld gá­lyákkal, piros és nemzeti szinü zászlókkal emelték as ünnepség fényét, térzenét adtak és este táncot rendez­tek. Tiszakarádon a sza­badban rendeztek táncot délután. TÁVOLESŐ TANYÁKON is megünnepelték az idén május 1-ét. Várhomoktanyán, Láplótanyán, Becskedtanyán, Istvdnmajorban és Józstf- majorban, meg a többi ta­nyákon összegyűltek a pa­rasztok, hogy megünnepeljék a munka ünnepét. Ahol csak 50—60 embert lehetett is várni a gyűlésre, az MKP ki­küldte szónokát, hogy május 1. jelentőségét ismertesse a dolgozó parasztsággal. SÁROSPATAKON a Baloldali Blokk előkészítő bizottságot alakított és szine- sen, impozánsan szervezte meg a felvonulást. Másfél­ezer résztvevője volt a május 1-i ünnepségnek, ott volt a pataki értelmiség, a diákság, mellettük a munkások, pa­rasztok, a kereskedők és kis­iparosok. Az MKP szónoka Bencze László elvtárs, járási titkár volt. Majálissal és bállal szórakozott a gyűlés után Sárospatak népe. Sok-sok faluban rendeztek még gyűlést és népünnepélyt, amiről a beszámoló nem fér már el hasábjainkon. A lel­kes, vidám hangulatban meg­ünnepelt május 1. azt bizo­nyítja: a dolgozó nép ént, hogy szabadságának \birto- 1 kába jutott és azzal meg­tanult élni is. Figyelmeztetés is volt ei a zempléni május 1. azok felé, akik még mindig a dolgozók öntudatlanságára spekulálnak és azt hiszik, hogy sikerülhet nekik még- egyszer a magyar népet a reakció szekere elé fogni. Nagyarányú, színes felvonulással ünnepelték Sátoraljaújhelyen a május elsejét Sátoraljaújhely dolgozó népe teljes számban fe'vo- nult május elsejének meg­ünneplésére. Már hetekkel előbb folytak a lázas elő­készületek. Az üzemek dol­gozói, a pártszervezetek meg­lepetéseket készitettek elő, hogy május 1-át, a munka ünnepét ezzel is méltóképen ünnepeljék. Előző este kezd­ték díszíteni a házakat, fel-

Next

/
Thumbnails
Contents