Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-09-14 / 40. szám

1947. szeptember 14. ZEMPLÉN VARMEGYE KITETT MAöAÉRTI A falvak dolgozó népe hitei tett a kommunisták melleit Zempléni Képnjaág Nevezetes nap marad Zemplén vármegye életében 1947. augusztus 31 e. Ezen a napon, az országgyűlési választások napján az ország északi csücskének parasztsága felzárkózott a leghaladottabb, demokratikus szempontból legfejlettebb vármegyéknek, a Tiszántúlnak jöldmives népéhez. Bebizonyította ezen a napon Zemplén megye dolgozó népe, hogy Rákóczi és Kossuth emléke, a magyar szabadságharcok szelleme nem veszett ki még a Hegyalja és a Tisza Bodrogpart népéből. Hiába az ország legszegényebb, legelmaradottabb megyéje Zemplén, hiába fogott össze itt minálunk a reakcióval az aszály és a jégverés okozta kár is. Minden nyomorúság között Is felismerték a zempléni dolgozók, hogy a bajok oka nem a demokrácia, nem a koalíció, nem a kommunisták — ahogyan azt a nép ellenségei suttogják, hanem ellenkezőleg, éppen a kommunisták, a nép igazi barátai azok, akik a háború okozta sebek begyógyitásán dolgoznak, s akik a rájuk szórt minden mocsok és rágalom ellenére kivezetik — fáradhatatlan, szívós munkájukkal, a nép iránti olíhatatlan szeretetükkel, józan, meggondolt politikájukkal — hazánkat a pusztulás szakadékából egy napos fennsíkra. Meglátta Zemplén népe, hogy békét, bőséget és biztonságot az hoz csak Magyarországra, ha a magyar kommunisták vezetik az országot és ezért kivétel nélkül a megye minden falujában és tanyáján szavazatok százaival és ezreivel erősítette a Magyar Kommánista Pártot, amelyik a dolgozó nép szavazataival 1947. augusztus 31 én. Zemplén vármegye legnagyobb, legerősebb pártja lett! RAGYOGÓ napsütésben indult vasárnap reggel 7 órakor megyeszerte a sza­vazás, s nem is zavarta meg egész nap más, mint egyes helyeken — különösen a szerencsi járásban — a Pfeiffer- féle pártnak, a 7 es listára történő erőszakos és törvényellenes propagandája: autón megjelent Dgynökeik a szavazóhelyiségek ajtajá­ban szórták el röpcéduláikat és az ujságpapirosból kivá­gott hetesek tömegét. A de­mokratikus pártok öntudatos bizalmiai azonban nem hagy­ták annyiban a dolgot, ha­nem felszedették 50 méteres körzetben Pfeiffer doktorék bizalmijaival a szétszórt pro­paganda anyagot. A SZAVAZAS IRÁNT igen nagy volt az érdeklődés. A megye sok községében csaknem 100% ban lesza­vaztak a választók, s a ta nyák közfll nem egy már délelőtt befejezte a szavazást és megkezdte a szavazatok megszámlálását. Már ekkor láthatóvá vált, hogy 1945 óta milyen hatalmasan előre­tört Zemplénben a Kommu­nista párt. A Karcsa melletti István majorból, a monoki tanyákról, a Megyaszó mel­letti Újvilágról, a sárospataki járás Vilma-tanyájáról jelen­tették egymás után az MKP mindent elsöprő abszolút győzelmét. PÁRTUNK VEZETŐIT mindenütt az elvtársak — férfiak és asszonyok, s az ifjúság — vidám „szabad­ság“ köszöntése fogadta. A legkisebb falvak kommunistái is tudták, hogy a nép érde­kében végzett jó munkájuk bizonyságául ma győzni fog az igazság, győzni fog a Kommunista Párt listája az l es. Este, amikor 8 óra után mindenütt megkezdődött az urnák felbontása és a szava­zatok megszámlálása, izgatott fejek hajoltak a bizottságok asztalai fölé. Egyedül a kom­munisták ültek sziklaszilárd nyugalommal az asztal körül, ök már akkor tudták, hogy mi lesz az eredmény. Ponto­san darabra ők sem ismer­hették a leadott szavazatok számarányát, de tudták, is­merték pártunknak a válasz­tás előtti hetekben hatalma­san megnőtt taglétszámát, s azt is tudták, hogy a hozzánk belépett férfiak és asszonyok: parasztok, munkások, kisipa­rosok, kiskereskedők, értel­miségiek azért csatlakoztak hozzánk, mert a mi híveink, mert helyeslik pártunk po­litikáját. Pártunk vármegyei bízott ságának egyik augusztusi ülésén Aczél elvtárs azt a fel­adatot adta munkatársainak, hogy állapítsák meg minden községben: hányán fognak az 1 es listára szavazni. A következő ülésen a megyei bizottság tagjai sorban be­számoltak minden egyes köz­ségről, a leadott számokat jegyzőkönyvbevettük és meg­állapítottuk, hogy járásonként hány szavazatot fog kapni a Kommunista Párt. Megír­hatjuk, hogy ez a becslés csodálatos hűséggel — járá­sonként 100—150 szavazat eltéréssel — fedi a bekövet­kezett eredményt. S ez nem azért van igy, mert a kom­munisták jól tudnak jósolni, hanem azért, mert a nép kö­zött élnek, ismerik annak, minden gondját baját, isme­rik a dolgozó nép gondol­kodásmódját és véleményét, s ismerik saját erejüket és gyengéiket egyaránt. MI TUDTUK, hogy Mo­nok, Taktaharkány, Három­huta, Bodrogolaszi, Kom- lóska, Ond és Alsóberecki népe mellettünk áll. Tudtuk, hogy nemhiába dolgoztunk, hogy nem hiába verekedtüuk ki erdőt, kompkérdést, vető­magsegélyt, biztosak voltunk abban, hogy a községek népe emlékszik még a falujárók adta segítségre. Bodrog- olasziban az 1945-ös 10 o/t ról 65o/o ra emelkedett a kommunista szavazatok szá­ma, Taktaharkányban 12 ről 65|re, Komlóskán 14 röl 62 re, nőtt a százalékarány. Monokon 1945 ben 203 an szavaztak az MKP ra, most pedig csak az asszonyok kö­zül 291-en választották a vöröscsillagos nemzeti lo­bogót, s igy lettünk 72% kai a legerősebb párt Kossuth Lajos szülőfalujában, Mono­kon, ahol 565-en szavazlak a kommunistákra, mig a többi 8 pártra együtt összesen 258 szavazatot adott le a nép, | melynek önludalosságára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Szociáldemokrata test­vérpártunk a nem kommu­nista 258 szavazatnak kis híján a felét, 120 szavazatot kapottegyedül. Háromhután 274 szavazatból 248 esett az MKP-ra, a szavazatok 90% a, Ond községben pe­dig az 1945 ös 22% kai szemben most 56%, több mint a szavazatok fele. Alsó- bereckiben 1945 ben is jó volt az eredmény, de most szinte rádupláztak. A leadott 360 szavazatból 57% nyi esett az MKP-ra, 95 férfi és 110 asszony tette az 1 es kockába a keresztet. DE NEMCSAK ez a 7 község tett ki magáért, hi­szen itt fekszik előttünk a hivatalos kimutatás, mely szerint a megyének még az az 5 községe is, amelyikben még 1947 februárjában — megyei konferenciánk idején — sem volt pártszervezet szintén nagyot haladt kom­munista szavazatokban. Alsó- regmecen, — amelyik egyéb­ként arról nevezetes, hogy a Szociáldemokrata, a Kis­gazda és a Parasztpárt haj­szálnyira ugyanannyi szava­zatot kapott — nem kaptunk 1945-ben egyetlen szavazatot sem, most pedig a szavaza­tok 5% a esett ránk. Felső- regmecen 1945 ben egyetlen szavazatot kaptunk csak, moBt pedig 17 és fél százalékot. Hercegkuton ötszörösére, Károlyfalván tizennégyszere- sére emelkedtek szavazataink, Rátkón pedig az 1945-ös 5 szavazattal szemben 133 szavazatot, 87% ot kapott a Magyar Kom­munista Párt! S a legjobb és leggyen­gébb eredmények között ott találjuk a .közepes“ ered­ményeket : Mezőzombor- ban megtízszereztük sza­vazatainkat, Taktaszadán 8 ról 195-re emelkedett sza­vazataink száma, 8 igy utolsó pártból első párt lettünk a községben. Mi tudtuk, de ki más hitte volna, hogy Vily- Vitányban 78 férfi és 80 asszony fog az MKP-ra szavazni, vagy hogy Tisza- lucon 94 ről 410-re nő szavazataink száma. KIEMELHETNÖK még sorban a Sárospatak-kör­nyéki tanyákat, vagy meg­írhatnék, hogy a megye hány községében lett első párt a Kommunista Párt. Beszélhet­nénk Riese 42%-áról, vagy Nagyrozvágy 39% áról. Meg kellene külön emlékezni a döntő győzelmekről: Tl- szakarád 809 kommunista szavazójáról, Tolcsva 39 és Vámosujfalu 46% áról. Makkoshotyka és Bodrog- sára 40%-on felüli ered­ményéről, arról, hogy Olasz- liszkán, Bodroghalomban és Vajdácskán, Révleány- várott és Mádon minden harmadik ember és asszony a kommunistákra szavazott. DE ALIG VAN olyan köz­sége a megyének, ahol büsz­keségtől ragyogó arccal ne dicsekednének a jó munka eredményében részes kom­munisták. Csak ki kell menni Pácinba, ahol 150%-kal növekedett az MKP szava­zatainak száma, vagy be­szélni kell a Karos község­beli elvtársakkai, akik több mint 43% át, vagy a Kar- csa-beliekkel, akik 45% át kapták a leadott szavazatok­nak. Felsöberecki sem sok­kal maradt el: 41% on fe­lüli az eredmény. S itt van­nak a szerencsi járás köz­ségei — azé a járásé, amelyik a legjobb eredményt, 36%-ot érte el a megyében! Éljen maga Szerencs, a járás szék­helye. Nemcsak a cukor- és csokoládégyár öntudatos munkássága, de a szerencsi dolgozó kisemberek, az ér­telmiség is pártunkra szava­zott, s igy kaptunk ezren felüli szavazatot, 42%-ot! Megyaszó a maga 42% - ával ugyancsak megmutatta, hogy töretlenül él a község demokratikus szelleme. Be­kecsen, Legyesbényén és Tállyán is hatalmasan előre­tört az MKP s meghárom- szorozva-négyszerezve 1945- ös szavazatait megkapta a szavazatok negyedét. Ci- gánd, Zemplénagárd, Lá- ca, Semjén is alaposan megerősödtek és 20% fölött járnak ma már, akárcsak Tokaj és Tárcái, vagy Bod- rogkereszlur és Szegi, ahol mindenütt kétszeresére-há­romszorosára emelkedett 1945 óta a kommunista sza­vazatok számaránya. LEGELSŐ PÁRT lett or­szágos viszonylatban a Ma­gyar Kommunista Párt és egymaga 100 képviselőt, 100 becsületes, hazáját szerető, dolgos magyar embert kül­dött az országgyűlésbe, hogy ott a nemzet javára dolgoz­zanak. S mi zempléni kom­munisták büszék vagyunk arra, hogy a képviselők egyike, Aczél György elv­társ a mi szavazatainkkal jutott oda. Zemplén vár­megye érdekében fog ő ott dolgozni, amikor az egész országért is dolgozik és se­gíteni fog nekünk abban, A román miniszterelnököt ünnepelték a határmenti magyarok Hidasnémeti állomáson mintegy 200 helybeli magyar munkás meleg rokonszenv- tüntetést rendezett a Prágá­ból hazautazó Qroza mellett, aki reményét fejezte ki, hogy az egymás mellett élő de­mokratikus népek munkás­sága a jövőben barátságban és testvéri szeretetben fog élni egymással. Tétlenért csempészek Szerdán hajnali fél 5-kor az őrszeraes rendőr a szlo­vák határ közelében csem­pészésen tetten érte SuhaJ Gyula kishutái lakost és két nőtársát. A csempészárak között szerepel 15 kg cukor, 27 pár cipő, két férfi öltöny, 12 méter dunnahuzat, 5 bő­rönd és 1550 csehkorona. A csempészeket az ügyész­ségre kisélték. Szlovák gyűlés Háromhután A Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontjának szlo­vák tagozata vasárnap Há­romhután szlovák seregszem­lét tartott. A szónokok egy­másután annak a jelentőségét hangoztatták, hogy meg kell teremteni a jószomszédi vi­szonyt Magyarország él Csehszlovákia között. Ki­emelték, hogy a magyar de­mokrácia győzelmének kö­szönhető a szlovákok szabad szervezkedése és anyanyel­vének szabad használata. A gyűlés végén üdvözlőtáviratot intéztek Tildy Zoltánhoz, Dinnyés Lajos miniszterel­nökhöz, Rákosi Mátyás mi­niszterelnökhelyetteshez és Benes csehszlovák állam­főhöz. Fildmüvesnap Cigándoa Cigándon 14-én, vasárnap a gazdasági felügyelőség rendezésében járási földmű- vesnapot tartanak, amelyen megjelennek majd a környező községekből, sőt a megye minden részéből a gazdák. Az ünnepség d. e. 11-kor kez­dődik Szűcs Gyula főjegyző elvtárs megnyitójával, majd Keresztes Lajos gazdasági felügyelő fog beszámolni a gazdáknak mezőgazdaságunk helyzetéről. Ezután a helyi kuitur8zervek műsora követ­kezik, majd délután lóbemu­tató lesz. Ennek végén a különjegesen szép állatokat dijakkal fogják jutalmazni. A nagyszabású földműves- napot a gazdák körében nagy érdeklődés előzi meg. — 5 hogy még több zempléni dol­gozónak kinyissuk a szemét, hogy még többen megtalál­ják helyüket a dolgozó ma­gyarság egységes, szilárd, nagy pártjában, Zemplén vármegye és az ország leg­nagyobb pártjában a Magyar Kommunista Pártban,

Next

/
Thumbnails
Contents