Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-09-07 / 39. szám

Ze mpiéia i ■ K é ;> n ,p á g 2 Az OKH jogtn’amil bevonja az ujgazdák birtokleveleit: Adjalak halasztást az aszálysujtotta gazdáinak a zildhitel visszafizetésére! Ez évben a kormány na­gyobb arányú hitelt nyújtott az OKH-á a keresztül a gaz­dáknak, — a még lábon álló gabonára. A hitelt szeptem­ber elsején kellett volna pénzben visszafizetni. Az aszály miatt azonban a zem­pléni gazdáknak sok helyen még annyiul? sem termett, amennyi a vetőmag vagy saját fejadagjukra elegendő volna, nemhogy eladni tud­tak volna gabonát, hogy ^visszafizessék az állami köi- s^öat. Ugylátszik.jeraz OKH -Sntveii n >m érdekli. Azok- gazdáktól, akik a köl- 3*feß!3t saját hibájukon kívüi .item tudják visszafizetni — teljesen jogtalanul — bittó silókként bevonják birtok levelüket. Ez az Intézkedés újabb szóbeszédre ad alkal­mat: a falvakban a reakció e! akarja hitetni' a néppel, bogy Jgy akarják államosí­tani a földet“. Az aszálysujtotta gazdák tehát egyelőre gemilyen kö­rülmények között nem tudják visszafizetni a nekik nyújtott hiteit. Erre a pénzügyi kor­mányzatnak figyelemmel kel­lene lennie. Van olyan gazda, akinek fizetési felsző'iíá í is küldtek már, amelyben nem­fizetés esetén perrel fényé getőznek. kel! hosszabbítani a nyár elején nyújtott zöldhitelek visszafizetésének határidejét — iegaiább a kukorica, krumpli, napraforgó betaka­rításáig í Akiknek ez sem terem, azoknak adjanak ha­lasztást a következő évi termésig! * Örömmei közöljük olva­sóinkkal, hogy az MKP kö vetelé3ére a zöldhitel vissza­fizetését elhalasztották ez év november 30 ig. A zöldhitelt azoknak, akiknek búza és rozstermésük saját szükség­letükre sem elegendő, más, földadó fizetésre alkalmas terményben is visszafizetheti. * HEWLETT JOHNSON a választások í!§2Kta&^€$áról és^Mmdszenly bíboros prímással folytaíotí egyórás beszélgetéséről „Azért (jöttem Magyaror­szágra, hqgy lyukat fúrjak a vasfQggflrijbe“ — mondotta pár nappalfzelótí dr Hewlett Johnson, í£cantenbury érsek. Nos, a“7jynfcaí fúrás“ ideje elkövetkezel A választások végeredményének közzétételé után érseki dékán a hozzá TlhÉfrfttcíiílf sakre válaszolva, '^»m«A*m^mofidotta véle­ményét a ^^ztásokről és ma­gyarországi tapasztalatairól, -láq-^ tBSbö lejienzeki vezérre! -scbK taUtelmam beszélni — mondottfólw* oés szerte az •wtaiágbBncg&z csomó ellen- -iaékb^Jié^hailgaUam végig, a H kottára\í£pbafc között Ba aáóghtásjlibi -Kjűíését a par fi láB«sb!i«jőft/ds és be kell nralipnamSö -Angliában nem beszédet a mi parlamentünkiépcsőjéről. -vMeftifthCitl AHtüihiqoin. azt -rfb«ft?g»dsíu SB 3S6 i«>Utdfiqelle«z(ékn szónokai zb idHfyAUf 14gdiem!íí«ílek .•^eteáftibgráSlrji» szabadon támadhat ták a kormáTP|TT" "1 sőt az ;ffa#Ígfcftkozó hároméves tervet is. Ami a szavazások technikai kivitelét illeti, 'meglepeti az a hallat­lan gondosság, amellyel a választások tisztaságéra és titkosságára vigyáztak. A vá­lasztás napján külön enge­déllyel egész sor szavazó helyiséget látogattam.meg és sehol sem tapasztaltam olyan visszaélést, amely befolyá­solta volna a nép szabad aka rátának nyilvánítását. — Sokan afzal fordultak hozzám, hogy Magysrot)8zá; gon az egyház „elnyomás] alatt él. Erre csak két dolgot mondhatok, mind a kettő szel mélyts élm6gygm&i\JÖ pár tucat emberi csókoltál meg k mellemen függő keresztet a nviíi utcán, szerte a« egész országban és nemf vettem észre* hogy -bármiféle MéleH met éseetek volaa. Eaenídüf úgy áriesü Item , hogy az egy ház: Magyarországon pén ksp aat államtól. Kö/öinö ketifliogy m Angliában nem történhetik meg, az én egy­házam például még egyetlen pennyt sem kapott a kor­mánytól. Ehhez t^lán még íísttuci íxolátfiri ylmas teherautón, han síiúti'érkezeti meg .........MÍ’iWWaob a Ma sfyahHÖmMififÜtédföárt egyik :^[tyátölrhitftkdscsdportja, Ez 'ZlrtStfttíUtsotifk vasárnap volt. 00MlaMteutotiMd munkások ü u&toncte gfe mmutöból. Fele omtetfPk nh&mMők, akik a ■mtiF'&t&tiyoif'jtk itt. iiOiLeiá&ttoege/Q* vaslemezek, bmbmmtk) hegesztő acetilén 0&ésfiV$tgéA ú&rmlyok kerülnek elő az aut&titifélyéből. Alig s’tylMtffr&'ptlr ötre, máris min- ^org#}* üzemben van. iMhibfánár jönnek az -nftsá&iyök % fyukas edények, JteiHÍAtW^TÜfe-Aés mákdarálók, . —$&gtM8kpty$Ürak tömegével, ívtfímfffor Rvy&embetaiálkoznak viszi hazafelé vasárnap a roncsaiból újra értékessé váh edényt, vagy szerszámot, megnézik, hogy érdemes e elhozni ? — És tényleg nem kérnek érié semmit? — Egy fillért se I Bizony, ezt nehezen lehet megérteni annak, aki nem jön közelebb — Meg lehet még ezt csi­nálni ? — kérdezi az öreg Farkas bácsi és mutatja a harapófogót a letört pofájával. — A másik szára még eltörhet, de ez már nem, — mondja mosolyogva tíz perc múlva homlokára jeltblt szem­üveggel a hegesztőmunkás, amikor a megújult szerszá­mot visszaadja. Ezalatt az üvegezők ki­bozzátehetném, hogy több mint egy órán keresztül beszélget iem Míndszenty bibo rosprimással és azt hiszem, minden al­kalmat felhasznált volna arra, hogy en gern ezekről az üldö zésekről vagy sérel­mekről tudósítson, meg kel! azonban állapíta­nom, hogy beszélgetésünk so rän még célzást sem tett erre. u —i Végül még valamit ki kell jctei tenem a választá­sokkal kapcsolatban. Több helysőb hallottam hireket| hogy az egyház egyes szer­vei egyik vagy másik pártoj támogatásban részesítették, Mi.,g keli mondanom, hogy • véleményem szerint az ál1 íamra ás az egyházra egyaránt végzetes . hatással lehet, ha az egyház a maga szervezett egészében beleszól a, napi politika kérdéseibe, — fejezte be nyilatkozatát dr. Hewlett Johnson canterbury érsek. Az angoi főpap a héten elutazott ás további utján Jugoszláviába látogatott el. bontják a láda üveget. — Először a középületek, legelsősorban az iskolák ab­lakairól lehet szó, — adja ki az utasítást a csoport ve ­zetője. Már hozzák is a re formálus iskola terjedelmes, üresen tátongó ablakszár­nyalt. Az egyikből 16 tábla kell, a másikból 8. Közel egy fél négyzetméteresek. — Hát mennyi üvegei hoz tak magukkal ? — kérdezem csodálkozva. — 35—40 négyzetmétert, — feleli a vezető, de már a felét az előbbi faluban fel dolgoztuk. így a református iskola külső ablaksora nyert üveget, az állami iskola 12négyzet- méter saját üvegét is bemet szették és kiegészítették a hozott üvegből úgy, hogy annak egyik tanterme kettős 1947 szeptember 7 Köszönet elvtársaínknak! A Magyar Kommunista Párt Zemplénmegyei Bizottsága köszönetét mond az összes pártszerve­zeteknek és elvtársaknak azért a fáradhatatlan, lel kés és odaadó munkájukért, amelyet a választások sikerének érdekében végeztek Csak dicséret és el ismerés illetheti a zempléni kommunistákat kiváló munkájukért, amelyet pártunk és ezen keresztül a zempléni dolgozók érdekében végeztek. Büszkék vagyunk eivtársaink munkájára, amely nek eredményeképen a zempléni kommunisták 1945 höz hasontitva megsokszorozták Pártunkra leadott szavazatok számát és a választások eredményeivel az ország legjobb kommunistáinak sorába léptek. Fel a további jó munkára a zempléni dolgozókért! Szabadság ! A CZÉL G YÖRGY Magyar Kommunista Párt Zemüiéninegyei Bizottsága iWWTCKfVTOna wtmwv KoiDRiista lövészei — a népért A városi dolgozók több mini egy áv őfa hóban és sárban, esőben és napsütés­ben, vasárnaponként kimen tek a magyar falvakba, meg­látogatták a főid népit és segítettek a szegény dolgozó parasztságnak önzetlen mun­kájukkal. A kommunista vá­rosi dolgozók közül nemcsak ipari munkások, orvosok járják a falvakat. Eljöttek a kuitura zászlóhordozói is, a kommunista színművészek, — akik között helyet foglal­nak a magyar művészvilág legértékesebbjei —, hogy iu dásuk leyjavát nyújtsák a parasztságnak. E jöttek a fi! vakba, hogy a haladószel iemü kultúra fényével vilá gitsák be a magyar faiul. Zemplén megyében Gál Pé ter a budapesti Belvárosi Színház művésze és rende­zője vezetésével látogattak s! a kommunista színművé­szek. Mindenütt nagy szere­tette! és lelkesedéssel fogadta őket a zempléni falvak népe. Z u'íolásig megteltek a helyi­segek, ahol tanító, mulattató és iránymutató művészi mű­sorukat előadták. De más célja is volt utjuknak. A be iépődijat, amelyet a hallga­tóságtól szedtek, mindenütt felajánlották az MNDSz helyi szervezeteinek é3 azok a kisebb-nagyobb összegeket szétosztották a hadifoglyok, vagy a még nem hazatértek hozzátartozói között. Szerencsről a következő levelet kaptuk: üvegsort kapott a másik te rém is háromnegyedrészben. A 8—10 nénike elszomo rodva nézi az iskolák ablak szárnyalt. Már indulni akar nak hazafelé, de Jóska, a metsző, utánuk szól: — Tessenek csak maradni, fog jutni maguknak is. Valóban, a nagy ablakke­retekbe kicsinynek mutatkozó üvegtáblákból és a lemetszett darabokból csaknem vala mennyit kielégítette a Jóska. Némelyik, igaz, két darabból lett beillesztve, de az nem számított. Harangoznak. Zelei bácsi jön, hogy ebédre hívja a csoportot. Jóska megemeli némán a kalapját, megtörli a hom­lokát. — Még ezt a két nénit bevágom, — mondja hogy „A budapesti kommunista művészek előadásának be­vételéből, alulírott hadifogoly hozzátartozók a következő segítséget kaptuk, amelyért hálás köszönésünkét fejezzük ki ezuíoira Magyar Kommu­nista Pártirak és a budapesti művészeknek: Fürer Gézáné, Ringer Andrásné, Bodó Györgyné, Cinke Istvánné, Ringer István, személyenként 35 formt, Beregi Jánosné, -Povács Sándorné, Sóvári Jánosné 30 és Ondó Istvánné 25 forint, amely összegeket az MNDSz szerencsi szerve­zetéi átvettünk.“ Felvétel a dolgozók polgári iskolájába A satoraijöUjtieiyt doígöiók polgári iskolájának igazga­tója közír, hogy jövő évi március hó 9-én megnyílik ezen polgári iskola III és IV. osztálya, megfelelő-számú jelentkező esetén az I. oszt,, illetve az V. ált. osztály is. Az iskola vezetője tájé­koztatásul közli: A dolgozók polgári iskolájába férfiakat, és nőket egyaránt fdvesz. Korhatár 16—45. életév. Akik 16, életévüket az 1947. év folyamán betöltik, szintén felvihetők. A tanítás díjtalan. A dolgozók polgári iskolájá­ban naptári évenként két osztály végezhető el. A ta­nítás szombat kivételével mindennap 5 órakor kezdő­dik, tehát az esti órákban folyik. ne várjanak miattam. Én már tudom, hova kell menni. — Tényleg, Jóska, maga a múlt vasárnap is itt volt reggeltől késő délutánig, — szólítom meg a 20 - 24 éves fiatalembert. — Ml lesz a templommal, no meg a Iá nyokkal ? Rámnéz. Mosolyog. Meg­értett. — Tanító ur! Mikor az előbb a kalapomat megemel­tem, azért adtam hálát a jó Istennek, hogy ma is, nem bérért, fizetésért, órára, vagy szakmányba, hanem pusztán szerétéiből itt lehettem. Úgy érzem a jó Isten is szeretettel fogadja tőlünk ezt a munka - imádságot. A harang még mindig szól. Zugó hangja közvetíti a városi dolgozók vasárnapi imádságát. UA1 , ,, ö Kálmán József

Next

/
Thumbnails
Contents