Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-08-10 / 33. szám

! 9 17 . augusztus 10. Z « bi p 1 é ti I lépnjság így dolgoznak az országrombolók; Felgyufíoíták a sárospataki malmot A munkások és tűzoltók hősies harca a pusztító tűzzel — több vagon gabona és olaj, a bugamalom leégett — A kár félmillió forint Vasárnap hajnal... Sá­rospatakra az éjszaka jósá­gos csöndje borult. Mindenki alszik még. Egyszer csak a hengermalom melletti utcá­ban élesen sivitó női hang veri fel a fákkal szegélyezett utca szunnyadó csendjét. „Ég a malom, a malom ég'“ Hatalmas füstgomoly tódul elő az olajütő és a vámépüiet utcai részéró!. Bujdosó István éjjeli őr két­ségbeesetten rohan és felkölti a malom igazgatóját. Ebben a pillanatban hatalmas lo­bogó fáklyaként csapnak fel a lángok az épületszárny oldalán a tetőig. Bekapcsol­ják a vészszirénákat. A ma­lom munkásai feleségestői sietnek a tűzhöz. hogy meg­mentsék munkahelyüket, amely számukra a minden j napi kenyeret biztosiba, j Azonnal felszerelik a fecs- I kendőket és hozzákezdenek ! az oltáshoz. Felrobban az olajraktár A tűz mindinkább terjed, eléri az olajrakíárt. óriási robbanás rázkódtatja meg a levegőt. A következő perc­ben már az egész épület­szárny messze világitó tüz- csóvaként iángoi ezerfokos hőséget árasztva maga körül. Megérkeznek a pataki tűzoltók, de nem győzik a munkát. Villany nincs, a posta mintegy negyedóra múlva kapcsolja csak az újhelyi tűzoltókat. Három óra 23 perc, mire megérkeznek. Ekkor már a tűz áiharapődzik a hengermalom tetejére. Az oíajüíö és raktár menthetet­len, bontással igyekeznek lokalizálni a tüzet. Mindenki ott van 3 megfeszített erővel dolgozik. Életük kockáztatásával Mar nincs szükség villany­ra. Az emeletnyi magasságú lángnyelvek bevilágítják az egész községet. Izrő, szinte kibirhatatian hőségben dol­goznak a tűzoltók és a ma­lom munkásai. Őrt vannak mindannyian. Deák Ferenc elvtárs rastárnok, az MKP üzemi szervezetének titkára, Huddk Miklós elvtárs a malommunkások szakszerve­zetének elnöke. Molnár Pál vendéglős és a malom munkásai: Sipos József, Radios József, Pólicsák Já­nos, Zableczky István, Mól ndr Jenő főmolnár, Kiss Károly főgépész és a többiek mind életűk kockáztatásával dolgoznak a leomlott emelet tüzes zsarátnokká vált ge­rendái között. A pusztító lángtenger Reggel hat óra. A tűz még mindig hatalmasan lángol. Annyira, hogy a szél átviszi a környező házak és a tanító­képző tetejére a szétrepülő zsarátnokot. Mindenki a ház­tetőkön van s vizzel öntözi a cserepeket, nehogy a tető tűzet fogjon. A malomban sikerűit lokalizálni a tüzet. A gabonaőrlő épületét meg­mentették. De igy is — épp az idei sovány terméskor — elég nagy a veszteség. A tűz martalékává vált 1 vagon búza, 1 és fél vagon liszt, 3 vagon bugamag, 3 vagon korpa, 1 vagon olaj­pogácsa és 8 mazsa olaj. Ezenkívül a rekkenő hőség­ben szinte elolvadtak az olajütő és a vámőrlő gépei, ledőltek a falak, beomlott az emelet,, az egész épület- szárny puszta, csupasz, ki­égett füstölgő romhalmaz. Á kár Vámos elvtárs hozzá­vetőleges becslése szerint — meghaladja a félmillió forin­tot. Már délelőtt 11 óra, a tűzoltó fecskendők még mindig munkálkodnak. A vagonszámrá elégett gabona é bugamag izzó zsarátnok­ként sistereg a vizsugarak alatt. Mig oltottak, a rend­őrség teljes apparátussal munkához látott, hogy kide­rítse a tűz okát. Lezáiták a vasútállomást, a község ha­tárét. mindenkit igazoltattak. Az Államvédelmi osztály új­helyi csoportja is meg­érkezett és egész nap kihall­gatásokat folytat. Tőzvizsgá- latot tartanak. Az üszkös ég- bemeredő falak között keresik a nyomokat, hogy felfedezzék a tűz okát. Gyújtogatás okozta a tüzet Megvizsgálják az oiajűtő kemencét, nem-e ebben a helyiségben keletkezeit a tűz. A kemence körül felhalmozott pogácsaiányéroknak azonban csak a széle pörköiődölt meg. Ha innen i-idu íak volna el pusztító Útjukra a iángnyel- ‘vek, itt minden eiégetí volna. Megvizsgálják a régi vám­malom helyiségeit, ahol ki- öregedeii gépek és a gabona nktár volt. Itt minden porá- égett. Nagymennyiségű fa­anyag is volt a helyiségben. Kívülről az utca felől vizs­gálják a faiakat. Az épület­szárny sarkán csapott fel legelőször a láng. Csak gyil­kos kezek munkája indíthatta tehát útjára a pusztító láng- fergeteget. Újból felépítik . . . Aljas, orvul támadó ban­diták gyújtottak fel a sáros­pataki malmot, hogy most a legnagyobb qséplésí időben megakadályozzák sz őrlést, hogy megfosszanak bennün­ket bevés kenyerünktől. S ha a munkások és a tűzoltók nem dolgoznak vállalva az életveszélyt, — leégett volna a hengermalom is. De ezt sikerüli megmenteni, a ma­lom — kivéve sz olsjiitőt — hétfőn munkánőz látott. Vasárnap késő délután volt már, de a malom dolgozói még ott vannak és már hoz­zákezdtek a javításokhoz. Új­ból felépítik majd a felgyúj­tott épületei, kijavítják a megégett gépeket és néhány hét múlva már az olajütő is megkezdheti a munkáját. A munkások véleménye Mindenki tudja a munká­sok közül, hogy gyujtovatás történt. Ezt mondják: Csak kezünk között lehetne a bi­tang . . . felakasztanánk. — En bedobnám a űzbe, hogy ott pusztuljon el —. Ez a véleményük. Tudják miről van szó. A kenye­rűből. családjukról, otthonukról. Tudják, kik azok, akik most, amikor augusztus 1-én a 3 eves tervvel, több fize tessel, élelemmel, ruhával akarunk elindulni a tetemeik dés felé, most akarják munkánkat semmivé tenni, alig behegedt sebeinket újból fellépni. A sárospataki munkások is tudják, hogy kik ezek a gyuj'ogatők. Azok a hazaáru’ók, akik háborúba, pusztulásba, az infláció nyomorúságába dönsöt- tekabénnünket, msjd összeesküvést szőttek a nép ellen, hogy eladhassák az épülő uj hazát. Tudják azt is, hogy kézre fogjuk keríteni őket s nem lesz az a bíróság, amelyik megmenthetné őket a kötéltől. Az épiíó munkát pedig tovább folytatjuk. Gyáva gyuj togató patkányok nem tántoríthatnak el bennünket. A dol­gozó népnek akarjuk ezt az országot s hogy a népé legyen egészen, arról gondoskodnak majd a magyar dolgozók a választásokon. (h-f—) OTBA tagok figyelmébe Dr Czilbecz István OTBA fogszakorvos rendelését OTBA fogbetegek részére Kazinczy-u. 3. szám alatt megkezdte. — Helyesbítés. Értesít­jük t. örlőfeleinket, hogy a sátoraljaújhelyi malom és olajütő üzem a városi köz­müvek tulajdonában nem augusztus 31 -tői, hanem augusztus 1-től folytatja mű­ködését. Sátoraljaújhelyi Hengermalom és OlajUtO Üzem, 5 Amerikai magyar testvéreinkhez! Hétről hétre kapunk leveleket Kanadából és az Egyesült Államokból. Ott élő honfitársaink rendelik meg lapunkat, a Zempléni Népújságot. Minden levél külön örömet szerez nekünk, mert bizonyítja, hogy a tengerentúli magyarság figyelemmel kiséri a magyar demokrácia életét és fejlődését. Tudjuk, hogy a sokéves távoliét után ott messzi idegenben élő ma­gyar testvéreink vágyódnak az édes szülőhaza Iránt, amelyhez oly sok kedves régi emlék fűzi őket. Tudjak azt is, hogy nem jószántukból mentek el messzi földre ui otthont keresni. A Horthy rendszer elnyomatása, a földesurak kizsákmányolása itt Zemplénben olyan el­viselhetetlen nyomorúságot teremtett a falvak dolgozó népe számára, amely arra kényszerltette őket, hogy tengerentúli demokratikus országokban keressenek na­gyobb darab kenyeret, jobb megélhetési. Éppen ezért szeretettel gondolunk mlndannyiukra, a kérges kezű dolgozókra, akik minden levelükben azt Írják nekünk, hogy hazakészülődnek, szeretnének itt lenni közöttünk, az uj Magyarországon, ahol már nem a földesurak, a szolgabirák, ispánok és csendőrök uralkodnak többé a népen, hanem mi mc dolgoz' munkások, parasztok és értelmiségiek építünk tg} szebb és boldogabb hazát, amelyben minden becsületté magyar dolgozó megtalálja a maga helyét. Elhatároztuk, hogy Amerikában élő zempléni honfitársainknak helyt adunk lapunk hasábjain. Szo­ros kapcsolatot akarunk teremteni közvetlen hazájuk­kal és Zernplénmegyében élő hozzátartozóikkal. Ezért arra kérjük kint élő magyar testvéreinket, hogy írjanak minél több levelet nekünk, hogy megismerjük életüket, lapunkban hozzátartozóik számára üzeneteket Is köz­vetítünk. Felhívjuk ezzel kapcsolatban zempléni olva­sóinkat, ha Amerikában élő rokonaikról, hozzátarto­zóikról nem tudnának, közöljék címüket, hogy lapun- hon keresztül segítsünk megkeresésükben. Testvéri magyar szeretettel és honfitársi üdvözlettel: a ZEMPLÉNI NÉPÚJSÁG szerkesztősége Építkezési kölcsön a háborús károkat szenvedett faiusi lakóházak lieiyreáiíitására Az Építés- és Közmunka- ügyi Miniszíérium lehetővé tette, hogy a háborús esemé­nyek következtében megron­gált falusi iakóházak helyre­állítása céljából a sérült lakóházak tulajdonosai épít­kezési anyagkölcsönben ré­szesülhessenek. Az építési anyag igényié seket a községi elöljáróság­hoz keli benyújtani az épü­letre vonatkozó telekkönyvi szemlével. A minisztérium a községekbe irányítja az épület anyagokat: tégla, cse rep, fa, stb., melyeket az elöljáróság az igényjogosultak között szétoszt. A kölcsönben részesült személyek kötelezvényt írnak alá arról, hogy az építési anyag forintértékét három, esetleg öt esztendő alatt legalább negyedévi 100 Ft törlesztő részlettel fizetik vissza. Az első törlesztő rész­letet az építési anyag átvételét követő harmadik hónap első napján kell fizetni. A törlesztő részletekkel együtt fizetendő az utólagosan számított 7* évi kamat is. A nyújtott köl­csönt az állam teiekkönyvileg bekebelezted. Részletes felvilágesitást a Magyar Közlöny ezévi 166. számára hivatkozással a köz­ségi elöljáróságok adhatnak. üz MHP sz orvostudományért Tudományos orvosi előadássorozat az Erzsébet kórházban Az MKP igen nagy fon­tosságot tulajdonit a tudo­mányos felfedezések és is­meretek terjesztésének. En­nek érdekében a párt tudós tagjai már járják a vidéki városokat, hogy ott előadá­sokat tartsanak a tudomány fejlődéséről. Ennek az ak­ciónak a keretében rendezi most vasárnap délelőtt 11 órakor a zempiénmegyei or­vos szakszervezet kommu­nista orvoscsoporíja tovább­képző előadássorozatának első előadását, amelyet dr. Kellner Béla elvtárs, a deb­receni egyetem kórbonctani tanára tart „A rák-kérdés mai állása" címmel. Ez az előadássorozat le­hetővé teszi a falvakban nehéz munkát végző orvosok továbbképzését. Az MKP tisztában van ennek jelentő­ségével és biztosítani akarja a vidéki orvosoknak ezekkel az előadásokkal, hogy lépés! tudjanak tartani az orvostu­domány állandó fejlődésével. Az MKP megye; szervezete saját autóin szállítja be ér vissza az előadáson résztvevő vidéken lakó orvosokat. Fizessen elő a „Zempléni Népújság“-»

Next

/
Thumbnails
Contents