Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1947-07-27 / 31. szám
1947 Julius 27. Zempléni S é n n j s 3 A nagyuH élettől a börtöncelláig . . Sennyey Miklósi csalás és lopás miatt letartóztatták Élénk fényt vet a régi Magyarország uraira Zemplén megye egyik leggazdagabb arisztokrata családifju sarjának „báró* Sennyey Miklósnak a letartóztatása. A léha és köztudomásúan fényűző életet élő Sennyey család a magyar arisztokrácia felelőtlen, pazarló és könnyelmű életéből is kiemelkedett életmódjával. Egész Zemplén megyében, de az országban is híresek voltak Serinyeyék arról, hogyan tudták szórni a pénzt, amit számukra az ezerholda- kon verejíékesen dolgozó cselédek és zsellérek keres- tek meg. Pácini kastélyukban állandóan nagy dárídő- kat tartottak, ahol az egész Felvidék föidesurai összegyűltek. A „régi jó úri világban“ itt Sátoraljaújhelyen is napirenden voltak a város kávéházaiban a botrányos mulatozások, amit Sennyeyák rendeztek. Az öreg S?nnyey- nek, aki hatalmas összegek ben kártyázott, állandó adós-* ságai voltak, úgy, hogy el kellett adnia egy egy darab földet időközönként, és ebből fizette ki az éjszakába nyúló káríyacsatákon elveszített ezreseket. Akiknek nem kell a demokrácia A fiatal, alig 25 éves Sennyey Miklós ilyen környezetben nevelkedett. Már gyermekkorában gyakran megtörtént, hogy a szülői házból ellopott értéktárgyakból csinált magának zseb pénzt. Ez az erkölcsi íelfo gás nem volt idegen a régi Magyarország nagybirtokos urai számára. Generációkon keresztül oít ültek a dolgozó paraszt nyakán és lopták e! azokat a Hatalmas értékeket, amelyeket a megkérgescdett munkáskezek állítottak elő. A felszabadulás u*áo, amikor a főid azé lett, aki azt műveli, a Sennyey család is elvesztette még meglévő birtokait. A léha és munka nélküli életmódhoz szokott nagyurak nein tudtak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy ezután nekik is dolgozniok kell. Ezért Sennyeyék nem is tértek vissza többé Németországból ahova a felszabadító csapatok elől menékültek. „Tuti“ az ékszertolvaj A Cij.ád legifjabb Saíju, Sennyey Miklós, akit mindenki „Tuti“ becenéven ismer a háború végén francia hadifogságból Párisba került. Itt rövidesen otthonosan moz gott a mulatóhelyeken és pezsgőcsempész lett belőle. A francia rendőrség nyakon- csipte és 3 hónapra ítélték. Miután kiszabadult — hazatért Sátoraljaújhelyre — egy pesti lokáltűndérrel, akit mindenkinek a feleségeként mutatott be. Ellátogatott a pácini kastélyba is — ahonnan a megmaratdit és megmozdítható családi értékeket, — többek között egy zongorát — és a Sennyey csaiáo vagyontérő 45 kg súlyú ezüst- készletét elvitte és Ujhelyen eladta, Mádon ezidőben meglátogatta családjának régi barátait. Amikor onnan elutazott Budapestre, kiderüli hogy ellopott két igen magas értékű ékszert: egy brilliánsokka! kirakott karórát és egy drágaköves karperecét. Feljelentést is tettek ellene a rendőrségen. Az összelopott vagyont Budapesten költötte el. Rövidesen közismert alakja lett a feketézők, spekulánsok, lokálokban és mulatókban dőzsölő társaságának. A pénz, amit mértéktelenül szórt, egyszer mégis csak elfogyott, akkor utána kellett nézni valamilyen megélhetésnek. Dolgozni nem akart, igyhát beállt abba a társaságba, amelyet Buda pesten néhány hónappal ezelőtt tartóztattak le, toroza tosan elkövetett csalások, sikkasztások, lopások és éielmíszerjs^y ham isit ások büntette miatt. ÍÖ.OÖÖ forintos autó — hitelre Valahogyan sikerült Sennyey Miklósnak megmenekülni a rendőrségi cellától, de mivel folytatta a könnyű pénzszerzési és még egy szerű lopásokra, csempé szésre is vetemedett, előbb utóbb rendőrkézre kellett hogy kerüljön. Letarlőztatá sát az a körülmény váltotta ki, hogy Budapesten néhány nappal ezelőtt egy autókereskedő feljelentette azért, mert 10.000 forintért autót vásárolt és azt nem fizette ki. Főúri kastélytól — a börtönig A umjiüe vásárolt autót azonai eladta 4.500 forint készpínzért. Az erkölcstelen és léha életet folytató Sennyey Miklós a rendőrségen beismerte szélhámosságait. Jel- lemső az is, hogy utcán megismerkedett nőkkel, azok tői ijpénzt fogadott el, sőt meg is lopta őket. Ilyen embereknek nevelték fiaika azok, akik magukat magasabbrendüeknek tartották az egyszerű dolgozó- nái.jMost azután, hogy ebben az országban már nem az Övéké a hatalom, a népnyu- zás helyeit csalásokra, lopásokra, és sikkasztásra vete- ! mednek. Ezen az utón jutott J el a Sennyey kastélytól Miklós ! „báró“ is — a börtönig. 2. évre ítéllek egy kegyetlenkedő őrmestert A sátoraljaújhelyi népbi- róság szerdán tárgyalta „vitéz* Kulcsár N. István bőd- rogs-eníesi volt községi birő háborús és népellenes bűntettét. Kulcsár már 1939-bsn a Felvidék visszacsatolásakor mint birő a község zsidó lakosait Üldözte és elhurcoltad. 1940-ben a Sárospatak mellett lévő Várhomok pusztán doigoző zsidó munkásszázadnak szolgálatvezető őrmestere volt. A tanuk vallomása szerint bottal járt, ütötte verte a hozzá beosztottakat. Éjszakánként riadókat rendezett teljes menetfelszereléssel és a munkában kifáradt embereket énekelve menetelted. Több munka- szolgálatost sajátkezűig vert meg. A felszabadulás utánj a csehszlovák népbiróság börtönbüntetésre átélte népeile- nes fasiszta cselekményei miatt, azonban pikerüit átmenekülnie Magyarországra és mint áttelepülő a főváros melletti Budaörsön telepedett ie. Feljelentették s igy került az újhelyi népbiróság elé, amely most bűnösnek mondotta ki. 2 évi börtönre, teljes vagyon elkobzásra, 10 évi politikai jogvesztnsre ítélte. A népügyész az enyhe Ítélet ellen fellebbezett. Rövidesen megkezdik a tokaji Tisza-ldd építését A közlekedésügyi minisztérium rövidesen megkezdi a háború alatt felrobbantott tőkéje vasúti hid épiiését. Már megkezdték a terveknek az egyeztetését, amely szerint számos ártéri hidat is újjáépítenek. Ezek nagyobbak iesznek, mint az eredeti hidak. Az ártéri hidak építkezéseihez igénybevesznek egyes föidsávokat, amelyek jelenleg magántulajdonban vannak. Ezért az érdekelt községekből a földek tulajdonosait meghívják majd Tokajra julius 30-án reggel 9 órára az állomásfőnöki irodában kezdődő egyeztető tárgyalásra. — Petőfi emlékünnep. Sátoraljaújhely politikai és társadalmi egyesületei Petőfi Sándornak, a nagy szabadságharcos halálának 98 éves évfordulója alkalmából aug. 1-én este 8 órakor a Városi Színházban műsoros emlékestet rendeznék. Az előadás bevételét jótékony célra fordítják. A jó amerikaiaktól kér segítséget (mert hisz ott ügy-e tejjel mézzel folyó kánadn von ?) városunk egy dicső fiának■ felesége, egy amerikai magyar újság hasábjain. Szó szerint közöljük: Amerikai magyar testvéreim 1 Senkim sincsen Amerikában, hozzátok folyamodok kétségbeesett helyzetemben. Két fiam van (17, 16 évesek), az idősebbnek csak a balkeze van meg. Apjuk meghalt a háború alatt. Rutsájuk, fehérneműjük, cipőjük nincs. Spóner Ödönné * Sátoraljaújhely, Kazinczy-u. 64. Az amerikai csomag után áhítozó segélykérést kint élő honfitársaink elolvasták, most levelet írtak, amelyben véleményt kérnek Spónerékrót, akik jelenleg is 8 hold szőlő szegény“ birtokosai. Nos, mi megmondhatjuk: Spóner Ödön volt a sátoraljaújhelyi fogház parancsnoka és Horthyék által ártatlanul bebörtönzött magyar hazafiaknak, kommunistáknak, baloldalt demokratáknak — -ahogy tőle tellett —- keserítette az életét Látogatókat nem engedtek be hozzájuk, élelmiszer csomagjaikat soha nem kapták kézhez. 1944 ben a német megszállás uián a fogházból hősiesen kitörő partizánokat a náci banditákkal legyllkoltatta. Ezért őt azujhelyi népbiróság csupán 8 évi kényszermunkára Ítélte. Gaztetteihez mérten, igen csekély büntetését most tölti. A nép ellenségeinek romboló munkája: Felgyújtották a csepeli papírgyárat A Icái" 4 millió forint A magy»r nép ellenségei által felbérelt banditák kedden este ismét felgyújtottak egy gyárat. Csepelen hatalmas lángokkal égett a Ne- ményi papírgyár, amely az ország p3pirs?ükségíetánek legnagyobb részét á'litja elő. A ífuei a környékbeli köz ségek és a főváros tűzoltói, a .gyár munkásaival és az azonnal segítségre siető polgári lakossággal együtt megfeszített munkával két óra alatt eloltották. A tyár gépi berendezésében ,-nem esett kár, de mintegy 40—50 vagon cellulózé leégett. A kár kb. 4 millió forint. A budapesti államvédelmi osztály több* embert őrizetbe veti, akik gyanusilhaiók a gyújtogatással, közülük az egyikről kiderült, hogy mint nyilas, hosszú ideig internálőtáborban Íróit. A budapesti gyárak munkássága felháborodva követeli a gyujiogatők leleplezését és halállal való büntetését. A rendőrség teljes erejével hozzálátott a nyomozáshoz, hogy kézrekeritse a reakció gyújtogatással romboló bérenceit. * Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint a ny- mozások szálai egy a Kisgazdapárt listáján bejutott képviselőhöz vezetnek. »Ó»WW 400.000 pár bakancsot osztanak szét a dolgozók között A Szakszervezet és az UFOSz ellenőrzi a szétosztást Nagymértékben hozzájárul a dolgozók olcsóbb ruhaellátásához a Gazdasági Főtanács legújabb intézkedése, amellyel 400.000 pár bakancsot és cipőt bocsájtanak a falvak dolgozói és a városi munkások rendelkezésére. Hogy elkerüljék az esetleges visszaéléseket, a lábbeliket utalványok utján fogják szétosztani kizárólag az arra rászorulók között. A falvakban a községi elöljáróságok végzik az utalványok szétosztását, az UFOSz ellenőrzése mellett. Erre azért volt szükség, mert az UFOSz, mint a legszegényebb falusi dolgozók érdekszervezete, biztosítani fogja, hogy valóban csak a rászorulók jussanak majd az olcsó lábbelihez. Városokban és iparvidékeken az utalványokat a szak- szervezetek fogják szétosztani. Ez az olcsó bakancs és cipöakciő hozzájárul majd a dolgozók életszínvonalának az emeléséhez. Az eddigi cipő ellátás ettől a kormány által támogatott akciótól függetlenül változatlan marad, Lábbeli gyártásunk már megközelítette a 3 éves terv első évére előirányzott mennyiséget és ez tette lehetővé az olcsó cipők és bakancsok kibocsájtását. Meghívó A Tolcsvai Földművesszövetkezet 1947. augusztus 3-án 16 órakor Toicsván a szövetkezet helyiségében közgyűlést tart, melyre a tagokat meghívja az Igazgatóság. Tárgy: 1. Forintmérleg megállapítása. 2. Üzletrészek értékelése.
