Zempléni Népujság, 1947 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1947-07-13 / 29. szám

ZEMPLÉNI Hazatérő hadifoglyok névsorát közöljük — Döntő intézkedések a drágaság ellen — 25 községet villamosítanak Zemplénben III. ÉVFOLYAM 29. SZÁM. Ára: 40 fillér SÁTORALJAÚJHELY, 1947 JULIUS 13. A kommunisták és az Egyház viszonya Közös munka a nép érdekében. Irta: Aczél György az MKP megyei titkára Rákóczi: Istennel a Hazáért és a Szabadságért! A régi népellenes uralom demokrácia ellen ágáló ügy­nökei még ma is ugyanazo­kat a hazug és demagóg jelszavakat használják a nép igazi vezetői, a kommunisták ellen, amelyeket az elmúlt 25 év alatt Horthy ellenfor­radalmi iskolájában tanullak. A cél világos: éket verni a dolgozó tömegek és a nemzet újjáépítésének, a demokrácia megszilárdításának harcosai, a kommunisták közé. A reak­ciós demagógia egyik leg kedvesebb módszere: a ma­gyar nép mély vallásos hitét népellenes politikai céljai számára megnyergelni. A rágalmazók ma is mindent elkövetnek, hogy a kiagyalt hamis és hazug horthysta vádak mintájára a kommu­nistákat a vallás és az Egy ház ellenségeiként tüntessék fel. L ehet e ellensége a val lásnak az, aki a nép érdekeit képviseli, aki egy rombadöntött ország sebeit akarja begyógyítani és min den becsületes dolgozó szá­mára nyugalmas és boldog életet akar ? Nem I Nem lehet I Az a párt, amelyik népé­nek boldogulásáért súlyos véráldozatokat hozott, hogy kivívja a dolgozók szabad­ságát, amelyik hazájának függetlenségéért elszántan és kérlelhetetlenül harcolt, nem lehet ellensége a lelki­ismereti szabadságnak A magyar dolgozó nép isten­félő nép és Isten áldását kéri minden munkája ered­ményére. Ki emelhetne szót ez ellen ? Aki szereti a népet, az szereti a szabadságot és nem lehet ellensége a vallás szabadságának sem. Miért próbálkoznak hát mégis a demokrácia ádáz ellenségei azzal, hogy a kom­munistákat vallásellenes szín­ben tüntessék fel ? Azért, mert látják, hogy a demo­krácia ereje naprói napra nő, hogy elveszett hatalmuk visszaszerzésére mind keve­sebb a remény. Tudják, hogy a Kommunista Párt a demo­krácia legszilárdabb őrzője és ha sikerül a népei a kommunistákkal szembefor­dítani, akkor a demokrácia legbiztosabb pillérét dönthetik meg. Ennek a célnak az el­érésére minden eszköz jó, még az is, hogy az Egyházat és annak képviselőit próbál­ják felhasználni demokrácia és haladásellcnes céljaik megvalósítására. E z pedig elsősorban az Egyháznak és az egyházaknak nem érdeke. Olyan időkben voM az Egy­ház a legnagyobb és a vallásos tömegek bizalma az Egyházban a legmélyebb, amikor az Egyház a széles tömegek érdekeit képviselte és a haladás élén járt. Szá mos példa van a világtör­ténelemben és hazánk tör­ténelmében is arra, hogy a nép érdekeinek képviselete miatt a papság szembekerült az uralkodőv d, vagy az ural­kodó osztállyal és ezért a rabságot is hajlandó volt el szenvedni. Akadtak a papság közölt olyanok is, akik az elnyomó­kat, az országvesztőket szol­gálták a né 3 helyeit. Em lékszünk még a Margit-kör üli fogház lelkészére, aki a hazafias magatartásukért el­itéit kommunistáktól meg­tagadta az utolsó lelki vigaszt, vagy Kun páterre, aki ártat­lanul üldözött emberek vé révei szennyezte be papi talárját. Elégtétel volt min den becsületes magyar em­ber számára, hogy ezekkel az Egyház nem vállait kö zösséget és kiközösítette őket soraiból, A felszabadulás után maga a nép velte ke­zébe sorsának intézését. Ezzel megszületett a néppel élő és vele együtt érző demokratikus Egyház lehető sége. Az ige hirdetőinek nem szabad megfeledkezniök ar rói, hogy a demokrácia sem feledkezett meg róluk. A ma­gyar nép megtette a magáét, amikor a földreform idején mintegy 19.000 kataszfralis hold földet oszlott szét a szegény eklézsiáknak. A de­mokratikus állam pedig, ami­kor megteremtette stabilizáci óját, évi 66 millió forinfot sza­vazott meg az Egyház szá­mára támogatásul s legutóbb, a budapesti Bazilika kupolá­jának leégése alkalmával Rákosi Mátyásnak, a Kom munista Párt főtitkárának javaslatára szavazott meg a Gazdasági Főtanács egy­millió forintot a templom újjáépítésére. A kommunista falujárók vasárnapi pihenő­napjukat nemcsak a falvak iskoláinak megjavítására, a parasztság szerszámainak, gépeinek, cipőjének, ruhájá­nak kijavítására fordítják, lunem a fasizmus népelie- nes háborujr által megsérült, rornbadöntöil implomokatis újjáépítik. A kadnak talán, akik még emlékeznek 1919 ie, amikor egyes emberek suiyos visszaéléseket követlek el az Egyházzal és a papsággal szemben. Most ezek úgy látják, hogy a kommunisták jelenlegi munkája nem más, csupán előre kitervelt tak­tika, amellyel a Kommunista Párt félre akarja vezetni, magához & karja édesgetni a magyar nép vallásos töme­geit. Ez a magatartás nem taktika, hanem a kommunis­ták igazságtudatából fakad. Abból, hogy ismerik népük kívánságait és azokat min dérikor tiszteletben tartják. Lehet e egyáltalában taktika ez? El hiheti-c valaki, hogy vasárnaponként a kommu nista ipari munkások ezrei mennek ki taktikából falura templomot építeni ? Nézzük meg mit mondanak maguk az egyházi emberek. Dr. Lukáts Józgef piarista tanár, katolikus pap igy irt kará­csonyi cikkében a kommu nisták ternplomépitő munká­járól : „Kommunista pirtáilásu testvéreink örömmel építet­ték a romos templomot s ez az épitő munka évek hosszú sorára hangzó imádsága volt telküknek, akár a középkor dómípitő munkásainak kőbe faragolt imádsága. S hasonló imádság ól hangos a csepeli templom tere, mert itt is a kalapácsütéseit nyomán az Isten házának falaiba került kövek sercegése adta fudiul, hogy Csepelen igy imádkoz nak a sokszor félreértett kom- muiista épitőmunkások.“ N emcsak Magyarorszá­gon van ez igy. Fran­ciaországban a kommunisták által megszervezett és veze­tett partizánok soraiban ott látjuk a német megszálló hordák ellen harcoló kato­likus papságot. Angliában pedig a Kommunista Párt központi lapjának szerkesz­tőbizottságában helyet foglal Magyarország nem nesz részt s oárisi értekezleten Az értekezlet kísérlet a „nyugati to*h" megszervezésére Néhány héltei ezelőtt Nagy- briltánia, Szovjetunió és Franciaország külügyminisz­terei Párisban érlekezetre üllek össze, hogy megtár­gyalják az Egyesült Államok küiügyminrszterének, Mar- shallnak tervét az európai országok újjáépítésére nyúj­tandó amerikai kölcsönről. Az értekezlet megegyezés nélkül ért véget, mert a Marshall terv o'y módon nyújtotta volna a dollárkö! csönt, hogy egyúttal meg­szabta volna a kölcsön fel­használási módját. Elgősor ban az a célja, hogy az amerikai dollárokkal újjá-" építsék és erősen kifejlesz- szék a német ipart, ezzel szemben pedig a többi ál lamok ipari termeléséi csök­kentsék. A Marchall-terv által nyuj tóit kölcsönt az egyes or szágok nem használhatnák fel arra a céira, amire akar ják : ezt a kölcsönadó szabná meg. Bevin és Bidault annak az amerikai elképzelésnek Hewlett Johnson, Canterbury érseki heiynöke, aki több hatalmas könyvet is irt a Szovjetunióban szerzed ta pasztalatairól. A kommunista munkások örömmel áldozzák szabad­napjaikat és szerszámaikat a templomok újjáépítésére, mert tudják, hogy ezzel te remiik meg a vallásos töme­gek számára a vallásszabad­ság gyakorlásának lehetősé­gét. Ml kommunisták a val­lást lelki szükségletnek tart juk és aki ezt el akarná venni az épp oly ostoba lenne, mint aki el akarná venni az emberektől a fizikai élet szükségleteit. Az isten­félő és vailásos emberek sokasága áll a Kommunista Párt mögött s ezek a becsü­letes, magyar kommunista parasztok, munkások, értel­miségiek, férfiak és asszo­nyok, vallásos hitüket nem tartják összeegyeztethetetlen nek politikai meggyőződésük­kel. Szobek András államtit­kár, a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja mondotta legutóbb egy Sátoraljaújhelyen megtartott ünnepi nagygyűlésen: „Ka­tolikus voltam, katolikus va­gyok és maradok. Soha a pártomban senki nem pró­bált vallásos meggyőződé­semtől eltántorítani“. Répási Sándor elvtársunk nyolc­voltak a szószólói, amelynek célja, hogy különböző for­mákban rákényszerltsék a nagyhatalmak akaratát, gaz­dasági feltételeit és ezen ke resztül politikai feltételeit a kis országokra. A Szovjetunió külügymi­nisztere Molotov, mielőtt visszarepült volna Mosz­kvába, hangsúlyozta, hogy a kisnemzeteknek saját maguk­nak kell jogot formálniok ahhoz, hogyan rendezzék be politikai és gazdasági életü­ket. A Szovjetunió, amely mindig a kisnemzetek érde­keit tartotta szemelőtt, nem hajlandó lehát olyan enged­ményeket tenni, amely azokat idegen érdekek nyílt vagy leplezett uralma alá hajtaná. A Szovjet külügyminiszter elutazása után Bevin és Bidault az európai országo­kat közös értekezletre hívták meg julius 12 éré, hogy meg­tárgyalják a Marshall-tervét éR létrehozzák az úgyneve­zett „nyugati tömböt", amely elszigetelné a Szovjetuniót a gyermekes megy aszói uj- gazda, mély meggyőződés­sel mondta : „azért vagyok kommunista, mert vallásos ember vagyok“. Az Egyház célkitűzései nem állhalnak szemben a Kommunista Párt célkitűzéseivel, ha mind a keltő a nép szolgálatában harcol. így jutóit el Zemplén­ben a Kommunista Párthoz Csathó József vámosujfalui református lelkész is, aki felismerte, hogy fokozottab­ban harcolhat' egyháza cél kitűzéseiért népe érdekében, ha a Kommunista Párt so­raiban teszi ezt-. D emokráciánk újabb fej­lődési szakaszához ér­kezett el. Megszabadultunk vegre azoktól, akik kerék­kötői voltak a nemzeti erők együttes munkájának és meg akarták akadályozni további békés fejlődésünket. Most, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front újjá­születik és a nép érdekeit képviselő demokratikus pár­tok újból mind összefognak a nemzet további felemel­kedéséért, az Egyháznak, a magyar nép lelki élete gon­dozójának az a hivatása, hogy csatlakozzék a dolgozó népnek ehhez az összefogá­sához és így teremtse meg a tisztább, erkölcsösebb és boldogabb magyar jövendőt.

Next

/
Thumbnails
Contents